A törvény szerint – vadászatokon csak vadászati alkalmassági vizsgával rendelkező kutyák vehetnek részt. A jogszabály hatása látszott a résztvevőkön, a kutyák száma a tavalyihoz képest több mint a duplájára nőtt. A vizsgán minden egyéves kort betöltött, egy évnél nem régebbi veszettség oltási igazolással rendelkező vizsla részt vehetett, törzskönyvtől függetlenül.

A jelentkezőket a helyszínen Pap Gyula kamarai elnök köszöntötte. Hangsúlyozta, a kamara munkája az utóbbi években tovább színesedett, köszönhetően a kynológiai bizottság aktivitásának. Úgy fogalmazott, hogy az eredményes vadászathoz szinte már elengedhetetlen a kutya, a jó képességű, fegyelmezett ebek komoly szerephez jutnak a vadászatok során.

A feladatokat a megyei kynológiai bizottság elnöke, Maróti Béla ismertette. Kifejtette, a vizsga egyben oktatás is, ha a kutyák nem jól dolgoznak, vizsgáztató társával (dr. Sándor Gyula egyetemi docens, az országos kynológiai bizottság elnöke) egyetemben megmondják, miként lehet betanítani a vizslát arra, hogy az adott feladatot elvégezze.

A vizsga kettő fő részből állt: lövés előtti és lövés utáni munka. A lövés előtti munka során figyelték a mezei keresést, a keresési stílust, a behívhatóságot, a lábnál követést, a vad jelzését. A lövés utáni munka során pedig szárnyas apróvadat kellett elhozni rövid csapáról, kacsát kellett kihozni mélyvízből, illetve egy nyúlvonszalékon kellett megtalálni a sebzett nyulat.

A kutyák egy része a vizsga elején még szétszórt, fegyelmezetlen volt, de aztán összekapták magukat, vagy a gazda őket. Ennek köszönhetően a többség eredményesen szerepelt.

Sikeres vizsga esetén a nem törzskönyvezett kutyák regisztrációs számot kaptak, melyet a kutya vezetője köteles állatorvosánál kutyája fülébe betetováltatni.

A következő vizsga egy év múlva esedékes!