Először tíz éve merült fel, hogy jó lenne egyszer-egyszer összejönni, s kitárgyalni a napi problémáinkat. Kovács György vadásztársunk, a Hotel Odvaskő tulajdonosa felajánlotta, menjünk hozzá, mi ezt elfogadtuk. Évekig oda jártunk, de aztán kinőttük a helyet. A Bakony szívéből nem akartunk elmenni, így Bakonybélbe „költöztünk”. Mindezt Pap Gyula, a Veszprém megyei Vadászkamara elnöke mondta, amikor köszöntötte az év utolsó Vadászkamara Esték résztvevőit. Tartalmas program állt a résztvevők előtt. A vadászkamara ez évi tevékenységéről az elnök adott számot. Mellette két vadászati szaktekintély is vállalkozott arra, hogy időszerű kérdésekről adjon átfogó tájékoztatást.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászatkamara főtitkára a vadgazdálkodást, vadászatot érintő jelenlegi törvénykezelési munkában az érdekképviseletek szerepéről beszélt. Kifejtette, az elmúlt hatalmas változásokat hozott a vadásztársadalom életében, elég, ha csak a jogszabályalkotás folyamatára gondolunk.

A jogalkotás folytatódik, készül az új vadászati törvény, amely hosszú távon meghatározza a vadgazdálkodók lehetőségeit. Erre pedig fel kell készülni. Az elsőkörös egyeztetésen már túljutottak. Felvették a kapcsolatot az 1400 vadászati egységgel, s kikérték a véleményüket, novemberre össze is állt a többségi vélemény, amiből mondott példákat is. Azt javasolják, a vad legyen továbbra is az államé, de lehetne gondosabb gazdája is. A vadásztársasági terültek alsó határa maradjon minimálisan háromezer hektár. Vadásztársaság bérelhessen vadászterületet, földtulajdonosi közösség ne kapjon vadászati jogot. A vadászterültek határait ne a földtulajdonosok határozzák meg, hanem az élőhely. A haszonbérlet időtartama 15 év legyen. A trófeabírálat rendszerét felül kell vizsgálni.

Megjegyezte, a mai világban rendkívül fontos a kommunikáció, a párbeszéd sokat segíthet abban, hogy a vadásztársadalmat miként lehet elfogadtatni a közéletben. Szerinte ezt a Veszprém megyei Vadászkamara e téren első az országban!

Vajai László, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről értekezett. Kifejtette, a vadászat környezet stabil. Egyszerősödött a vadászat és a fegyvertartás szabályozása. Jelezte, a vadgazdálkodás és a vadászat képes nyereséget termelni. 2011-ben a 17,2 milliárdos kiadás mellett 18,7 milliárdos bevételt termelt az ágazat, ami 1,5 milliárd forint eredményt jelent.

Megállapította, a nagyvad létszáma erőteljesen növekszik, különösen a vaddisznóé. Ez nem csak magyar probléma, egész Európára jellemző. A disznó mindenhol közelít az emberek lakta területekhez. Ezzel szemben az apróvad létszáma erőteljesen csökken. Mindkét folyamatnak gátat kellene szabni. Mindamellett olyan magas vadkár még talán soha nem volt az országban, mint 2012-ben. Hazánkban hatvanezer vadász van, a társadalmi elfogadottságuk jónak mondható.

A fórum élén eszmecserébe torkollott, többen is hozzászóltak az elhangzott témához, vagy időszerű problémákat vetettek fel. Így szót kért Sipőcz István, Fehér László, Németh Balázs, Takács József, Máhl Ferenc, Futó László, Glück Balázs, Fischer József is. Az észrevételek nagy száma is azt jelzi, a vadásztársadalom igényli ezeket a fórumokat.