Az általános vita során a legtöbb hozzászóló – így több ellenzéki honatya is – támogathatónak nevezte a jogszabálytervezetet, a pontosításokat módosító javaslatokban nyújtják majd be az országgyűlési képviselők. A vitán jelen voltak a szakma, így az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet képviselői is.

Dr. Fazekas Sándor nyitóbeszédében kiemelte a mezőgazdaság különböző szakterületeinek összefonódását, amelyre tekintettel a kabinet komplexen kezeli ezeket. Ebben a szellemben, szakmai igényeket kielégítve helyezheti korszerű alapokra a vonatkozó jogi szabályozást a Parlament elé terjesztett törvénytervezet. A miniszter kiemelte: az anyag elkészítését igen széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, a két leginkább érintett ágazat érdekképviseletei – az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly nyáron eljuttatták javaslataikat a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM). Ez alapján készült el a jogszabály-módosítás koncepciója, majd a normaszöveg, mindkettőt társadalmi vitára is bocsátotta a tárca (erről részletesen ittolvashat).

A miniszter kiemelte: a Vtv. módosításának célja, hogy a biológiai sokféleséget és a fenntartható vadgazdálkodást szolgálja, összhangot teremtve az utóbbi és a mezőgazdaság között. Ennek érdekében vezetik be a tájegységi szemléletet: ez az ökológiai rendszert képzi le jogszabályi szinten, figyelembe véve az élőhelyi adottságokat, és lehetőséget biztosítva arra, hogy a helyben előálló problémákat helyben, a vadászatra jogosultak szintjén lehessen választ adni. A tájegységi rendszert tájegységi fővadászok koordinálják majd, akiket az FM a saját szervezeti rendszerébeintegrál. A módosítás nem változtat a stabil, jól működő kereteken, csak indokolt újításokat vezet be. Ezek közül kiemelten fontos a vadászati jog azon módjának részletes szabályozása, amikor a földtulajdonosok maguk akarják azt gyakorolni. Ilyen esetekben megszűnnek majd a jogi anomáliák, lévén ilyen esetben nekik is vadásztársaságot kell majd alapítani. A törvény részletesen meghatározza majd a földtulajdonosi közösségek közös képviselőinek felelősségi körét, kötelességeit, a tisztséget betöltő személy visszahívható is lesz. Új elem, hogy a haszonbérlőknek a haszonbérleti díj 90 százalékát előre, február utolsó napjáig be kell majd fizetniük. Igen fontos változás, hogy az üzemtervi ciklus a jelenlegi 10 évről 20 évre növekszik. A vadászterületek minimális nagysága 3000 hektár marad, a területek kijelölésénél pedig a szaktárca törekvése, hogy a földtulajdonosok vagy meghatalmazottjaik döntsenek a határokról, a vadászati hatóság pedig legfeljebb kiigazításokat eszközöljön a természetes és mesterséges terepalakulatokat (folyót, autó- és vasutat, vasutat stb.) figyelembe véve. A jogszabály egyik célja, hogy emelje a hivatásos vadászok megbecsültségét, ami csak a szakmaiság előtérbe helyezésével lehetséges. Ezért a törvény törekszik a „papírvadőrök” kiszűrésére azáltal, hogy a jelenlegi minden megkezdett 3000 hektár helyett minden megkezdett 4000 hektárra kell alkalmazniuk egy hivatásos vadászt a vadászatra jogosultaknak. Ő csak teljes munkaidőbendolgozhat a területen, és a törvény meghatározza a kötelességei mellett a jogosultságait is. A jogszabály érinti a zárt területen való vadgazdálkodást is: ezt markánsan el kell majd különíteni a szabadterületitől a vadállomány minőségének fenntartása érdekében. Kardinális kérdés a vadkáré, az erre vonatkozó szabályozás a két érintett fél érdekképviselete, a NAK és az OMVK között létrejött megállapodáson alapul. Ennek alapvetése, hogy a vadállomány a természet része, megjelenése a mezőgazdasági területen nem rendellenes, mint ahogy a táplálkozása sem. Így a gazdálkodóknak a jövőben a bekövetkezett kár 10 százalékát kell eltűrniük a jelenlegi 5 helyett. A hangsúly a jövőben a részletesen szabályozott megelőzésen lesz, amelyből a gazdálkodónak is ki kell vennie a részét, ellenkező esetben nem tarthat igényt a vadkár kifizetésére. Ugyanakkor amennyiben a vadászatra jogosult nem teljesíti a lelövési tervet, a következő évben automatikusan a vadkár 100 százalékát ki kell majd fizetnie. A vadállomány minőségének további javítását szolgálhatja majd a trófeabírálat rendszerének új alapokra történő helyezése, aminek keretében visszaállhat az országos másodfokú bírálat és ismét megjelennek a hatósági szankciók. A törvény szem előtt tartja majd a hagyományokat, ezek ápolását, így a jelenlegi két hagyományos vadászati mód, az íjászat és a solymászat mellett megjelenik majd az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat is.

