A vadgazdálkodási ágazat szereplőinek pénzügyi gazdálkodását döntően meghatározza a külföldi bérvadászok fogadásából származó bevétel, ilyen szempontból a vadgazdálkodás jelentős hasonlósággal bír a turisztikai ágazat sajátosságaival. A koronavírus világjárvány a 2020/2021. vadászati évre sok szempontból jelentősen és kedvezőtlenül rányomta és várhatóan az év végéig rányomja bélyegét. Természetes módon a tavasszal és nyár elején időszakosan bevezetett teljes határzár, majd a szeptembertől érvényes határátlépési korlátozások érezhető módon hatottak a külföldi bérvadászok Magyarországra történő beutazási lehetőségeire, ezen keresztül a vadgazdálkodási ágazat árbevételét érzékeny módon befolyásolják.

Az Országos Magyar Vadászkamara hatósági feladatként látja el a külföldi vadászok vadászati engedélyeinek kiadását, így az egyes időszakokra kiállított engedélyek számát elemezve az év eddigi vadászati engedély váltásaival kapcsolatosan érdemes egy rövid ágazati áttekintést nyújtani, mindezt összevetve a Magyar Turisztikai Ügynökség adataival.

2019. évben január-szeptember hónapokban a lefoglalt szálláshelyek alapján összesen 5.867.618 külföldi vendég érkezett hazánkba, mely a 2020. év azonos időszakában 1.482.714 főben realizálódott (74,7 %-os visszaesés), míg a külföldi vendégéjszakák száma 16.154.173-ról 4.597.362-re esett vissza ezen időszakban (71,5 %-os visszaesés). Ha csupán a vadgazdálkodási ágazat szempontjából egyik legjelentősebb hónap statisztikáit szemléljük, vagyis a szeptemberi adatokat tekintjük a két év vonatkozásában, akkor a külföldi vendégek száma az összes hazai szálláshelyen 724.340-ről 50.179-re csökkent (93,1 %-os visszaesés), amellett, hogy a külföldi vendégéjszakák száma 1.965.243-ról 221.791-re változott (88,7 %-os visszaesés).

Fenti számok mellett, a vadászati ágazat szereplőinek minden bizonnyal fontosabb információ, hogy ugyanezen időszakok kapcsán hogyan alakultak a külföldi vadászokhoz kapcsolódó ágazati adatok.

Az alábbi grafikonon ábrázoltak szerint megállapítható, hogy az év első háromnegyed évében 2019-ben 18.241 vadászati engedélyt adott ki a Vadászkamara országosan, míg 2020. év azonos időszakában 11.144-et, mely 38,1 %-os visszaesést jelent. Ha az aktuális 2020/21-es vadászati évre vonatkoztatjuk a számítást, vagyis 2020. évi adatokat március 1-től tekintjük, akkor megállapítható, hogy a 2019. évi 13.577-hez képest a 6.685 kiállított vadászati engedély 50,8 %-os visszaesést mutat a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

A jelentősebb csökkenés nyilvánvalóan annak a következménye, hogy a január és február hónapokat a grafikon tanúsága szerint sem érintette még a pandémiás helyzet és az annak kapcsán bevezetett korlátozások.

Bár a fenti számok aggasztó mértékűek – főként abból kifolyólag, hogy átlagot takarnak és ezért nyilvánvalóan volt olyan vadászatra jogosult, ahol a fenti százalékoknál jelentősebb elmaradás volt tapasztalható, így árbevétele rendkívül kedvezőtlenül alakulhatott –, de összességében úgy tűnik, hogy egyáltalán nem kell a külföldiek teljes távolmaradásáról beszélnünk.

A vírus és különösen a beutazási korlátozások szempontjából kevésbé érintett nyári időszakban – valószínűleg tavasszal az adatokból is látszó, gyakorlatilag teljesen elmaradt külföldi őzbakvadászatok pótlása miatt – a megszokottnál nagyobb mennyiségű vadászati engedély került kiállításra. Ugyanakkor a vadgazdálkodásban, jellemzően a gímszarvassal gazdálkodást folytató jogosultak esetében különös jelentőséggel bíró szeptemberben a tavalyi 4.133 engedély helyett 1.941 került kiadásra, mely 53 %-os visszaesést jelent, vagyis fentiek alapján megállapítható, hogy mind az egész eddigi év vonatkozásában, mind kiemelten szeptember hónapot tekintve a külföldi vendégvadászok tavalyi bázisévhez viszonyított közel fele érkezett meg Magyarországra.

További érdekesség, hogy a hazánkba érkező külföldi vendégvadászok nemzetiségi összetétele a járványhelyzet hatására arányaiban nem változott, továbbra is az osztrák és a német vadászok vannak jelentős túlsúlyban. A vendégkör vonatkozásában változásként egyedül a távoli kontinensekről (Amerikából, Ausztráliából) érkező vendégek teljes elmaradása és az olasz vendégek számának drasztikus csökkenése említhető.