Augusztus 29-án zárult az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) társadalmi konzultáció újabb köre. A terv eredetileg az ólomlövedékek vadászati és sportlövészeti célú használatának teljes betiltása volt. Az ECHA eredeti anyaga több ponton puhult és több ponton keményedett az elmúlt időszakban (erről itt olvashat a Kapszli.hu történelmi fegyverekkel, lőszertöltéssel, vadászattal foglalkozó portálon). Ez alkalommal a SEAC (társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság) és RAC (kockázatértékelési bizottság) bizottságok véleménye által módosított tervezet véleményezése volt soron, melyről augusztus végéig mondhattak véleményt az érintett szervezetek.

Hazánkból több szervezet nyújtott be anyagot a konzultációs felületen. Jelen cikkünkben a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetségének, a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft., valamint az Országos Magyar Vadászkamara beadványainak tartalmát ismertetjük.

A beadványok általános észrevételei alapvetően három nagy kérdéskör köré csoportosultak:

• az ólommentes lőszerek tüzelésére részben vagy egyáltalán nem alkalmas sörétes lőfegyverek
• ólommentes lövedékek tüzelésére nem alkalmas antik elöl- és hátultöltő fegyverek illetve replikáik vadászati felhasználása
• Lőterekkel kapcsolatos műszaki elvárások

Az ólommentes lőszerek tüzelésére részben, vagy egyáltalán nem alkalmas sörétes lőfegyverek:

Ahogy azt már több szervezet jelezte a korábbi konzultációs fordulók során, nehezen megoldható a régebbi gyártású sörétes lőfegyverek kérdése. Ahogy az a Vadászkamara 2021-es tanulmányában is benne foglaltatik, nagy mennyiségű (milliós nagyságrendű) olyan sörétes lőfegyvert használnak vadászatra ma, amelyek nem használhatóak biztonsággal az ólmot helyettesítő sörétalapanyagok többségével. E fegyverek mellett nagy mennyiséget képviselnek azok a lőfegyverek is, amelyek alkalmasak lehetnek acélsörét tüzelésére, ugyanakkor ez az információ nem áll a tulajdonos rendelkezésére.

Mindezek a következőket okozhatják:

• a nem megfelelő lőszer használata személyi sérülést okozhat
• a forgalomban lévő vadászfegyverek jelentős hányada használhatatlanná válik, ami polgári elégedetlenséget és engedetlenséget eredményez majd
• bevételkiesés várható a fegyverjavítók esetében is, akik a régebbi fegyverek javításától elesnek
• az ólomsörét gyártók, valamint az őket kiszolgáló szolgáltató háló elveszítheti prosperitását
• az ipar jelentős veszteséget szenved el az ólomtartalmú lőszerekbe fektetett tőke, fejlesztések, marketing kiadások elértéktelenedése miatt

E problémák kezelésének leghatékonyabb módja, ha a rendelet kivételt képez azon fegyverek esetében, amelyek nem alkalmasak, vagy nem biztos, hogy alkalmasak acélsörét tüzelésére. Mivel ezek tulajdonosainak száma tagállamról tagállamra más és más, így ennek a kivételnek megfogalmazását tagállami szintre szükséges delegálni (mint ahogy az a katonai lőszerek esetében is történik). A döntéshozók így megtalálhatják a szükséges egyensúlyt / kompromisszumot, amely megfelel az adott tagállam adottságainak. (Magyarországon például 84 % körül van azon sörétes lőfegyverek aránya, mely ebbe a körbe tartozik.) Nemzeti hatóságoknak (C.I.P. vizsgáló, stb…) kell vizsgálni azt, hogy a kérdéses lőfegyver a kivétel alá tartozik-e.

Antik elöltöltő fegyverek és azok replikái, valamint régibb vadászlőfegyverek, amelyeket ólomlövedékek tüzelésére terveztek

Jó hír, hogy korábbi beadványainknak köszönhetően az ECHA felismerte, hogy a történelmi fegyverekkel történő vadászatról beszélni kell, ennek megfelelően a konzultáció specifikus kérdései között külön foglalkoznak a kérdéssel. Ez reményt adhat arra, hogy a sportlövészet után a vadászat terén is lehet előrelépés.

