Minden évben más és más helyen gyűlünk össze, hogy a dúvadhét eredményeinek értékelése mellett arra is alkalmunk legyen, hogy a házigazda vadászatra jogosult adottságait, praktikáit megismerve tapasztalatot cseréljünk. Idén erre a Bakonyerdő Zrt. Hidegkúti vadászházánál nyílott lehetőség.

A tájegység 18 vadgazdálkodójának háromnegyede, 14 jogosult vett részt a szervezett dúvadgyérítésben, és mára a szerény kezdetek után 6 aranysakált, 42 rókát, 15 borzot és két szajkót körített fenyőgally.

Surányi Péter tájegységi fővadász üdvözlő beszédében örömét fejezte ki azért, mert a megyében a Balaton-felvidéki tájegységből útnak induló szervezett dúvadgyérítést máshol is követőkre talált, így mára Veszprém megyében mindenhol sor kerül erre az akcióra, több helyen nem csak a klasszikus, puskával folytatott vadászat, hanem a csapdák alkalmazásával is. Mint felidézte: a dúvadhét meghirdetésekor már kezdetben sem a ragadozók kampányszerű létszámcsökkentése volt a cél, hiszen ahol a dúvadhéten sok vadat ejtenek el, ott valószínűleg az év többi részében nem helyeznek elég nagy hangsúlyt erre a tevékenységre. A jogosultak szemmel láthatóan egyre pozitívabban viszonyulnak az apróvad életfeltételeinek javításához. Apróvad állományunk jelenlétét, állományának nagyságát sok tényező befolyásolja, ezek zömére sajnos nincs befolyásunk. Azokat a tényezőket viszont, amikre hatással lehetünk, mindenképp optimalizálnunk kell - ilyen lehetőség a dúvadlétszám alacsonyan tartása is. Ha mi, vadászok minden tőlünk telhetőt megteszünk az apróvadállományunk érdekében, csak akkor tárgyalhatunk tiszta lelkiismerettel az egyéb tényezőket kézben tartó ágazati szereplőkkel. Az ASP árnyékéban ez mindenképp átgondolandó a jövő vadászati lehetőségeit mérlegelve.

Az idei dúvadhéten a legtöbb vaddal a Csobánc Földtulajdonosi Vadásztársaság járult hozzá a terítékhez: 15 rókát hoztak, a teljes vadászati évet tekintve pedig az Ősi Sárrét Vadásztársaság volt a legeredményesebb: 142 róka, 39 borz, 5 aranysakál, 5 nyest, 30 dolmányos varjú, 120 szarka és 15 db szajkó, amivel kevesebb lett a területükön.

A terítékszignálok elhangzása és a máglyák elhamvadása után a házigazda Bakonyerdő Zrt. részéről Némethi Kálmán erdészeti igazgató mutatta be a Balatonfüredi Erdészet adottságait, és a náluk folytatott vadgazdálkodás jellemzőit. 7500 hektáron gazdálkodnak, jellemző nagyvadfajaik a gímszarvas, a vaddisznó és az őz, de az utóbbi években akadt már dolguk – valószínűleg vadfarmról szökött – dámokkal is.

A gímszarvasból idén 40 bika és 120 tarvad elejtése a terv, mindkét esetben már most jelentős a túlteljesítés. Az átlagos trófeasúlyok 6-7 kg körül alakulnak, de minden évben vannak 7-8, néha pedig 10 kiló feletti bikák is.

A vaddisznó hasznosítás tervezete 388 darab, eddig 383 realizálódott. A vaddisznó vadászata adja a gím után a legnagyobb bevételt. Több éven keresztül évi 200 körüli példányt hasznosítottak, a 2019/20-as vadászati évben az ASP-t megelőzendő erőteljesebb gyérítés igénye miatt már 260-at, ennek másfélszerese az a 388 vaddisznó, amit az idei vadászati évben el kell ejteniük. A fokozódó vadászati nyomás érezteti a hatását a társas vadászatok terítékén is: a korábbi 1,2 elejtett vaddisznó/vadász átlagos eredmény 0,96-ra csökkent. Nőtt a malacok hasznosítása, és befogókat is használnak: 100-150 vaddisznó elejtése valósul meg e berendezések használatával.

Az őz tipikus erdei őz: 300 g körül alakul a trófeatömeg maximuma. E faj sem a trófeanagyság, sem a bevétel tekintetében nem jelentős az erdészet területén.

A ragadozók gyérítése csak néhány éve előírás, a terv 7 sakál és 135 róka. Ez akár túlzásnak is tűnhet, tekintettel arra, hogy a terület egyértelműen nagyvadas, ám a róka belterületi megjelenésének lehetősége mindenképp indokolja a számokat.

A Balatonfüredi Erdészet mintegy 30 hektár vadföldet művel, döntően lucernát és pillangós növényeket termesztenek. Telepítési költségük viszonylag magas, de a rákövetkező 3-4 évben alacsonyabb a művelésre fordítandó összeg. A kaszálékból évi 100-120 szenázsbála készül, amiket a téli vadtakarmányozáshoz használnak fel.

