Egyebek mellett ez is elhangzott november 4-én a Földművelésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. A Vadászati törvény módosításáról szóló parlamenti általános vitát követő napon az érintett szakterületek képviselői ismertették a jogszabály-tervezet legfontosabb pontjait.

A sajtó képviselőit dr. Bitay Márton Örsállami földekért felelős államtitkár köszöntötte, aki a szaktárcán belül a jogszabály kidolgozásának folyamatát felügyeli. Köszönetet mondott mindazoknak, akik az előkészítés folyamán véleményezték az anyagokat. Megjegyezte: külön öröm volt, hogy az észrevételek többsége támogató jellegű volt. Az előkészítő munkáról szólva felidézte: ez a vadászati érdekképviseletek – az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) – széles körű konzultációjával indult, amely során bekérték a hivatásos és sportvadászok, vadászatra jogosultak, megyei és területi érdekképviseletek észrevételeit a témában. Az ezek alapján összeállított anyagot megkapta az FM, és tízhónapos munka során született meg előbb a törvénymódosítás koncepciója, majd a normaszövege. Mindkettőt társadalmi vitára bocsátotta a minisztérium. Az államtitkár leszögezte: a jelenleg hatályos, 1996-os Vadászati törvény nem rossz, ám mostanra mindenképp szükségessé vált a mai körülményekhez való hozzáhangolása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet már túl van a parlamenti általános vitán is, amely összességében szakmai mederben folyt, és amely során szinte minden ellenzéki párt támogathatónak tartotta.

Az új jogszabályt azért értékeli feltétlenül előrelépésnek dr. Bitay Márton Örs, mert véleménye szerint egyaránt előnyös lesz a gazdálkodók, a vadállomány és a vadászok valamint a hazai ökológia szemszögéből is. Mindezt szavatolja, hogy a kidolgozás során az összes érintett, így a vadászati érdekképviseletek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kifejthette a véleményét, mint ahogy a tudományos műhelyek kutatói vagy éppen hivatásukat gyakorló vadőrök is.

A megújuló törvény rendelkezéseit három csoportra lehet osztani. Egyesek változatlanok maradnak, lévén a jogalkotónak nem volt célja, hogy a jól működő passzusokat módosítsa. Más paragrafusok megváltoztak, hogy megfelelő válaszokat adjanak a jelen kor kihívásaira. Mindemellett pedig a módosítással teljesen új részek is megjelennek a jogszabályban. Ez utóbbiak közé tartozik egyebek mellett a szakmai elvek érvényesülését szolgáló tájegységi vadgazdálkodás, a trófeabírálati rendszer megújítása a szankciók visszaállításával, a vadkár-kérdés rendezése, a bürokrácia leépítése (egyebek mellett az egyéni lőjegyzék megszűntetésével vagy éppen a fegyvertörvény módosításával oly módon, hogy az elöltöltő-fegyveres vadászat is lehetővé váljon). A Vtv. módosítása csúsztatott módon lép majd hatályba, minden passzusa az új üzemtervi ciklus kezdetével, azaz 2017. március 1-jétől lesz érvényes. Ez egyébként 20 éves lesz a jelenlegi 10 helyett, ami a nagy- és az apróvad-gazdálkodás szempontjából is jelentős előrelépés: egy gímbika átlagosan 12 évesen válik golyóra éretté, de egy élőhely-fejlesztési program eredményei is csak 4-6 év után kezdenek látszani.

Az agrárium szemszögéből Győrffy Balázs, a NAK elnöke méltatta a törvénymódosítást. Mint kifejtette, a gazdálkodó és a vadászatra jogosult a területkijelöléskor találkozik először. A földtulajdonosok eldönthetik, milyen formában hasznosítják a vadászati jogot. A kisbirtokosok érdekeit védi, hogy a jövőben területnagyságtól függetlenül, akár 1 hektárral rendelkező személy vagy annak meghatalmazottja is szavazhat a földtulajdonosi gyűlésen. A földtulajdonosoknak és használóknak a haszonbérleti díj okán is van kapcsolatuk a vadgazdálkodókkal. Ebben a kérdésben szintén lesz változás: a díj 90%-át már a szóban forgó vadászati év kezdete előtt be kell fizetniük a vadászatra jogosultaknak, máskülönben a hatóság törli őket a nyilvántartásból. Konfliktusforrás a vadászok és a mezőgazdák között a vadkár. Ezt a gazdálkodók a bekövetkezett kár 10 százalékáig lesznek kötelesek viselni, amennyiben részt vesznek a megelőzésben, ugyanakkor ha  a vadászatra jogosult nem teljesíti a vaddisznó vagy a gímszarvas lelövési terveket, akkor a következő évben a kár 100 százalékát lesz köteles viselni a tervek szerint (jelenleg csak vadgazdálkodási bírsággal sújtják azt, aki nem teljesíti a tervet). Ide kapcsolódik a vadkárszakértők kérdése, akiknek becslései jelenleg drasztikusan eltérhetnek, ami a viták rendezésének elhúzódásához vezet. A cél, hogy a vadkárbecslés felméréssé váljon, és egységes protokoll valamint a technika vívmányainak kihasználása révén a jövőben elkerülhető legyen a pereskedés az agráriumból élők és a vadgazdálkodók között, és a békés megegyezések kerüljenek előtérbe.

