Immár negyedik alkalommal rendezték meg a Bakonyi dúvadhetet, a záróterítéknek idén is a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának Úrbéri Vadászháza adott otthont. Pap Gyula megyei kamarai elnök köszönetet mondott a jelenlévőknek, a tájegységi fővadásznak a szervezésért, a házigazdáknak a helyszín biztosításáért, és gratulált azoknak a vadgazdálkodási egységeknek, melyek szerepet vállaltak a programban.

– A dúvadgyérítésnek több szempontból is óriási a jelentősége. Az aranysakál állományának apasztása elsősorban az őzállomány védelme érdekében elengedhetetlen, hisz az afrikai sertéspestis és a szarvasállomány drasztikus csökkentésével vélhetően az őz lesz a jövő nagyvadja. Az is biztos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet, a vadkárok mértékének növekedése, a takarmányárak és egyéb költségek folyamatos emelkedése oda vezet majd a vadászatra jogosultak életében, hogy még nagyobb teret kap a bérvadásztatás. Ezáltal a tagok, a sportvadászok lehetőségei csökkennek, és visszakanyarodunk majd abba az időszakba, amikor az apróvadazás, a társasági életnek ez az egyébként szép formája ismét előtérbe kerül – hívta fel a figyelmet az elnök. Pap Gyula szerint élni kell azokkal a lehetőségekkel, melyeket az Országos Magyar Vadászkamara Vadgazdálkodási Alapja biztosít. Emlékeztetett, 500 millió forintot különítenek el minden évben különféle pályázati lehetőségekre. Egyes megyék ezt aktívan ki is használják. – Ebben a vadgazdálkodási évben a megye is egy kicsit aktívabbá vált, közel 30 pályázó sikeres pályázatot nyújtott be, és közel 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Ez kiegészítve az önrésszel már 30 millió forintot jelent, ami vadgazdálkodás szempontjából érdemleges – mutatott rá.

Simon Sándor házigazda, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának vezetője ismertette, miként gyakorolják a ragadozókontrollt az uzsai erdészetnél. – Már öt éve nem zsigerelünk a vadászterületen, helyette közös zsigerelőpontokra szállítjuk be az elejtett vadakat. Tesszük ezt egyrészt az afrikai sertéspestis ellenes intézkedések okán, másrészt azért, hogy a ragadozóknak ne teremtsünk táplálékalapot. Így kénytelenek nagyobb utat bejárni, illetve korábban elindulni. Ennek köszönhetően nagyobb az esély arra, hogy puska elé kerülnek – mondta el az igazgató. Simon Sándor kitért arra is, hogy sikeresen pályáztak csapdapark-üzemeltetésre, amit eredményesen fenn is tartanak. – Különösen a tavaszi időszakban jók a fogási eredményeink. Ezen kívül egyéni lesvadászatokat szervezünk, ahol egyrészt a zsigerelőpontok közelében vadászunk, másrészt hívóvadászattal próbáljuk őket elejteni. A társas apróvadvadászatokon speciálisan a ragadozókat keressük. Úgy érzem, ezáltal megteszünk minden tőlünk telhetőt, melynek évről évre látszik is az eredménye. Csökken a ragadozók száma a területünkön – mutatott rá.

Hozzátette azonban, hogy sajnos a vadászat hatására a ragadozók megváltoztatták életmódjukat. Sokkal később indulnak el, és sokkal rejtettebb, óvatosabb életmódra tért át a róka, illetve a sakál. Kitért arra is, hogy ahol külterjes állattartás zajlik, lényegesen többször találkoznak sakállal, így ezeken a területeken eredményesebb a vadászatuk is. Megerősítette, hogy a jövő vadászata az apróvadvadászatról, valamint a megmaradt nagyvadfajok, a gímszarvas, az őz és a dám védelméről szól majd. – Az őz és a dám kiemelten igényli, hogy alacsonyan tartsuk a ragadozólétszámot. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a ragadozógyérítésnek humánegészségügyi vonatkozása is van, hisz a ragadozók több olyan fertőző betegséget terjesztenek (galandféreg, veszettség), ami emberre is veszélyes.

