Nimród fórum – először Veszprémben! + VIDEÓ

2023. 01. 26. | Az OMVK Veszprém megyei szervezete |

Ha idén januárban nélkülözni is kényszerültünk az Erdész-Vadász Bál nyújtotta önfeledt szórakozást, ezúttal is volt alkalmunk összegyűlni a vármegye minden szegletéből. Ezúttal a Nimród fórum rendezvénysorozat adta az apropót, amelynek első állomása színhelyéül Veszprém vármegyére esett a választás.

A vármegyeháza Szent István termét megtöltő hallgatóságot Bors Richárd, a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese üdvözölte elsőként. Mint elmondta: havonta más-más vármegyében kerül majd sor a Nimród fórumra, mindenhol valamilyen helyi, vadgazdálkodási tárgykörben, de nem nélkülözve a vadászattörténeti - vadászati kulturális vonatkozású témákat sem.

Ahogyan azt Kovács Zoltán főszerkesztő felidézte: már a vadászati világkiállítás során szem előtt tartották, hogy a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos témákról szóló diskurzus ne halkuljon el a hírzajban, hanem a Nimródra támaszkodva folyamatosan napirenden maradjon az eszmecsere, természetesen szem előtt tartva a helyi sajátosságokat.

Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke köszönetét fejezte ki a megyéből és a megye határain túlról érkezőknek, majd annak a reményének adott hangot, hogy e rendezvény önmagán túlmutató haszna abban is áll majd, hogy az itt szerzett tapasztalatok felhasználhatóak lesznek a többi területi vadászkamarai szervezet számára a fórum szervezése és lebonyolítása során.

Pölöskei Balázs, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási ágazatvezetője a vaddisznó, a gímszarvas és a muflon példáján keresztül szemléltetve mutatta be a vadgazdálkodási kutatások eredményeinek alkalmazhatóságát a gyakorlati munka során. A vaddisznó területhasználata a Balaton-felvidéki településeken GPS-jeladóval megjelölt egyedek által szolgáltatott adatok alapján erős kapcsolódást mutat a szőlő és gyömölcs érésével. Mozgásuk, élőhelyük megválasztása nem véletlenszerű kóborlás, hanem tudatos cselekvés. Kijelenthető, hogy a sertevad már nemcsak kijár az erdőből táplálkozni a zártkerti részekre, hanem tartósan megtelepedett az ember közvetlen közelségében, ami számos konfliktushoz vezet. A beavatkozás fő helyszíne nem az erdő kell, hogy legyen. A belterületi gyérítés leghatékonyabb eszköze nem a lőfegyver, hanem a befogó, amivel hatékonyan lehet csökkenteni a vadászterületen kívüli egyedszámot.

A Bakonyerdő Zrt.-nél a gímszarvas esetében 2016-ban kezdték el alkalmazni a fogcsiszolat vizsgálatán alapuló kormeghatározást. Az egyéb paraméterekkel (testtömeg, trófeasúly, koszorú-körméret stb.) összekapcsolva a terepen dolgozó szakemberek pontosabban meg tudják állapítani az élő vad korát, ami tudatosabb beavatkozásokat tesz lehetővé. Például a Balaton-felvidéki szarvasállományról ezen adatok alapján derült ki, hogy jobb adottságú, mint korábban gondolták, ez pedig bátrabb selejtezést enged meg.

A muflon tekintetében egy GPS-jeladós nyakörvvel ellátott anya és egy jerke szolgáltatott adatokat. Ennek alapján a nyáj mozgása nyáron nagyon lassú volt, egy hét alatt körülbelül egy km-t tettek meg, és ennek során sem kerültek szem elé. Jelentősebb elmozdulás csak ősszel volt tapasztalható a berregőhelyek irányába. A nyáj mozgása ugyanakkor nem mutatott összefüggést a vadászattal, az aranysakál megjelenésével vagy egyéb zavaró tényezőkkel.