Felszólalások (az MTI Országgyűlési Krónikájából)

Győrffy Balázs, a Fidesz vezérszónoka előremutató elemnek nevezte a tájegységi szemlélet és a tájegységi fővadász megjelenését. A képviselő stabilitás fontosságát hangsúlyozva üdvözölte a húsz éves üzemtervi ciklus bevezetését. Továbbra is a földtulajdonosok jelölhetik ki a területet, amiben a hatóság segítséget nyújt – folytatta. A földtulajdonosi közösség erejét erősíti, hogy a közösségi gyűlésen területi minimumhatár nélkül bárki részt vehet – szögezte le.  A bérleti díj kilencven százalékának meg kell érkeznie  a vadászati szezon kezdete előtt  a földtulajdonosi közösség számára – emelte ki. A politikus optimálisnak nevezte, hogy hivatásos vadászokat kell foglalkoztatni minden négyezer hektárnyi terület után. Kijelentette, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni a vadkár megelőzésére, ennek érdekében viszont az érintetteknek közösen kell fellépniük.

Legény Zsolt, a szocialisták vezérszónoka jogosnak tartotta, hogy a vadgazdálkodási törvény egyes rendelkezéseit aktualizálják, de azt mondta, hogy az indítvány szakmai, illetve politikai problémái miatt az MSZP vagy nem támogatja azt, vagy tartózkodik majd a szavazás során. Az MSZP szerint megkérdőjelezhető, hogy a tájegységi vadgazdálkodási rendszert az előterjesztő miért csak állami felügyelettel tudja elképzelni – tette hozzá. A földtulajdonosok döntési kompetenciáját a javaslat megtartja és helyes, hogy tisztázzák a tulajdonosi közös képviselő jogait és kötelezettségeit illetve azt is, hogy a  haszonbérlőnek a bérleti díj kilencven százalékát előre ki kell fizetni – közölte. Felhívta a figyelmet, hogy hivatásos vadászból a mostaninál kevesebbre lesz szükség, mert jelenleg háromezer hektáronként kell hivatásos vadászt alkalmazni, míg a változtatás ezt négyezer hektárra növeli. Legény Zsolt a tájegységi fővadászokra vonatkozó részt a javaslat egyik leggyengébb pontjának tartotta, ami - véleménye szerint - politikai kérdéseket is felvet, ugyanis az érintetteket a miniszter nevezi ki. Ugyancsak problémás, hogy mi lesz a hatóságok és a fővadászok kapcsolata.

Földi László (KDNP) azt mondta, hogy közös nemzeti vagyontárgyak védelme során a vadállomány is védendő kincs. Hangsúlyozta, hogy a javaslat legfontosabb célja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról szóló törvény átfogó aktualizálása. A jogszabály megváltoztatását komoly társadalmi egyeztetés keretében készítették elő - hangsúlyozta, hozzátéve: fontos a stabil gazdálkodási keretek megteremtése. Az átfogó módosítás legalapvetőbb eleme a tájegységi vadgazdálkodás bevezetése, amely azt a célt szolgálja, hogy a tájegységi területek egységbe kerüljenek - nyomatékosította. Megmarad a földtulajdonosok döntési kompetenciája, a területkialakítást viszont úgy szabályozzák újra, hogy annak során a vadászati hatóságnak aktív szerepe legyen. A vadkár kezelésének szabályai is változnak, így a kár tíz százalékát kell a vad természetes szükségleteként kezelni. A javaslat igyekszik gátat szabni a vadászterületeken történő indokolatlan kerítésépítésnek, egyszerűsödik a trófeákkal kapcsolatos adminisztráció, miközben az indítvány hangsúlyt fektet a hagyományos vadászati módok támogatására – közölte.

Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka felszólalásában üdvözölte a tájegységi fővadász posztjának tervezett bevezetését, és a háromezer hektáros vadászterületet is optimális méretűnek nevezte. Hozzátette, már öt év várták, hogy a kormány a parlament elé terjessze a vadgazdálkodási törvény módosítását. A jobbikos politikus ugyanakkor sérelmezte, hogy az indítvány nem próbálja orvosolni az apróvadak számának radikális csökkenését. Hiányolta továbbá, hogy nem elég hangsúlyos a vadásztársaságok és a természetvédelmi szervek együttműködésének kérdése. Magyar Zoltán közölte: módosító indítványokat nyújtanak be a javaslathoz, és remélik, a kormány konstruktívan áll majd hozzájuk. Frakciótársa, Egyed Zsoltis a fővadászposzt létrehozását dicsérte, mert az szerinte megoldást jelenthet az orvvadászatra.