A jogszabály vadgazdálkodási jelentőségéről dr. Jámbor László, az OMVK elnöke beszélt megalapozottnak, hosszú távon tarthatónak nevezve a tervezetet. Örvendetesnek tartotta, hogy a hatályos Vtv. sarokpontjai megmaradtak, és ezeket egészítette ki az FM a majd’ 20 éves tapasztalatok alapján. Fontos, hogy a vad a továbbiakban is állami tulajdon marad, a vadászterületek minimális nagysága a jövőben is 3000 hektár lesz, a vadászati jog pedig a földtulajdon elválaszthatatlan része az a Vtv. módosítása után is. Egyértelműen pozitív változás az üzemtervi ciklus 10-ről 20 évre történő meghosszabbítása, ez a vad, mint nemzeti kincs védelmét is szolgálja. Nem különben a tájegységi fővadász intézménye, amelyhez hasonló több nyugati országban, így Franciaországban és Ausztriában is eredményesen működik a vadgazdálkodók munkáját segítve. Szintén a szakmaiság jegyében erősítik meg a hivatásos vadászok státuszát. A tervezet szerint minden megkezdett 4000 hektár után kell majd egy vadőrt alkalmazniuk a jogosultaknak, bár ez még változhat a zárószavazásig. A trófeabírálat rendszere bár szigorodik, de nem olyan merev lesz, mint a szankcionálás eltörlése előtt volt: a pénzbüntetés csak az utolsó retorzió lesz, az alanya pedig nem az egyéni vadász, hanem a vadgazdálkodó. Nagy jelentősége van annak, hogy a törvény kifejezetten csak a szabadtéri vadgazdálkodással foglalkozik, amelytől határozottan elkülöníti a zárttéri vadtartást. Az OMVK elnöke leszögezte: a jogszabályi megoldások minden érintett fél érdekeit figyelembe veszik, kompromisszummal születtek, így várhatóan a végrehajtás során sem alakulnak majd ki konfliktushelyzetek. A parlamenti általános vita tükrében arra is jó esély van, hogy a jogszabály-módosítást ötpárti egyezséggel fogadják majd el.

Szintén a vadászok és vadgazdálkodás aspektusából szólt a Vtv. módosításáról Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke, aki az 1996-os jogszabály előkészítésében is részt vett. Mint mondta, látszik az alapos előkészítő munka, amelyért köszönet illet minden résztvevőt. Az egyetértés a parlamenti vitán is érződött, amiből az látszik: szakmai törvény születhet. Az ügyvezető elnök szerint most a legtöbb vadászt az érdekli, megmarad-e a vadászati lehetősége a jövőben? Véleménye szerint a több mint 60 ezer magyar vadász 80-90 százalékának esetében a válasz: igen, hiszen azokkal a vadászatra jogosultakkal, amelyek eleget tettek kötelezettségeiknek, kifizették a bérleti díjat és a vadkárt, a földtulajdonosok bizonyára újból megkötik majd a haszonbérleti szerződést. Ezzel összefüggésben arra is felhívta a figyelmet: a törvénymódosítás értelmében a földtulajdonosi közösségek nem gyakorolhatják majd a vadászati jogot, tagjaiknak vadász- vagy gazdasági társaságot kell majd alapítani, amely haszonbérbe veszi a területet. Ennek – a jelenlegi Ftk.-kal szemben – átlátható lesz a működése. Pechtol János emlékeztetett arra, hogy a törvénymódosítás kidolgozásának kezdetén a vadat állították a középpontba. Ezt szolgálja a 20 éves üzemtervi ciklus, hiszen így a vadászatra jogosultak beruházhatnak, fejleszthetnek a bizonytalan jövőtől való félelem nélkül. Szintén a vadállomány élvezheti a hasznát annak, hogy a szakmai irányítást a vadászatra jogosultaknál csak középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy láthatja el, akit a hatóság is nyilvántartásba vesz. A tájegységi szemlélet szellemében pedig minden országrészben az ottani viszonyoknak megfelelő vadgazdálkodási alapelvek érvényesülhetnek.

A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat parlamenti általános vitájáról, a jogszabály további sorsáról itt olvashat bővebben.

Az agrárminiszter a törvénytervezetet 2015. október 27-én terjesztette be az Országgyűlésnek, további részleteket itt talál

Forrás: OMVK, Földvári Attila