Takács Szabolcs kormánymegbízott előadásában (teljes egészében ide kattintva tekinthető meg) átfogó képet adott az új vadgazdálkodási ciklus Veszprém megyei kezdetéről. Visszatekintésében szólt a vadászterületek határaira vonatkozó hatósági ajánlásokról, melyek célja az volt, hogy az új vadászterületi határok jobban tükrözzék a birtokszerkezet változásait, tehát a földtulajdonosi akarat a hatóság által koordináltan jusson érvényre. Az ajánlások kedvező fogadtatását jól jelzi, hogy mindösszesen három érvényes módosító javaslat érkezett a vadászati hatósághoz. A vadászterületek határai nem léphetik át a tájegységi határokat, amik külső határa esetünkben szinte száz százalékban a megyehatárokhoz illeszkedik. Mint kiemelte: megyénk az egyetlen, ahol december 31-ig lezajlanak majd a földtulajdonosi gyűlések. A hátra lévő feladatok között szólt a haszonbérleti szerződések jóváhagyásáról és a vadászatra jogosultak nyilvántartásba vételéről, illetve a tájegységi tervek hatályba lépése után fél éven belül az üzemtervek jóváhagyásra történő benyújtására. Jelezte, hogy minden jogosultnak rendelkezésére állnak, ha az ügymenettel kapcsolatban kérdésük merülne fel, de összeállítottak egy útmutatót a tudnivalókról, amit minden jogosult megkapott a kamarán keresztül.

Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a VadVilág Megőrzési Intézet igazgatója az elkövetkezendő húsz év Veszprém megyei tájegységi vadgazdálkodásáról tartott előadásában (teljes egészében ide kattintva tekinthető meg) elöljáróban elmondta: azt a feladatot kapták, hogy értékeljék a nagyvadgazdálkodás helyzetét, és tegyenek javaslatot a gímszarvas, a dámszarvas, az őz és a vaddisznó állományának kezelésére.

A vaddisznó létszáma 1998-2014 között jelentős mértékben nőtt, főleg azokon a területeken, ahol a jelentett létszámnál kevesebb volt a terítékre került disznók száma. Jelenleg már az ország területének 95%-án ejtenek el vaddisznót. A dámszarvas elterjedési területe is a kétszeresére nőtt, a gímszarvas esetében pedig megnehezíti a tisztánlátást a jelentett adatok néhol megkérdőjelezhető hitelessége. Ez természetesen a vadkár növekedésének irányában hat: az öt leginkább terhelt megyében a vadgazdálkodási bevételek 15-20%-át viszi el a vadkár. Az ebből adódó konfliktusok megszűntetése vagy legalább a csökkentésük érdekében szükség van a nagyvad létszámának csökkentésére, tájegységenként eltérő mértékben. Mint rámutatott: a XXI. században nem lehet XIX. századi elvek mentén és eszközökkel vadgazdálkodni. A nőivar alulhasznosítása, a tartamosság hiánya vezetett oda, hogy most már éves szinten 300 000 nagyvadat kell hasznosítani, az apróvaddal kapcsolatos tervezésnek pedig megkerülhetetlen eleme a sok esetben elhanyagolt ragadozógazdálkodás.

Veszprém megyében az eredetileg tervezett kettő helyett három tájegység került kialakításra, mindegyikben közel azonos számú vadgazdálkodási egységgel. Az 1998-2014 közötti létszám- és teríték, valamint trófeabírálati adatokon alapuló tájegységi tervek a könnyebb kezelhetőség kedvéért egységes szempontrendszer szerint, egységes szerkezetben készültek. A tervezés során pedig törekedtek a konkrét, számszerűsíthető javaslatok megfogalmazására.

Pap Gyula elnök (előadása ide kattintva tekinthető meg) a Veszprém megyei Vadászkamara elmúlt évi tevékenységét bemutatva és értékelve szólt a három helyszínen megrendezett vadásznapokról (köztük az országosan is egyedülálló várpalotai Vadász-gyereknapról), a szervezeti életről, a hivatásos vadászok továbbképzéséről, a vadász- és vadhúsvizsgáló tanfolyamokról, a vadászkamarai trófeaszemléről, valamint a sikeres szereplésről az Országos Vizsla Főversenyen. Veszprém megye továbbá országos rendezvénynek is otthont adott: nálunk rendezték meg a hivatásos vadászok versenyét, jövőre pedig megyei hivatásos vadász versenyt rendezünk, aminek a Bakonyerdő Zrt. lesz a házigazdája. Az egyedülállóan gazdag programkínálat mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a kamara minden választott tisztségviselője társadalmi munkában látja el funkcióját. Az országos szervezet tervei között említette a Vadgazdálkodási Alap létrehozását, a feladatarányos finanszírozás megvalósítását a megyei szervezetek között, valamint az elektronikus beírókönyv megvalósításának előkészítését.

Az előadások végeztével került sor az elismerések átadására (ide kattintva tekinthető meg): a Hubertusz Kereszt arany fokozatát kapta Nagy Zoltán, Nimród érem kitüntetésben részesült Babják Tamás és Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója. Veszprém Megye Vadgazdálkodásáért emlékérem kitüntetést vehetett át Markó János, a Bakony Vadásza 2016 kitüntetésben részesült Borbély Sándor. Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakettet kapott a Herteledy Vadásztársaság.

A Vadászkamara Aranyérmét vehette át Takács Szabolcs Veszprém megyei kormánymegbízott, a Kormányhivatal élén a vadászterületek kialakítása terén végzett munkájáért.

Az elismerések átadása után Máhl Ferenc vadásztársunk, a megyei kamara elnökségi tagja felhívást tett közzé (ide kattintva tekinthető meg) a Veszprém megyei Vadászati Almanach elkészítése és a finanszírozás megvalósítása témájában, amit remélhetőleg fontosságának megfelelően támogatnak majd a megye vadászai.

A tartalmas évadzáró hivatalos része ezzel véget ért, a továbbiakban kötetlen eszmecsere vette kezdetét a fehér asztal mellett. Legközelebb január 28-án, Sümegen találkozunk, az Erdész-Vadász Bálon!

-ps-