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka elsőként azt firtatta a kormány képviselőjénél, hogy kétharmados törvényről van-e szó. A politikus – mint azt elmondta – a vadgazdálkodás és a természetvédelem összhangjának fontosságával egyetért, de az szerinte alkotmányosan aggályos, hogy természetvédelmi jogokat korlátoznának a természetvédelmi hatóságok vadgazdálkodási kérdésekben való részvételének csökkentésével. Az LMP-s képviselő ugyanakkor a pozitívumok között említette a trófeabírálati rendszer tervezett rehabilitációját, amely szerinte hozzájárulhat a vadászati tevékenység javulásához. Ő is üdvözölte a tájegységi fővadász intézményének megjelenését, de aggályai vannak az általa lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban. Sallai R. Benedek összegzése szerint a módosítási javaslatban inkább a "sportvadászlobbi" érvényesült, semmint a vadgazdálkodási szempont. Későbbi felszólalásában a vadátjárókkal kapcsolatos szabályozást hiányolta, tekintettel arra, hogy a miniszterelnök szinte minden megyeszékhelyre beígérte a gyorsforgalmi utat. Jelezte azt is, sok törekvéssel egyetértenek, de néhányat nehezebben tudnak megemészteni, mint a természetvédelem érdekeit sértő szabályok.

Varju László, a DK színeiben politizáló független képviselő azzal egyetért, hogy a hazai vadgazdálkodási struktúra idejétmúlt, ezért változtatni kell, de szerinte a benyújtott törvényjavaslat nem felel meg a céljainak. Szakmailag például nem tartja alátámasztottnak a húszéves üzemtervi időszakot, és a tájegységi lehatárolás kereteit is hiányolta.

Az ismételten felszólaló Legény Zsolt (MSZP) szerint szakmailag jó pár indokolható módosítást tartalmaz a javaslat. Üdvözölte, hogy emelik a vadgazdálkodási, vadvédelmi bírságot, pozitívnak nevezte, hogy visszahozzák az eltiltás lehetőségét, ha valaki nem kilőhető vadat ejt el. Problémásnak tartotta ugyanakkor, hogy a vadkártűrési kötelezettséget 5-ről 10 százalékra emelik. Ezzel szerinte a gazdálkodók kára a duplájára emelkedik. Jelezte, hogy ezzel kapcsolatban módosító indítványuk lesz.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára zárszavában azon véleményének adott hangot, hogy a javaslat semmilyen módon nem kedvez a nagyobb gazdálkodóknak, azokat a korlátokat törlik el, amelyek a legkisebb tulajdonosokat kizárták a döntésből. Közölte azt is, a fővadásznak semmilyen hatósági feladata sem lesz. A fővadászi posztra eséllyel pályázót úgy írta le, hogy hozzáértő becsületes magyar vadászember legyen, akinek van felsőfokú végzettsége, ismeri a tájegységet, tudja mi az, hogy vadgazdálkodás. Értékelése szerint a becsületes vadászoknak kedvez a törvényjavaslat. Elmondta, hogy nyitottak minden módosító indítvány felé.

A páholy-fotó képaláírása:

A vadászati szervezetek vezető képviselői hallgatják a szakértői páholyban a Vtv. és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat vitáját az Országgyűlés plenáris ülésén. Az első sorban balról dr. Jámbor László, az OMVK elnöke, dr. Székely István, az OMVK és az OMVV jogtanácsosa, Biczó Károly igazságügyi szakértő, Bajdik Péter, az FM Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője és Szabó Ferenc, a főosztály vezetője; a második sorban balról Orbán Tibor, a KAEG Zrt. vezérigazgatója, Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke, Pölöskei Balázs szakértő és Csányi Sándor, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatója (MTI Fotó: Kovács Attila)

További háttéranyagok

• A parlamenti általános vitát itt teljes egészében megnézheti felvételről (3:12:30-tól).

• A Földművelésügyi Minisztériumban az általános vitát követő napon, november 4-én tartottak sajtótájékoztatót a témában. Erről részletesen itt olvashat.

• A jogszabálytervezethez benyújtott módosító javaslatokat itt találja.

• A jogszabály-tervezetet az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága november 10-én tárgyalja (részletek itt).

• A Fenntartható Fejlődés Bizottsága is napirendjére tűzte a jogszabálytervezetet, november 11-én tárgyalja (részletek itt).

• Az agrárminiszter a törvénytervezetet 2015. október 27-én terjesztette be az Országgyűlésnek, további részleteket itt olvashat.

Forrás: OMVK, Földvári Attila