Ahogy azt korábbi beadványainkban jeleztük (angol nyelven 1, 2, 3), jelenleg nem létezik olyan alternatív anyag, amely helyettesíthetné az ólmot antik és replika elöltöltő fegyverek valamint ólomlövedék tüzelésére tervezett régibb vadászlőfegyverek tekintetében. Tanulmányainkban felhívtuk a figyelmet arra is: igen kicsi valószínűsége van annak, hogy ilyen anyag előállítására az ipar képes lesz a közeljövőben, az e csoportba tartozó tűzfegyverek biztonságos és hatékony működtetéséhez pedig az ólom speciális tulajdonságai szükségesek.

Ennek megfelelően az antik elöltöltő fegyverek és replikáik, valamint az ólomlövedékek tüzelésére tervezett régebbi vadászlőfegyverek és lövedékeik esetében kivétel megfogalmazása szükséges.

Lőterekkel kapcsolatos műszaki elvárások

A lőtereken kilőtt ólomtartalmú lövedékek környezetszennyező hatása mindig attól függ, hogy milyenek a terület helyi jellegzetességei (talaj összetétele, pH értéke, felszín alatti vizek mennyisége, stb…). Több tanulmány bizonyítja, hogy az ólomtartalmú lövedék használata nem okozott környezeti károsodást a vizsgált lőterek tekintetében, a kilőtt ólom akár több száz év után sem mobilizálódott.

Ennek megfelelően véleményünk szerint a lőterekkel kapcsolatos műszaki elvárások rendszerét egyedi elbírálás alapján, nemzeti hatáskörben kell meghatározni. Azok ellenőrzését is kompetens nemzeti hatóságoknak kell ellenőrizni.

Az augusztus 29-én zárult konzultáció néhány specifikus kérdésben is kikérte az érintettek véleményét. Ezekre a következő válaszokat fogalmazták meg a szakmai szervezetek:

Az ólomsörét vadászati használatának átmeneti időszakával kapcsolatos észrevételek

Az ECHA 18 hónapra kívánta csökkenteni a SEAC és RAC bizottságok javaslatára a kivezetési periódust. Ezzel szervezeteink nem értenek egyet. Azon sörétes lőfegyverek esetében, melyek nem, vagy nem biztos, hogy alkalmasak acélsörét tüzelésére, kivételt kell, hogy képezzenek. Így ezek esetében átmeneti időszak megfogalmazása nem szükséges, a használatukhoz szükséges ólomsörétet tartalmazó lőszer továbbra is rendelkezésre kell hogy álljon életciklusuk végéig.

Azon sörétes lőfegyverek esetében, amelyek ólommentes sörét tüzelésére alkalmasak, minimum 5 éves átmeneti periódusra van szükség, hogy a lőszergyártók átállhassanak más technológiákra, kiépíthessék az új komponenseket biztosító ellátási láncot.

Lőszerek egyedi jelölése

Az ECHA módosított javaslata felvetette annak szükségességét, hogy minden egyes lőszeren helyezzenek el figyelmeztető jelet, amennyiben a lőszer ólomlövedéket tartalmaz. Erre véleményük szerint csak a sörétes lőszerek hüvelye alkalmas, melyen elhelyezhető a “Pb” jelzés, golyós és pisztolylőszerek tekintetében erre nincs hely a lőszerhüvelyen. Nem lehet megoldás a hadseregek által használt színkódos jelölési rendszer sem, mivel ez országról-országra más rendszer szerint működik. Tovább bonyolíthatja a jelölt lőszerek azonosítását a házi lőszertöltés, hiszen a lőszertöltők bármilyen hüvelybe tölthetnek bármilyen lövedéket. A fentiek miatt annak helyszíni hatósági ellenőrzése, hogy egy lőszer ólomtartalmú-e, vagy sem, gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