A terület sajátossága a sűrűn beépült partmenti települések, üdülőövezetek jelenléte, ahol a róka és a vaddisznó megjelenése számos konfliktushelyzettel jár, de a befogók alkalmazásával érezhetően csökkent az efféle problémák gyakorisága. Belterületen nem vadásznak az engedélyezés nehézkessége és a kivitelezés körülményes volta miatt, és a balesetveszélyt szem előtt tartva a befogókat sem belterületen, hanem ahhoz a lehető legközelebb alkalmazzák.

Ami a vadkárt illeti: nem a klasszikus szántóföldi kultúrákban jelentkezik számottevő kár, hanem a szőlőkben, és az olyan különleges, ebből adódóan drága növények tekintetében, mint például a levendula és a zsálya. Ezeket nehéz megvédeni, és a kárfelmérésük sem egyértelmű.

Ami a gázolásokat illeti: minden fontos helyen tábla figyelmeztet a veszélyre, valamint a 71-es és a 73-as nagy forgalmú főutakon már hat éve sikerrel alkalmazzák vadriasztó prizmákat, amelyek érezhetően csökkentették a gépjármű-vad ütközések előfordulását.

Amint azt Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője, ASP-tanácsadó elmondta: Veszprém megye szerencsésnek mondhatja magát abból a szempontból, hogy itt még nem jelent meg az afrikai sertéspestis. Ez a tény ugyanakkor egyfajta hamis biztonságérzetet is nyújthat, pedig szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a vírus előbb vagy utóbb, de biztosan megjelenik. Egy jó darabig remélhettük, hogy a Duna természetes akadályként gátat szab az ASP terjedésének, de a budakeszi esetek bebizonyították, hogy ez sem jelent védelmet. Amelyik országban megjelenik az ASP, ott érinti a házisertés kereskedelmét is.
 

A 0,5 vaddisznó / 100 ha állománysűrűség eléréséhez szükséges gyérítést folytatni kell, az adott évben elérendő kilövési terv 40%-át szeptember végéig kell teljesíteni. A szükséges vadászati nyomás nem mindenütt érvényesül maradéktalanul, de bízik benne, hogy szankciók alkalmazása nélkül is mindenki belátja az intézkedés szükségességét.

Jelenleg Solymár, Budakeszi, Bicske térségéből jelentenek pozitív eseteket. A kártalanítási összegek ugyan csökkentek, ugyanakkor az adminisztráció egyszerűsödött. Még a csökkentett kártalanítási összegek is 35-40 ezer forint / db plusz bevételt jelentenek a jogosultak számára, ezért érdemes élni ezzel a lehetőséggel, de visszaélni nem. Elrettentő példaként említette, hogy egy jogosult 17,5 millió forint bírságot kapott azért, mert több mintát adott le ugyanabból a vaddisznóból.

Borsai József országos koordinátor az országos főállatorvosi határozat életszerűségéről és végrehajthatóságáról szólva azt a példát hozta fel, hogy volt olyan jogosult, amelyiknél 400 vaddisznó volt az éves teríték a vírus megjelenése előtt, majd azt követően két évig évi 4 (négy) darab. A jogosult maga is belátta, hogy kár volt bizalmatlansággal viszonyulni a határozatból fakadó elvárások felé, mert utólag maguk is belátják, hogy maradéktalanul követni kellett volna az előírásokat.

A helyzet úgy áll, hogy két út van előttünk: vagy sikerül lecsökkenteni az állományt a 0,5 db / 100 hektár sűrűségig, ezzel jócskán lelassítva a vírus terjedését, vagy ellenkező esetben hasonlóan drasztikus állomány- és bevételcsökkeléssel kell számolni, mint a fenti példa esetében. A kártalanítással járó bevétel arra kell, hogy motiválja a jogosultakat, hogy azt visszaforgatva a vadgazdálkodásba az egyéb vadfajokkal való gazdálkodásra helyezzék a hangsúlyt. A megelőzés érdekében nem szabad félvállról venni a ragályfogó tárgyak (csizma, kerekek, kés stb.) higiéniáját. A mitavételeket nem érdemes felületesen vagy visszaélés-szerűen végezni, a genetikai vizsgálattal egyértelműen kideríthető, hogy a leadott minták nem egyazon vaddisznóból származnak-e.

Az Európai Unió illetékesei minden évben auditálja a sertéságazatot, annyira nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy hazánk házisertés-állományában még nincs jelen a vírus. Japán, Dél-koreai és francia illetékesek szintén vizsgálják e szektort.

Borsai József felhívta rá a figyelmet, hogy a Vadászati törvény 5. §-a szerint a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az állategészségügyre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A hatóság számít a vadgazdálkodók aktív közreműködésére az állománycsökkentés végrehajtásában, de szükség esetén egyéb ezközök is rendelkezésükre állnak a gyérítés végrehajtására. Tisztában vannak vele, hogy lakott területen, nádasokban nehézségekbe ütközik a kivitelezés, de erre is keresik a megoldást. Miskolcon és Vácott már vannak követendő példák a belterületi gyérítés megvalósítására, érdemes megvizsgálni, alkalmazhatóak-e ezek a Balaton-parti településeken is.

Az ötödik, eddigi legeredményesebb Balaton-felvidéki dúvadhét lezárásaként a vadászház mellett elfogyasztott bőséges ebéd mellett nyílt alkalom az elhangzottak értékelésére, a jövő vadászati lehetőségeinek latolgatására.