Felhívás a vadkárok megelőzése és kezelése érdekében

A mezőgazdasági vadkár szempontjából az egyik legérzékenyebb kultúrnövény a kukorica, melynek vetése után 10-15 napig a vadászok nagy energiát fordítottak a vetések őrzésére, kiemelten a kukorica esetében jelentkező vaddisznó túráskár megelőzésére. Aki netán sikeresen meg is védte a tavaszi időszakban, most - július közepétől – a kukoricatáblákba betelepedett vaddisznók biztosan további, még nagyobb feladatot adnak a jogosultaknak. A nagyvad által okozott károk csökkentése érdekében a föld használójának jogszabályi kötelezettsége, hogy közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodnia kell arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből, nádasból kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát, illetve kémiai anyagokkal történő riasztását.

A vadászattal történő gyérítés hatékonysága rendkívül alacsony, viszont az elkövetkező hónapokban egészen szeptember végéig a gazdákkal közös megoldásban kell együttműködni a kár csökkentése céljából. Mindenki által ismert, hogy a tejesedő kukorica mágnesként vonzza a szarvast és vaddisznót. Természetesen minden vadgazda készül erre az időszakra, és napi kapcsolatot tart a gazdákkal, hogy a lehető leggyorsabban tudjanak védekezni. Térjünk ki a védekezés lehetőségeire!

• Szarvas, vaddisznó esetében a mechanikai védekezésnél a leghatékonyabb az épített kerítés, ami drága, de évekig biztonságosan tudjuk a vadkárt megelőzni. A villanypásztor a vetésforgó ismeretében évente telepíthető, de működtetése folyamatos ellenőrzést, javítást kíván és hatékonysága elmarad a fix kerítéstől. Nyilvánvaló, hogy a kerítés típusának megválasztásánál meghatározó a vadlétszám és - az előző évek ismerete alapján – a várható vadkár nagysága.
• A kémiai anyagokkal történő védekezés néhány napra távol tartja a vadat, de érdemes cserélgetni a különböző szaganyagokat, és persze fontos a folyamatos szagosítás. Ugyan léteznek már speciális riasztószerek, de sokan választják még az öblítővel, dezodorral kezelt rongyokat. Azonban érdemes odafigyelni a riasztóanyagok helyes kihelyezésére, azaz lehetőleg a váltókra tegyük, maximum 1 méter magasságban. További lehetőség a gázágyú használata, azonban ez is csak időszakos megoldás, mivel a vad gyorsan megszokja. Célszerű az eszköz folyamatos áttelepítése és a beállítási idő változtatása.
• A biológiai védekezés új, bevált módszere az éjszakai, kutyákkal történő hajtás. 4-5 fővel és egy tucat vaddisznós kutyával akár 150-200 hektárt is meg lehet mozgatni egy este alatt. A GPS-szel ellátott kutyák nyomon követhetők és biztonsággal kezelhetők. Fő szabály, hogy a résztvevők vadászatot nem folytathatnak! A hajtás 5-10 naponként, de legalább kétszeri ismétlésével a július végén és augusztus elején várható nagymértékű károsítás jelentősen csökkenthető. Ezt a módszert a gímszarvas azonban kevésbé tolerálja, ezért a vadászatra jogosultnak érdemes átgondolnia, hogy több hasznot, vagy kárt okoz-e ezzel a riasztási eljárással.

Miért látványos és ijesztő a vadkár ebben az időszakban?

A kondákban lévő 3-4 koca a malacok részére ledönti az álló kukoricát, ezzel sokszor akár fél hektáros foltokat tesznek a földdel egyenlővé. Az őszi hónapokban a malacok fejlettsége eléri azt a szintet, hogy önmaguknak törjék le a csöveket az álló kukoricáról, ami azonban már nem olyan látványos.

Hogyan érzékeljük a vaddisznó által okozott kárt?

Nem elég a kukoricatábla szélén elsétálni, és a nyomokat szemrevételezni, ugyanis így későn vesszük észre, hogy a tábla szélétől 10-50 méter mélységben már megjelentek a ligetes foltok, amiket a vaddisznók okoztak. A szarvas károkozását könnyű tetten érni, mivel már május végén a tábla szélén levő sorokban kihúzta a kukorica hajtását, és július közepétől a csövek megjelenésekor lecsipkedte a cső csúcsát.

Amennyiben a földhasználó és vadgazdálkodó – jó együttműködés esetén is – későn veszi észre a károsítást, a kár mértéke tetemes lehet. Az éjszakai őrzés, kutyázás, riasztás a megelőzési időszak elején még aktív, azonban később rendszerint lazul a fegyelem, az energiák kimerülnek.

Hogyan tudjuk az 50 hektárnál nagyobb nagyságú táblákat ellenőrizni?

( go2fly.hu )

A precíziós gazdálkodás lelkes híveinek nem újdonság az az információ, hogy a drónokban hatalmas potenciál van mezőgazdasági felhasználásuk során. Ma a drónokat már nem csak felvételezésre használják, hanem akár tényleges munkába is fogják őket.

Sorra vettük, miért is éri meg átgondolni nem csak a nagy területtel rendelkezdő földbirtokosoknak, hanem már a szerényebb méretű földterülettel rendelkező gazdáknak is egy megfelelő tudású drón beszerzését, vagy akár profi kezelők segítségével drónt, mint szolgáltatást bérelni.

Pontos, specifikus légifelvétel-térképek készítése évekkel ezelőtt még csak igen költséges repülőgépes, helikopteres vagy műholdas felvételezéssel volt kivitelezhető. Napjainkban szerencsére ez a drónok segítségével már sokkal költséghatékonyabban, gyorsabban, precízebben és egyszerűbben megoldható. Az elkészített képekből rengeteg hasznos információt megtudhatnak a figyelmes szemek, de a drón-szoftvergyártók termékeivel a képek feldolgozását és elemzését nagyban megkönnyíthetjük. A nagy pontosságú GPS-szel szerelt drónokkal, ugyanazon koordinátákon végig haladva pontosan ugyanazt a területet fotózhatjuk le időszakonként (akár óránként, naponta, hetente, havonta). A drónok ezt az útvonalat akár önállóan is képesek lerepülni, nem szükséges manuálisan irányítanunk őket.

A vadgazda is sikeresen használhatja a drónokat, amelyet akár 50-100 méteres magasságban sávosan tudunk irányítani a tábla felett, és valós képet kaphatunk a teljes táblára nézve a károkozás mértékéről. Sokan tudományosan kétségbe vonják a drónnal felvett károsítás mértékét és ennek alapján történő kármegállapítást, ennek ellenére a gyakorlatban kiváló képet kapunk nagy pontossággal, rövid idő alatt és minimális fizikai igénybevétellel a kukoricákban okozott kárról. A folyamatos „légi területbejárás” megnyugtatóbb, mint a tábla széléről, gépkocsiból szemlélődő megbízott feljegyzése, és a gazdák is elfogadják a látottakat.

Természetesen még további gyakorlati tapasztalatokkal lehetne folytatni az értekezést, de talán a legnagyobb eredményt a következővel lehet elérni: „a gazdákkal történő beszélgetéssel és együttműködéssel”.

                                                                                                                                            Pechtol Lajos

                                                                                                                                              titkár