A vizsgáztatás az Országos Magyar Vadászkamara egyik legfontosabb hatósági feladata, évente mintegy 2800-an tesznek sikeres vadászvizsgát. Ez év augusztus 1-je óta új jogszabály rendelkezik a vadászvizsga (valamint a tanfolyamszervezés) szabályairól, melynek alapján, a vizsgák egységes lefolytatásának rendjéről szóló szabályzat megalkotásán dolgozik a Vadászkamara. Az első munkaanyagról szeptember 7-én egyeztetett a Titkári Értekezlet.

A tanácskozáson Bajdik Péter emlékeztetett: a témakört 2022. július végéig szabályozó miniszteri rendelet több mint 8 évig volt hatályos, és ez idő alatt számos pontosítási igény fogalmazódott meg. Titkári Értekezletnek először 2018-ban szerepelt a napirendjén a jogszabálymódosítási javaslatok kérdése. Az elmúlt években többször egyeztettek róla a megyei Területi Szervezetek titkárai – egyben a megyei vadászvizsga bizottságok elnökei – valamint a Vadászkamara Oktatási Szakbizottsága szintén több fázisban véleményezte a munkaanyagok különböző verzióit. Mindennek, illetve az Agrárminisztériummal folytatott, rendszeres egyeztetések eredményeképpen a jogszabályalkotó egy olyan vadásztanfolyamokról és vadászvizsgákról szóló rendeletet adott ki, amelybe zömében beépültek a Vadászkamara javaslatai és kérései.

Az ülésen a főtitkár ismertette a főbb, a vizsgáztatást érintő változásokat (ezeket itt foglaltuk össze, illetve a Nimród Hírlevél szeptemberi számában is megjelent egy hír a témában). Jelezte: A Vadászkamaránál az új jogrend szerint négy különböző vizsgatípust lehet letenni:

1. a „klasszikus” vadászvizsgát (előtte el kell végezni a vadásztanfolyamot, ezt követően két éven belül tehető le a vizsga);
2. a gyakorlati és elméleti fegyverismereti vizsgát (azok számára, akik szakirányú végzettségük révén mentesülnek a tanfolyam és a fegyverismereti kérdések kivételével a vadászvizsga elméleti részének letétele alól);
3. a kizárólag íjászni, solymászni, agarászni kívánók elméleti vizsgáját (nekik gyakorlati /lőtéri/ vizsgát nem kell tenniük, és a vizsga eredményeként csak egy teljesítésről szóló igazolást kapnak, amellyel kiegészítő vizsgára jelentkezhetnek);
4. kiegészítő vizsgát (azok számára, akik vadászíjászni, solymászni vagy agarászni szeretnének, és rendelkeznek vagy vadászvizsga bizonyítvánnyal, vagy a fent említett igazolással, vagy pedig már érvényes vadászjeggyel).

Bajdik Péter részletes tájékoztatást adott a tervezett szabályzatról. Ennek kidolgozása több ütemben történik. A szabályzat alapját egy, titkárokból álló munkacsoport dolgozta ki, melyet megkap minden megyei Területi Szervezet, hogy részletes véleményezést készíthessen. A beérkező javaslatokat, felvetéseket a Vadászkamara Központja összesíti, majd egy újabb Titkári Értekezlet véglegesíti. Ezután – a tervek szerint október végén – szavazhat róla a szervezet Elnöksége, és így várhatóan november 1-jétől lesz hatályos a szabályzat.