Ezzel a címmel került sor egy szakmai konferenciára november 16-án a Vadászkamara Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottsága szervezésében. Az eseménynek a Budapesi Erdészeti Információs Központ adott otthont. Az előadók azt járták körbe, miként fogadják be a vadászati kultúrát és magát a vadászatot a gyermekek? Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött rendezvényen az érdeklődők öt előadást hallhattak különböző szakterületek képviselőitől.

A konferenciát nagy érdeklődés fogadta, több vármegyéből érkezett a megközelítőleg 90 fős hallgatóság, nagyrészt erdőpedagógiai területen dolgozó szakemberek. A Vadászkamara részéről Botta Zsófia, a szervezet munkatársa, a szervező Bizottság tagja köszöntette a jelenlévőket, majd Szabó Péter, szintén bizottsági tag és a Budakeszi Vadaspark igazgatója szólt röviden a megjelentekhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy mennyire fontos a vadászat, vadgazdálkodás szerepének, jelentőségének elfogadtatása a társadalommal, és ehhez az egyik bizonyosan hatékony megoldás a felnövekvő generáció tájékoztatása, érzékenyítése, a koruknak megfelelő formában. Mert mit is kap a vadászattól a társadalom? Például vadászati kultúrát, gasztronómiát, vidéki turizmust, természetben folytatott, „outdoor” sportjellegű tevékenységet, fenntartható erdő- és vadgazdálkodást. Kutatások, szakemberek által bizonyított, hogy a gyerekek még nagyon fogékonyak az újdonságokra, a számukra még ismeretlen területek megismerésére, és ezt ki kell használnunk.

Az első előadás a gyermekkori pozitív élmények, tapasztalatok fontosságával foglalkozott a neuropedagógia szemszögéből, „Mi van a Gyerekek fejében” címmel. A Soproni Egyetem Bendek Elek Pedagógia Karáról dr. habil. Varga László dékán kiemelte, hogy egy gyermek életének első nyolc évében szerzett tapasztalatai, élményei, ismeretei meghatározóak egész életében, annak minden egyes területére kihatással lesznek, úgymond megalapozzák a felnőttkorát. Az előadás hívószavai: a tapasztalaton, élményen keresztül történő tanulás, a mesék, az érzelmek, a társas kapcsolatok fontossága, az idő és tér szabadsága, természetes környezetben eltöltött idő. Mindennek jó támogatórendszere az erdő-, élmény-, örömpedagógia, a nyári táboroztatás, a „vissza a gyökerekhez” elv, a természet megszerettetése még gyermekkorban.

A második előadást Simon Júlia óvodapedagógus tartotta, aki óvodai főállása mellett, szakmája és a konferencia témája iránt elkötelezett pedagógusként gyakran megfordul a Budakeszi Vadasparkban különböző gyermekprogramokon. Az előadás címe: „Miként jelenhet meg a vadászat az óvodás korban?” volt. A szakember a mindenki által jól ismert „Ez elment vadászni, ez meglőtte…” ölbeli mondóka felelevenítésével kezdte meg előadását. A vezérfonal a „Miért?”, a „Mikor?” és a „Hogyan?” kérdésekre való válaszkeresés volt. A gyermekeknél a legelső és elsődleges nevelési színtér a család, döntő a szülőkkel töltött idő. A gyermeki világképet formáló ölbeli játékok, mondókák, mesék már a nevelési-oktatási intézményekbe kerülés előtt nagyon fontos szerepet töltenek be fejlődési, fejlesztési szempontból. Ezekben a „művekben” számtalan esetben megjelennek a természet rejtelmei, az állatok, a növények, a vadász ilyen-olyan szerepe, tehát a gyermekek már nagyon korán találkoznak ezekkel a fogalmakkal. Az előadó személyes tapasztalata is, hogy a gyermekek különböző korban különbözőképen viszonyulnak a mesei szereplőkhöz, azok sorsához, szerepeikhez. 3-4 éves korban empatikusak, aggódóak például az állatszereplőket tekintve, majd 5-6 évesen már reálisabban látják a történeteket. Ebben az előadásban is elhangzott, hogy nagyon fontos az élményalapú tanulás, a gyermeket körbevevő természet.

Szűcs Boglárka a Károli Gáspár Református Egyetemről a komplex tanulásszervezésen alapuló természetismereti foglalkozásokról és azok pedagógiai hatásainak vizsgálatairól beszélt. Véleménye szerint a gyermekek tanulási mechanizmusában nagyon sikeres a „megismer – megszeret – felelősséget vállal” folyamat. Ezért rendkívül fontos például az ismeretterjesztésen alapuló különböző témanapok, vetélkedők, vándortanösvények szervezése, amelyek során a gyerekek kapcsolatba kerülnek számukra még ismeretlen területekkel, vagy egy már ismerttel kapcsolatban mélyíthetik tudásukat. Az Egyetem programjaival számos rendezvényen, fesztiválon, óvodai és iskolai tematikus napon vesz részt.

A program egyik előadása a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának erdőpedagógusképzését mutatta be, illetve azt, hogy miként jelennek meg a vadgazdálkodási, vadászati ismeretek a képzés során. Dr. Horváth Tamás előadó az erdőpedagógus képzés fontosságáról és egyre nagyobb előtérbe kerüléséről beszélt, továbbá tájékoztatta a hallgatóságot arról is, hogy az oktatás úgymond szinte az erdőben történik annak érdekében, hogy minél gyakorlatiasabb pedagógusok kerüljenek ki a szakmába.

A konferencián az Országos Erdészeti Egyesület képviseletében dr. Kenderes Kata bemutatta az „Iskolában az Erdő” kezdeményezést, amely égisze alatt az erdei iskolai hálózat segítségével országos lefedettségű programsorozatra kerül sor 2024-től.

Összegezve a majd’ egésznapos konferenciát elmondható, hogy a hallgatóság egy tartalmas nap után naprakész, időszerű információkkal térhetett haza. Bár az előadók több szakterületről érkeztek, egybecsengő véleményük, tapasztalatuk, hogy a felnövekvő generáció szemléletformálása, hiteles, ismeretterjesztő tájékoztatása kiemelt fontossággal bír. Mindez pedig egybecseng a Vadászkamara „Kisvadász” című kiadványsorozatának küldetésével: az erdő, a vad és a természet kapcsolatának könnyed stílusban, a gyerekek elvárásaihoz és képességeihez illeszkedő módon való bemutatásával.