A fenyő körül
Határidők, rohanás, túlterheltség, idegfeszültség, sikerkényszer, estéig tartó munka. Mindennapjaink velejárói ezek. De most álljunk meg egy pillanatra! Karácsony van, a béke, a szeretet, a meghittség ünnepe.
Vadásztársaim! Azt kívánom, hogy a békesség, az összetartozás reménye öleljen át mindnyájyunkat. Az év vége mindig a számvetés ideje, amikor ki-ki visszatekint arra, mit tett, mit ért el a maga mögött hagyott esztendőben. Az év végi időszak azonban nagyon jó arra is, hogy megállva a napi hajtásban, elgondolkozzunk azon, merre is halad életünk folyása. A karácsony mindenképp reményt ad és lehetőséget kínál arra, hogy megbocsássunk mindenkinek, elfelejtsük a bánatot és a sérelmeket, melyek az év folyamán értek bennünket és új alapokkal induljunk a következő év kihívásai fele. Tudom, nem egyszerű feladat ez, nemcsak elhatározás kérdése az egész, főleg akkor, amikor a vadásztársadalomnak ezer és ezer kihívásnak, elvárásnak kell megfelelnie.
Nekünk mindenképp csak az lehet a feladatunk, hogy végig menjünk ezen göröngyös úton, segítsük és támogassuk a vadgazdálkodást képviselők munkáját, és megtegyünk minden annak érdekében, hogy a magyar vadászok elkövetkező években is hódolhassanak szenvedélyüknek. Bízom abban, hogy lesz bennünk hozzá erő és kitartás.
Mindezt azonban egy biztos háttér, a család nélkül nem tudnánk véghez vinni. Szükségünk van megértő társra, a szeretetteljes otthonra, ahol megértik és elfogadják a vadászattal összefüggő gondjainkat és problémáinkat.
A karácsony a szeretet legszentebb ünnepe. Az évnek az a napja, amikor nekünk vadászoknak is meg kell állunk egy percre, hogy megosszuk mindazokkal az örömteli perceket, akik közel állnak a szívünkhöz. A karácsony szegfűszeg illatú, meghitt családi melegében együtt lenni mindazokkal, akiket az év során a vadászat miatt hanyagolni szoktunk.
Éppen ezért vadásztársaim engedjétek meg, hogy most a családotokhoz, a kedveseitekhez szóljak, és valamennyiünk nevében megköszönjem nekik mindazt a támogatást, megértést melyet velünk szemben tanúsítottak. Pontosan tudjuk, számtalan esetben
a családnak kellett nélkülöznie azért, hogy mi hódolhassunk szenvedélyünknek. Hajlamosak voltunk feleségeinkre, kedveseinkre hárítani a problémákat, a napi munkát, és feladatot, melyből igazából nekünk is ki kellett volna venni a részünket. Szívből jövő köszönet érte!
Legyen ez az őszinte szó, a vadászember beismerése egy kis ajándék a karácsonyfa alatt!
Kívánok mindnyájyunknak békességet, örömökben gazdag karácsonyt és vadászsikerekben gazdag boldog új esztendőt!