A tél legnagyobb ünnepe minden nyelven saját nevet kapott, amely hűen tükrözi, hogy a szót használó népek milyen jelentőséget tulajdonítanak az ünnepnek. A magyar karácsony szó szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben szereplő korcsun szó, amely az újesztendőbe való átlépésre utal. Tudjuk-e honnan származik a karácsony?! Körülbelül kétezer évvel ezelőtt Izrael egyik kis városában, a galileai Názáretben élt Mária. Egyik éjjel a leány előtt megjelent Gábriel arkangyal, és bejelentette neki, hogy majdan ő lesz Isten Fiának édesanyja. Mária nemsokára férjhez ment Józsefhez. A király bejelentette, népszámlálás miatt vissza kell menniük arra a helyre, ahol születtek. Késő este volt, amikor megérkeztek a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe. Mária érezte, hogy eljött a szülés ideje, de már sehol nem volt számukra hely. Végül egy istállóba húzódtak be, s ott született meg a kis Jézus, akit a bölcső helyett a jászolba fektettek. Egy közeli mezőn pásztorok legeltették juhaikat, amikor egy angyal jelent meg előttük, mondván, megszületett a kis Jézus. Három napkeleti bölcs is tudta, hogy itt az ideje a Messiás megszületésének. Amikor meglátták a csillagot a betlehemi istálló fölött, tudták, hogy megérkezett. Térdre borultak a kis Jézus, Mária és József előtt, és ajándékokkal halmozták el őket.

Barátaim! Öltöztessük ünneplőbe mi is a lelkünket, hogy ezt tudjuk sugározni családtagjainknak. Halmozzuk el őket szeretetünkkel, szívből jövő ajándékainkkal. Legyen erőnk megfelelni a mindennapok kihívásainak, tudjunk szeretetben, boldogságban élni. Babits Mihály a Karácsonyi énekében ekként fogalmaz:

„Szeress hát minket is, koldusokat! Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat

Csengess éjükön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt.”

Vadásztársaim! Kívánok mindnyájunknak békességet, örömöt, gazdag karácsonyt és sok-sok vadászsikert a következő esztendőben!

Pap Gyula elnök
Veszprém Megyei Vadászkamara