A tervezett tiltás hatása a történelmi fegyverekkel történő vadászati módokra

Az ólommentes lövedékek a már korábbi beadványainkban kifejtett technikai okok miatt nem alkalmasak arra, hogy azokat antik elöltöltő fegyverekben, azok replikáiban és olyan régibb hátultöltő lőfegyverekben használják, amelyeket ólomlövedék tüzelésére terveztek. Az ezekkel a fegyverekkel vadászati célra leadott lövések száma elenyésző (erről itt olvashat angolul). Így egészen biztos, hogy természetvédelmi szempontból is elhanyagolható e fegyverek hatása. Az antik elöltöltő fegyvereket, azok replikáit és azokat a régibb hátultöltő lőfegyvereket, amelyeket ólomlövedék tüzelésére terveztek, kivételként szükséges kezelni.

A történelmi fegyverekkel űzött vadászat fontos részét képezi a közös európai kultúrának és hagyományoknak, szerepe megkérdőjelezhetetlen a történettudományi és kísérletirégészeti kutatásokban.

A tervezett tiltás hatása a légfegyver lövedékek használatára

Légfegyverlövedékek esetében sem létezik jelenleg olyan alternatíva, amely pontosságban, hatásban ki tudná váltani az ólmot. Itt is kivétel képzése szükséges.

Az acélsörét alkalmassága az ólomsörét kiváltására koronglövész versenyszámok tekintetében

A koronglövész versenyszámok szabályait nemzetközi sportszervezetek szabályai rögzítik. Acélsörét használatával nem érhető el azonos hatékonyság, mint az ólomtartalmú sörétek esetében. Ez különösen igaz olyan versenyszámokra, mint a trap vagy a parcour, amelyek esetében a lőtávolságok nagyobbak. Nem várható el, hogy a világ nemzetközi sportszervezetei az EU szintű ólombetiltás miatt változtassanak szabályrendszerükön, így szükségszerűen az EU tagállamok sportolói hátrányba kerülnek azon országok lövészeivel szemben, akik ólomtartalmú lőszerrel gyakorolhatnak, versenyezhetnek. Ez akár arra is kényszerítheti a sportolókat, hogy ez EU határain kívül készüljenek a versenyekre.

Vannak olyan szakágak – IPSC, Cowboy Action Shooting – amelyek esetében kifejezetten tiltott az acélsörétek használata, mivel az visszacsapódhat a fémcélokról és személyi sérülést okozhat.

Ólom- és acélsörét felváltva való használata lőtereken

Egyes folyamatban lévő kutatások szerint azon lőterek esetében, amelyeket ólomsöréttel koronglövészetre használtak, és az ólom nem mobilizálódott a talajban, újabb probléma léphet fel acélsörétre történő váltás esetében. Az acélsörét korróziója beindíthatja az ólom mobilizálódását, vagyis a váltás több problémát okozhat, mint amit eredendően megoldani célzott. Mindemellett az acél- és ólomsörét hatása olyannyira más, hogy egy versenyszámon belül a váltás nem lehetséges, az acélsöréttel lőállásba álló versenyző szükségszerűen hátrányba kerül.

Ólomsörét visszanyerése 90%-nál nagyobb hatékonysággal lőtereken

Ez skeet is trap lőtereken lehetséges, amennyiben – jelentős költségek mellett – kiépítik a megfelelő sörétfogó ernyőt / falat. A 90%-os arány értelmezése azonban több kérdést vet fel, hiszen lehetetlen regisztrálni, hogy pontosan mekkora a kibocsátás. Olyan szakágak esetében, mint a parcour, lehetetlen a visszanyerés, mivel a lövészetre használt terület rendkívül nagy, és jellemzően gazdagon benövi a vegetáció.

dr. Németh Balázs
az Országos Magyar Vadászkamara
Fegyverügyi és Vadászlövész Szakbizottságának elnöke

Hamza Emil
a magyar C. I. P. delegáció titkára