Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnökeként tájékoztatta a megjelenteket a tanács elmúlt időszakban végzett munkájáról, eredményeiről és jövőbeni feladatairól. Mint mondta, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal mint vadászati hatóság arra törekszik, hogy a vadászatra jogosultak kölcsönösen együttműködve teljesítsék a kilövési terveket. Segítő jelleggel mindenben igyekszik támogatni a vadgazdálkodók és a tájegységi fővadászok munkáját. A 2023-2024-es vadászati évben csaknem 4800 határozat született, melyből 4300 trófeabírálat keretében kiállított hatósági bizonyítvány, 500 darab pedig különféle hatósági ügyben hozott határozat.

– Alapvető célunk a vadgazdálkodás és a vadállomány minőségi javítása, a kilövési terv végrehajtása és a tervszámok megvalósulásáról szóló gondoskodás. Szeretnénk biztosítani a legnagyobb fenntartható mennyiségű állományt, miközben megőrizzük a jövő generációi számára a szükséges potenciált – fogalmazott az elnök. Kitért arra is, hogy folyamatosan törekednek a vadászat társadalmi elfogadásának növelésére, elsősorban a turisztikán és a gasztronómián keresztül. Ezekkel a rendezvényekkel nem titkoltan céljuk az is, hogy népszerűsítsék a vadhúsfogyasztást, mely azon kívül, hogy minőségi alapanyag a konyhában, a legfenntarthatóbb húsfogyasztás.

Takács Szabolcs elmondta, a tanács kezdeményezésére több jogszabályi változást is bevezettek: a jogalkotó legalizálta a vaddisznók és a szőrmés kártevők kilövése során az éjjellátó vagy hőkamerás optikával felszerelt fix vagy oldható céltávcsövek és előtétek használatát, a hangtompítót, módosultak a vadászati idények, és elejthetővé vált az elsőagancsú gím- és dámszarvasbika is, amennyiben trófeája alapján lőhetőnek minősül. Az elnök jövőbeni terveik közül a vadkárok mérséklését emelte ki, melyet elsősorban a földhasználó és a vadászatra jogosult közötti konfliktus megelőzésével és a vadkárfelmérésre vonatkozó javaslatok összegyűjtésével kívánnak elérni.

Major László a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának vezetője megyénk idei vadgazdálkodási adatait mutatta be. Megtudtuk, megyénk becsült gímszarvasállománya 12 727 egyedből áll. Idén 1599 gímtrófeát bíráltak, melyből 732 érmes (44 arany, 245 ezüst, 443 bronz, 27 mínusz pontos). A legnagyobb trófeát felépítő bika a Marcal-völgye Vt.-nél esett, agancssúlya 11,82 kg. Összesen 27 darab 10 kg feletti trófeával büszkélkedhet megyénk. A főosztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az állomány növekedése nem állt meg, minőségileg lassan javul. – Szükséges tovább növelnünk a társasvadászatok, illetve a kilövések számát, különösen a tehén- és a fiatal bika állományt illetően – hívta fel a figyelmet Major László.

Dámszarvasállományunk becsült egyedszáma 1523. Az előadás napjáig 173 db trófeát bíráltak el, ebből 87 kapott érmet (35 arany, 21 ezüst, 31 bronz, 13 mínusz pontos). A legnagyobb szabad területi trófea a Bakonyerdő Zrt. Bakonyi vadászterületén esett, súlya 4,92 kg. Az 52 db 4 kg feletti trófeából 32 kerti dámtól származik. A dámállomány növekedése a gímmel ellentétben erősen lassult, de minőségileg határozottan javul, és helyenként számuk is igen magas. A szakember szerint a dámállomány esetében is növelni kell a kilövések számát, különösen a tehénállományból, a bikaállományt pedig korosbítani szükséges a vadásztársasági területeken, melyben döntő szerepe van a Bakonyerdő Zrt.-nek.

A vaddisznók becsült száma megyénkben 4306 egyed. Bírálatra eddig 139 db trófea érkezett, ebből 49 aranyérmet, 11 ezüstöt és 29 bronz minősítést érdemelt. Az állomány nagysága jelentősen csökkent, ám az afrikai sertéspestis veszélye miatt továbbra is magasan kell tartani a kilövések számát.