Amint azt Németh Attila, a Bakonyi tájegység fővadásza ismertette, az idei évben 4 vadászatra jogosult vett részt a dúvadhéten, a Hód Vadásztársaság, a Budapesti Erdőgazdasági Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága, a Bakonyerdő Zrt. Agár-tetői vadászterülete, illetve a Hajag Vidéki Vadásztársaság. Összesen 41 dúvadat tudtak terítékre hozni. – A 2018/19-es vadászati évben indult az intenzív dúvadgyérítési program. A Vadászati Hatóság 5 ragadozófajra írt elő gyérítési kötelezettséget: a rókára, az aranysakálra, a dolmányos varjúra, a szarkára és a szajkóra. Az első három évben a jogosultak döntő többsége, a Bakonyi Vadgazdálkodási Tájegység egészét tekintve túlteljesítve érték el az előírt számokat – mondta el Németh Attila. – Eddig tehát 100 százalék felett teljesítettek, és az idei évben érkeztünk el egy olyan tervszámhoz, melyet már nem tudott 100 százalékosan teljesíteni a tájegység. Néhány vadászatra jogosult lényegesen elmaradt a teljesítéstől, mások ismét túl tudták teljesíteni, de a tájegység egésze összességében már nem érte el az előírt mértéket. Ez a gyérítési program hatásosságának igazolása, mivel az évről évre egyre emelkedő tervszámokat biztos, hogy csak egy ideig lehet teljesíteni, és mikor ezek a számok már nem teljesülnek, az az állományok csökkenését jelenti – fűzte hozzá. Németh Attila szerint ennek fényében elmondható, hogy a dúvadgyérítési program, mely idén az ötödik évét kezdi meg, mindenképpen eredményes.

Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője, az ASP Akcióterv alapján létrehozott tanácsadói hálózat tagja előadásában az afrikai sertéspestis agresszív terjedésére hívta fel a figyelmet, cselekvésre ösztönözve a vadászatra jogosultakat. Leszögezte, a vaddisznók létszámának apasztása nélkül nem állítható meg ez a rendkívül virulens kórokozó, ezért a vaddisznóállományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullást okoz. Felhívta a figyelmet az állategészségügyi hatóság által előírt diagnosztikai célú lelövések teljesítésnek fontosságára, mivel ezzel is csökkenthető a vaddisznó által terjesztett ASP-vírusnak a házi sertésre történő átfertőződése. Ennek ugyanis beláthatatlan gazdasági nehézségei lehetnek a korlátozó intézkedések miatt. Kiemelte azt is, hogy a fertőtlenítésre kiemelten figyelni kell, hisz a beteg sertések testnedveikkel ürítik a vírust, és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat, de a vadászok is hurcolhatják a betegség kórokozóját, ha a vírussal fertőzött egyeddel, vagy annak maradványaival érintkeznek, tekintettel arra, hogy a vírus akár extrém körülmények között is akár 180 napig is fertőzőképes marad. Akár csizmán, vödrön, lapáton vagy az autógumin is tovább vihetik a kórokozót.

Megjegyezte, Veszprém megye szerencsés helyzetben van, hiszen egyelőre nem érte el a sertéspestis, éppen ezért arra biztatta a helyi vadászatra jogosultakat, hogy tartsák be az országos főállatorvos ASP-intézkedésével kapcsolatban kiadott utasításait, tegyenek meg mindent az előírt diagnosztikai célú lelövések teljesítésének érdekében, hiszen a vadászatból származó bevételek mellett az állami kártalanítás mértéke is jelentős. Elmondta, a Nébih honlapján az ASP-vírussal, annak terjedésével kapcsolatosan minden szükséges információ naprakészen elérhető.

Felhívta a figyelmet, hogy az előírások maradéktalan betartása mellett használják ki a vaddisznó hasznosításából származó lehetőségeket, mert ha valaki hibázik, és a vírus felbukkan, akkor a vaddisznó vadászatát, illetve az abból származó bevételeket hosszú ideig elfelejthetik.

Németh Attila tájegységi fővadász a szakmai nap zárásaként az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának aranysakál kutatással foglalkozó munkacsoportjának tagjaként részletes beszámolót tartott az általa több mint két éve aktívan végzett aranysakál-állomány akusztikus eszközökkel történő felmérésének gyakorlati tapasztalatairól, majd előadása végén az akusztikus felmérés során alkalmazott magányos és családi sakálhangokat is bemutatta egy megafonkészüléken. Előadásában hangsúlyozta, az aranysakál most már az Észak-Dunántúlon is szinte mindenütt elterjedt, rohamosan szaporodik, állománya a véltnél is jóval magasabb és gyorsabb ütemben nő.