A Vadászkamara Kürtegyüttes szignáljait követően az egybegyűlteket a csütörtök reggel dr. Kun Edit, a megnyitó konferansziéja köszöntötte. Mint minden évben, számos magas rangú vendég jelent meg az ünnepségen, többek között dr. Semjén Zsolt, az OMVV elnöke és miniszterelnök-helyettes, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, dr. Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára, George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnökhelyettese, Filippo Segato, az Európai Vadászszövetségek Szövetségének (FACE) főtitkára, dr. Kelemen Attila, a Román Vadász és Sporthorgász Egyesület alelnöke, dr. Suba Imre, a Szlovák Vadászkamara és Vadászszövetség igazgatója, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, dr. Jámbor László, az OMVK elnöke, dr. Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) elnöke és végül, de nem utolsó sorban Ganzer Gábor, a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt. vezérigazgatója.

Ganzer Gábor köszöntőjében úgy fogalmazott: „A megismerés utáni vágy, a természet titkainak kifürkészése egy régi bölcs szerint egyetlen másik szenvedéllyel mérhető össze: a vadászat és a horgászat szenvedélyével.” Az e szenvedélyek által hajtott, büszke közösségek találkozója a FeHoVa, mondta. Miután felidézte a régebbi budapesti vadászkiállításokat, bejelentette: megbeszélést kezdeményezett dr. Semjén Zsolttal arról, hogy megvizsgálják egy újabb vadászati világkiállítás megrendezését fővárosunkban az 1971-es 50. évfordulóján. A vezérigazgató a HUNGEXPO legkülönlegesebb kiállításának nevezte a FeHoVá-t, miután összefoglalta az főbb idei látnivalókat.

A rendezvényt dr. Semjén Zsolt nyitotta meg. Megemlékezett a magyar állam és a CIC között néhány évvel ezelőtt megkötött diplomáciai megállapodásról, amely rengeteget használt a hazai vadászat és vadgazdálkodás megbecsülésének, mert bizonyította: a természet- és vadvédelem valamint a vadászat nem hogy nem áll szemben egymással, de egymásra épülnek. Az OMVV elnöke elismeréssel szólt az FM munkájáról, amely törekszik a vadgasztronómia szerepének és jelentőségének növelésére; ez kapocs lehet a vadászok és a nem-vadászok között és segíthet a vadgazdálkodás népszerűsítésében. A vadászati kultúrával összefüggésben úgy fogalmazott: örvendetes, hogy a hatvani vadászati múzeum tavalyi megnyitása óta egyre több ilyen jellegű regionális gyűjtemény alakul. Megjegyezte: örömmel nyugtázhatjuk, hogy a médiában is egyre pozitívabb színben tűnik fel a vadászati ágazat. A szakmai kérdésekre áttérve elmondta: az idei év legfontosabb teendője, hogy a vadászati, az erdészeti és a természetvédelmi törvényt sikerüljön egységes szemlélettel összehangolni, mert így biztosítható a területek együttműködése. Emlékeztetett: az OMVV és az OMVK a szaktárcával együttműködve kikérte a magyar vadászok, vadászatra jogosultak véleményét, és így ennek figyelembevételével születhet meg az új vadászati törvény. Az elképzelésekből három hangsúlyos elemet emelt ki Semjén Zsolt: a vadászterületek nagysága nem csökkenhet 3000 hektár alá, mert ennél kisebb területen nem lehet érdemben vadgazdálkodást folytatni, és sokan beállhatnának a váltóvad vadászatára. A vadászati jog továbbra is földtulajdonhoz kötött, de a területhatárok kijelölése a hatóság feladata lesz, kizárólag szakmai alapon. További sarokpont, hogy – miután a szarvasbika 10-12 év alatt válik golyóra éretté – a 10 éves üzemtervet és haszonbérleti ciklust a minőségi vadgazdálkodást elősegítendő 20 évre szeretnék emelni. Szintén a vadállomány minőségéhez tartozik az állomány elfiatalodása, amely a trófeák minőségére is kihat. Hogy ez a folyamat megálljon, visszaállítanák a mínusz pontos rendszert, a szankciót a hibás elejtésekért. Ezzel együtt nem drákói szigorról van szó, szögezte le az OMVV elnöke. A továbbiakban kiemelte a rokon szakterületekkel kötött együttműködési szerződések fontosságát, így a közös munkát a NAK-kal és a természetvédelemmel. Ennek esetében a többi között az egységes vadkárfelmérési módszertan, protokoll valamint a közös vadkármegelőzés és elhárítás részleteinek kidolgozása a feladat. Végül, de nem utolsósorban Semjén Zsolt megerősítette: valóban megfontolás tárgyát képezi az 1971-es vadászati világkiállítás – a magyar vadgazdálkodás egyik csúcspontja – fél évszázados évfordulóján méltó megemlékezésként egy újabb ekkora kaliberű kiállítás megrendezése.

Fazekas Sándor köszöntő beszédében emlékeztetett: 350 ezer horgász és 60 ezer vadász él az országban, és e rangos esemény a közvélemény figyelmét néhány napra rájuk irányítja. Örömének adott hangot az új világkiállítás ötletével kapcsolatban, mert rendívül fontos, hogy bemutassuk a magyar vadgazdálkodás eredményeit a nemzetközi színtéren is. A tárcavezető felhívta a figyelmet egy lényegi változásra a tavalyi évhez képest: a 22 állami erdőgazdaság irányítási jogkörei immár az FM-hez tartoznak. Szintén szólt a készülő jogszabályváltozások fontosságáról, a vadhús, mint minőségi hazai élelmiszer jelentőségéről.

A horgászatról dr. Szűcs Lajos, a MOHOSZ új elnöke beszélt a megnyitón. Emlékeztetett: a jó 350 ezer horgász nemzetgazdasági szempontból is fontos csoport az országban, és erről tanúskodik a FeHoVa is. A MOHOSZ elnöke aláhúzta, hogy rengeteg minőségi eszközt is fejlesztenek hazánkban a horgászat számára. Említette az új horgászati törvény jelentőségét is, amely a horgászok kezelésébe adta a természetes vizeket, ami egyben nagy felelősséget is jelent.

George Aman a CIC képviseletében és nevében üdvözölte a látogatókat, és vadászati nagyhatalomként aposztrofálta Magyarországot. Megköszönte a magyar kormányzatnak, hogy továbbra is székhelyet ad a CIC-nek. Nem véletlen, hogy a szervezet végrehajtó bizottsága hazánkban, a FeHoVa idején ülésezett. Felhívta a figyelmét a CIC és a FACE közös workshopjára a FeHoVa második napján, amely az ólommentes, kevésbé környezetszennyezőnek mondott lövedékek témakörét járta körül; mint fogalmazott, az előadásokkal a CIC a vadászokat szolgálja.

A megnyitót a Vadászkamara Kürtegyüttes zárta.