Stagnáló őzállományunk 12 453 egyedből áll, 1844 trófeát bíráltak el, melyből 104 kapott érmet. A muflonállományunkat 1492 egyed alkotja, ebből kitűnik a korábbi évekkel összevetve, hogy növekedésük megállt, ám minőségileg országos szinten egyre inkább az élmezőnyben van. A 122 eddig elbírált muflontrófeából 89 kapott érmet.

Major László apróvadállományunkkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy folytatni kell a ragadozógyérítést, illetve ahol erre lehetőség nyílik, a vadászatra jogosultak próbálják meg befolyásolni a zöldítési programban vetett kultúrák helyét és fajösszetételét az apróvadélőhely javítása érdekében.

Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke bemutatta a szervezet idei munkáját, társadalmi tevékenységét, és ismertette a kamara anyagi bevételeit, kiadásait. Mint mondta, idén is számos olyan társadalmi rendezvényt sikerült szervezni, melyeknek köszönhetően tovább javították a vadászok és a vadászat hírét. Ezek közül a legkiemelkedőbb a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórháznak adományozott 5 és félmillió forint volt, melyet a megyében élő vadászok és vadásztársaságok gyűjtöttek össze. A jótékonysági kezdeményezéshez ismét lehet csatlakozni!

Megyénk legközelebbi rendezvénye az Erdész-Vadászbál lesz, melyet január 13-án, a veszprémi Betekints Wellness és Konferencia Hotel falai között rendez a kamara.

Az idei évzáró rendezvényen két elismerést is átnyújtott Pap Gyula. Az Országos Magyar Vadászkamara Érdemérme kitüntetésben részesült Máhl Ferenc és Ottó Vilmos. Máhl Ferenc számára a vadászat családi örökség, édesapja hivatásos vadászként dolgozott, de fiaiba is átplántálta a vadászat szeretetét. Erősen kötődik szűkebb pátriájához, Vörösberényhez és környékéhez, ahol ifjúkora óta űzi a vadat. Ő maga is sok évtizedes elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, amelyet a közösség szolgálatába állított: így volt az Észak-Balatoni Vadásztársaság vadászmestere, amely feladatkört az Újkúti Vadásztársaságnál is ellátta, ahol később elnökként járult hozzá a társaság sikereihez. Negyedik ciklusát tölti, mint megyei sportvadász küldött, de két cikluson keresztül volt országos sportvadász küldött és elnökségi tag is. Jelenleg a vármegyei vadászkamara Felügyelő Bizottságának tagja. Nemcsak hazai, hanem egzotikus tájakon is volt már szerencséje szenvedélye gyakorlására. A vadászat és vadgazdálkodás gyakorlatán túl vadászattörténeti és vadászirodalmi műveltsége is kimagasló. Az elismerésben vadásztársai felterjesztése alapján részesül.

Ottó Vilmos díját egészségügyi okok miatt vadásztársa vette át. Ottó Vilmos végzettségét tekintve közgazdász, aki teljes szakmai karrierjét a hazai idegenforgalmi szakmának szentelte. Több budapesti nagy szállodának volt vezetője, neve összeforrt a hazai szállodaipar fejlődésével. Mielőtt idejét teljesen a vadászatnak szentelte volna, a Budapesti Kongresszusi Központ és Novotel igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Az ő nevéhez fűződik az 1970-es években olyan hazai vadászbálak megrendezése, melyek hosszú évekig a szakma legfontosabb eseményei voltak. Ő szervezte meg XVI. Gusztáv svéd király több hazai vadászatát, melynek elismeréseként svédországi vadászatra is meghívást kapott a király legbelső köre által. Ottó Vilmos idén töltötte be 80. életévét. Több mint 50 éve vadászik, mely szenvedély azóta életének szerves része, akár hobbi, akár munka szempontjából. Jelenleg a Magas-Bakonyban lévő Cuhai Vén Róka Vadásztársaság tagja, ahol választott tisztviselőként, gazdasági vezetőként, elnökhelyettesként közel 20 éve koordinálja a társaság működését. A vadásztársaság részére végzett munkája mai napig nélkülözhetetlen.

Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek!

Mizsei Bernadett