Takács Szabolcs főispán az Országos Vadgazdálkodási Tanács (OVT) elnökeként ismertette a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok által eddig felvetett problémákat és megoldási javaslatokat. A megalapozottabb tervezéshez a vadállománybecslés módszertanát mindenképp fejleszteni szükséges, akár térinformatikai eszközök fokozottabb igénybevételével. A vadkár tekintetében már rendelkezésre áll egy részletes felmérési útmutató, ugyanakkor egyértelműbb helyzetet teremtene, ha jogszabályi kötelezettség volna ennek követése. A csökkenés irányában hatna, ha a vadászatra jogosultak és a földhasználók (ha szükséges, a falugazdászok közvetítésével) egyezségre jutnának például a vadkárnak fokozottan kitett táblák bérbeadása a vadászatra jogosult részére vadföld céljára. A nagyvadlétszám apasztása érdekében a gímszarvas esetében megfontolandó lehet a vadászati idények hosszabbítása, valamint az alkalmazható vadászati eszközök és módok körének bővítése.

**Takács Szabolcs** főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke

A hivatásos vadászok szerepe megkérdőjelezhetetlen a vadgazdálkodás során, azonban talán nem ördögtől való a főállású hivatásos vadász melletti második vadőr esetében a részmunkaidős foglalkoztatás, vagy egyéb, rugalmasabb munkavégzést lehetővé tevő foglalkoztatási formák engedélyezése. Nem csak az Alföldről, de már a Dunántúlról is érkeznek hírek tisztázatlan eredetű őzpusztulásról. Az okok felderítését segítené, hogy aki ilyet tapasztal, az kérje hatósági állatorvos közreműködését a mintavételhez, hogy mihamarabb fény derüljön rá, hogy az elhullást toxin, parazita vagy más tényező okozta-e. A Balaton körül neuralgikus pont a vad (főként a vaddisznó) belterületi megjelenése, erre csak a rendőrség, az önkormányzatok, a jogosultak és a lakosság együttes és fegyelmezett fellépésével adható hatékony válasz.

A vadászati hatóságok munkáját érintően kritika érte az elejtést követő harminc napon belüli trófeabírálati kötelezettséget, ami - főleg a jelenlegi üzemanyagárakat tekintve - jelentős terhet is róhat a jogosultakra. A hatóság kihelyezett trófeabírálatokkal igyekszik enyhíteni ezen.

Gyorgyevics Tamás Széchenyi-kutató Széchenyi Zsigmond és a Bakony kapcsolatáról nyújtott áttekintést. A Széchenyi Zsigmond élete című, rövid idő alatt két kiadást is megélt kiváló monográfia szerzője felidézte: Bár Széchenyi Zsigmond Nagyváradon született és Fejér vármegyében gyerekeskedett, a Bakonyhoz mégis különleges kapcsolat fűzte. Még Alaszkában vadászva is vágyódva írta: „Nincs szebb erdő az ezüsttörzsű szeptemberi bükkösnél és nincs szebb vad a benne orgonázó magyar szarvasbikánál!” – a bükkösök alatt minden valószínűség szerint bakonyi erdőket értve. Vadászélete mérföldköveinek számító élmények helyszíne volt megyénk: Várpalota mellett ejtette el első őzbakját, de – már érettségi után – első szarvasbikáját is nálunk zsákmányolta. Körülbelül kétszáz szarvasbikájának felét a Bakonyban hozta terítékre, csak a Kab-hegyen 74-et. Alsóperében és a táborhelyi hajtás helyszínén (ahol tizenhat vaddisznót és egy rókát zsákmányolt) emlékkő áll, kilátót neveztek el róla, de Huszárokelőpusztán emlékszobát is berendeztek tiszteletére. Előadásának végén Gyorgyevics Tamás reményét fejezte ki, hogy a Kab-hegyen sem kell már soká várni arra, hogy valamiféle emlék létesüljön Széchenyi előtt tisztelegve.

A tartalmas előadásokat a Bakony Vadászkürt Egylet tagjai által előadott kürtszignálok foglalták keretbe. A fórum hivatalos részének végeztével állófogadás során nyílt alkalom a hallottak megvitatására, a lassan magunk mögött hagyott vadászati év értékelésére. A Nimród Fórum rendezvénysorozat Tatabányán folytatódik.

Bors Richárd, a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese utóbb levélben fejezte ki köszönetét a vármegyei kamara felé a szervezést és lebonyolítást érintően.