Kr.e. 45. január 1-jén vezették be a Julius Caesar után elnevezett Julián - (Julianus) - naptárt, amelynek kidolgozásával Sosigenes Alexandria görög csillagászt bízta meg. Az új kalendárium minden addiginál pontosabban határozta meg a napévet és január 1-ére helyezte az év első napját.

A Julianus-naptár a csaknem 3 ezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult. Már az ókorban igény volt arra, hogy az időszámítás legnagyobb egysége, az év olyan hosszú legyen, mint amennyi idő alatt a Nap a Föld körül egy teljes kört megtesz. Az addig használt naptár egyre jobban eltért a Nap járásától, ami például azt eredményezte, hogy egy eredetileg tavaszi ünnep már nyárra esett. Ez tette szükségessé az időszámítás újbóli szabályozását.

A Kr.e. 7. század előtt a rómaiak még csak 10 hónapot tartottak számon egy évben. Julius Caesar az egyiptomi kalendáriumot vette alapul, amelyik az évet 365 napban szabta meg és a szökőnapok beiktatását is előírta.

A naptár korántsem volt hibátlan, hiszen az év 11 perccel hosszabb lett a valóságosnál. A percek 128 év alatt kitettek egy napot, az évszázadok múltán pedig már komoly késést eredményeztek. A 16. századra az eltérés meghaladta a 10 napot, ami a nevezetes csillag- és holdállások segítségével meghatározott keresztény ünnepek esetében már zavaróvá vált, ezért 1582-ben XIII. Gergely pápa utasítására a Julián-naptárt is megreformálták.

A kerek 100-as évek közül csak a 400-zal oszthatóknál hagyták meg a szökőnapot, ezzel csökkentették a felesleges betoldások számát. Ez a naptár sem pontos, korrekciójával legközelebb a 4800-as esztendő táján kell foglalkozni – véli Tarján M. Tamás (Rubiconline).

Inter gravissimas kezdetű bulláját XIII. Gergely Pápa 1582. február 24-én adta ki, amelyben rendelkezett a ma is használatos, Gregorián névvel illetett naptár bevezetéséről. Elterjedése több évszázados folyamat volt, egy olyan korban született, amikor Európa az oszmánok térhódítása mellett kibontakozó reformáció, a kontinensen dúló vallásháborúk miatt is számos részre szakadt. Éppen ezért, a Gergely-naptár bevezetése ideológiai kérdés volt, így azonnali végrehajtása csak Itáliában, Lengyelországban és Portugáliában történt meg. A katolikus országok gyorsabban, a protestánsok lassabban, egyes ortodox államok csak a 20. században fogadták el. Magyarország 1587-ben tért át a Gergely-naptár.

Szente Tünde