A három szervezet közötti megállapodás célja, hogy a magyarországi agrárgazdálkodó szervezetek, földtulajdonosok és földhasználók, valamint a vadászatra jogosultak és a sport-, illetve hivatásos vadászok a kölcsönösség elve alapján együttműködjenek egymással feladataik eredményes végrehajtása érdekében.

A szervezetek a megállapodásban rögzítették, hogy feladatuknak tekintik az állam tulajdonában álló, méltán elismert magyar vadállománynak, mint a nemzet közös örökségének és egyben kiemelkedő természeti értékének védelmét, és a vadgazdálkodás fejlesztését.

A szövetségre lépő szervezetek vállalják, hogy közreműködnek egymással a vad és élőhelyének védelmében, az élőhelynek az erdő- és mezőgazdálkodás érdekeivel összhangban álló fejlesztésében, valamint az országos környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtásában.

A megállapodásban foglaltak szerint a három szervezet a mező-, erdő- és vadgazdálkodást érintő jogszabályok megalkotásánál egyezteti álláspontjait, feltérképezi a vadgazdálkodás területén történő közös szerepvállalás lehetőségeit, együttműködik a hazai vadászati kultúra ápolása, megőrzése és fejlesztése érdekében, és kölcsönösen elősegíti a bel- és külpiaci lehetőségek jobb kihasználását.

Ezen kívül a NAK és több ágazati szervezet - köztük a vadászati érdekképviseletek - egy szakképzési együttműködési megállapodást is aláírtak. Ebben a többi között rögzítették a vizsgabizottsági névjegyzékre kerülés javaslattételének módját, és azt, hogy a jövőben egyeztetnek a szintvizsga-követelményekről, szakértői támogatást nyújtanak a szakmai- és vizsgakövetelmények meghatározásához és átdolgozásához, illetve kölcsönösen megküldik egymásnak szakképzéssel kapcsolatos állásfoglalásaikat, határozataikat.

A szakképzési együttműködési megállapodások aláírása megerősíti és a formális kereteit rögzíti annak a gyakorlatnak, amit a NAK és az érdekképviseletek a szakképzés érdekében ezután is folytatni kívánnak.

Az együttműködés kölcsönös előnyöket jelent, hiszen a NAK az érdekképviseletekkel együttműködve hatékonyabban tudja ellátni feladatait, másfelől az együttműködő szervezetek közvetlenebb beleszólást kapnak az őket érintő, szakképzéssel kapcsolatos intézkedésekbe, tehát az eseményeknek nem külső szemlélői, hanem részesei, alakítói lehetnek.

A szakma felelősségvállalása a szakemberképzés területén az ő közreműködésükkel válik teljesebbé.

(NAK; Fotó: Gyulai Tóth Zoltán)