Az orvvadászok a kihelyezett csalikba olyan erős mérgeket tesznek, amelyek az emberekre is életveszélyt jelentenek, ha azok véletlenül, víz útján vagy más módon a szervezetbe kerülnek – figyelmeztetett a politikus. Hasonló orvvadász módszer a hurkolás, ami a “legkegyetlenebb gazemberség”, ráadásul a kihelyezők sok esetben meg sem nézik a hurkot, és a csapdába esett állat nyomorultul vész oda – tette hozzá.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy két éve már a természetvédők és vadászok szorosan együttműködnek, hogy a vadakat, ezen belül is a ragadozó madarakat megvédjék orvvadászoktól, ebben a munkában 500 hivatásos vadász vesz részt. Közösen kezdeményezik a védett fajok, madarak, emlősök és hüllők védelmére kidolgozott programok megvalósítását, amelyek élőhelyeik fejlesztésére hivatottak – jegyezte meg.

Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa elmondta: a közelmúltban három egymástól független esetben a rendőrség sikeresen derített fel madarak ellen elkövetett bűncselekményt és orvvadászatot. A természetvédelmi és vadászati szervezetek azért üdvözlik ezeket a példaértékű fejleményeket, mert az elmúlt hét évben több mint száz hasonló bűncselekménynek nem találták meg a tettesét, és ezeknek több mint ezer védett és fokozatosan védett madár esett áldozatul.

A Kittenberger Kálmánról, a neves vadászról, íróról és természettudósról elnevezett sast a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Különleges Madárvédelmi Területen engedték szabadon. A ragadozó madarat egy műholdas jeladóval szerelték fel, és egy közeli sasetetőhelyen működő webkamera segítségével fogják nyomon követni mozgását a természetvédelmi szakemberek.

A természetbe most visszatért sas egyike annak a tíz megjelölt madárnak, amelyek közül már csak négy van életben; három mérgezésben pusztult el. Az adatbázisban szereplő madarak adatait a www.satellitetracking.eu internetes oldalon lehet nyomon követni.

(MTI)