A Felmerült annak kérdése is, hogy a vadásztársasági forma ilyen nehéz gazdasági kihívásokat eredményező csapások mellett egyáltalán fenntartható-e.

Három rendkívül fontos témában tartott szakmai fórumot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Veszprém Megyei Vadászkamara. Az első megbeszélésen a vadgazdálkodás, a vadásztársaságok aktuális kihívásai és az ágazat jövője témakörében fejtették ki nézeteiket a résztvevők. Ezután az afrikai sertéspestis (ASP) vadgazdálkodási következményeit, majd a mezőgazdasági vadkárhelyzet dilemmáit vették sorra.

Korn Ignác, a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepűi Erdészetének igazgatója felszólalásában rámutatott: az ASP a vadásztársaságokat nem csak gazdasági szempontból érinti, a sportvadászok vadászathoz való hozzáállását is merőben megváltoztatja. – A borsodiakat már második éve sújtja a pestis, azóta disznónak még nyomát sem látták. Ott a vadászok egy része szögre akasztotta a puskáját. Akiket a vaddisznó vadászata vonz elsősorban, azok most gyakorlatilag nem járnak vadászni – ismertette. Szerinte számukra az lenne a megoldás, ha a vadászat egyéb izgalmas területeit is felfedeznék, például a sakál- és a rókavadászatot. Ott, ahol disznóra már nem tudnak vadásztatni, a társaságok igyekeznek egyéb vadászati csomagok összeállításával és értékesítésével ellensúlyozni a kieső bevételt. Felhívta a figyelmet arra: azt, hogy ne legyen 30 éven át újra és újra visszatérő betegség hazánkban az afrikai sertéspestis, csak úgy érhetjük el, ha drasztikusan csökkentjük a vaddisznók létszámát, mellyel megakadályozható a visszafertőződés.

Baracskay Lajos, a Veszprém Megyei Vadászkamara titkára az ASP-vírus agresszivitására hívta fel a figyelmet. Mint mondta, korábban mindenki abban bízott, hogy a Duna megrekeszti a vírus nyugati terjedését, de sem a folyó, sem az autópályák, sem a kerítések nem jelentenek akadályt a kórokozó számára, így elkerülhetetlen, hogy a Vértesen és a Bakonyon is átörve elérje megyénket. Megjegyezte, a legnagyobb problémát egyértelműen a tranzit jelenti. A tranzitútvonalak mentén robbanásszerűen kezdett terjedni az ASP, ehhez pedig elég egy fertőzött húsból készült szendvics eldobása.

Dr. Lukács Attila állatorvos, a Veszprém Megyei Vadászkamara sportvadász alelnöke ismertette a vírus európai terjedését és természetét. Mint mondta a legfontosabb az lenne, hogy a fertőzött területeken helyben tartsák a disznót, méghozzá etetéssel és dagonyák kialakításával. Az ASP-vel fertőzött disznó ugyanis a láz miatt hűti magát, így biztosan felkeresi a dagonyát, és ott pusztul el, így könnyebben begyűjthetők a tetemek. Hozzátette, Veszprém megye egyelőre közepes kockázatú terület, így a vaddisznó eladható, illetve kompetenciában kiosztható.

Vezsenyi Imre, a Budapest Erdőgazdaság vadászati osztályvezetője azt üzente minden vadászatra jogosultnak: használják ki annak lehetőségét, amíg vaddisznóra lehet vadászni, hisz az ASP-vírus rendkívül életképes, és ahol felbukkan, ott ugrásszerűen megnő a fertőzött állatok száma, melyek nagyon hamar elhullanak. – A Veszprém megyei vadgazdálkodók kezében még óriási lehetőség van, hiszen olyan vaddisznóállománnyal gazdálkodhatnak, mely felett még van irányítási jogkorük – mutatott rá.

Szóba került az is, hogy a vadásztársasági forma jelen helyzetben meddig marad fenntartható gazdasági szempontból. Pölöskei Balázs, a Bakonyerdő Zrt. Vadászati osztályvezetője kijelentette, a vadgazdálkodás jövője az, hogy „valakinek mindenképpen csinálnia kell”. – A jogszabályi háttér adott, ebben a keretben kell gondolkodnunk. Egészen addig, amíg a jogalkotók nem reagálnak a nehéz helyzetre, a sebezhetőségünkre az ASP-vel vagy a pandémiával kapcsolatban, addig meg van kötve a kezünk. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy probléma van a vadásztársasági formával, és nehéz jövő áll előttük – szögezte le. Kitért arra is, hogy kimondottan a vadgazdálkodási céllal létrejött profiorientált cégek, például a vadászati kft-k működtetése a jelenlegi szabályozások mellett legalább olyan nehéz és sok buktatóval jár, mint a vadásztársasági forma.

Pap Gyula megerősítette, a sertéspestis továbbterjedésével, a vaddisznóállomány drasztikus csökkenésével óriási vadászati lehetőségtől esünk el. – A magyar sportvadászok vaddisznócentrikussá váltak, a többi faj vadászata inkább csak az anyagi hátteret biztosítja. A Dunántúlon azonban nincs akkora hagyománya, gyökere és egyáltalán lehetősége az apróvadvadászatnak, ami ezt pótolhatná – mutatott rá. Az elnök szerint ez számos kérdést vet fel: Hányan maradunk majd? Megmaradunk-e hetvenezren, vagy mi is csökkenünk a vadállománnyal párhuzamban?

A vadkárral kapcsolatos felszólalások egyöntetűen azt igazolták, hogy a különböző növénykultúrák védelme nem csupán a vadászatra jogosultak feladata, hanem a gazdálkodóké is. Ahhoz azonban, hogy a vadkárelhárítás sikeres lehessen, együtt kell működnie minden érintettnek, melyhez kölcsönös megértésre és folyamatos kommunikációra van szükség.

Pap Gyula a rendezvény végén elmondta: mindhárom fórum ideje alatt megtelt a sátor érdeklődőkkel, ami azt jelenti, hogy ismét jó irányba fordultunk, és olyan fontos témákat feszegettünk, melyet a későbbiekben érdemes kibővíteni, konferencia keretében újratárgyalni. – Ebben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is partner lesz. A szakmai fórumunkra ellátogatott Győrffy Balázs elnök úr is, Luzsi József alelnök úr pedig aktívan közre is működött hozzászólásaival. Mind a három témakör a magyar vadászat alapkérdéseit feszegette, melyekről nagyon fontos beszélni. Hála Istennek az afrikai sertéspestis még nincs jelen megyénkben, de erre fel kell készülnünk, és fel kell tudnunk készíteni a vadászainkat. Sokan nem is tudják – talán még mi sem –, hogy ennek felszámolása, megszüntetése milyen hatalmas kihívás lesz – hívta fel a figyelmet. – A vadkárelhárításban kerestük azokat a praktikákat, amelyek eredményesen működnek. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a kommunikációt, egymás informálását és a kapcsolatokat fejleszteni kell, hiszen ezek az alapkérdései ennek a problémának. Ebben jócskán van mit tennünk – jegyezte meg. Hozzátette: a gazdálkodónak, földhasználóknak, illetve a vadászatra jogosultnak és az erdészeknek egyaránt toleranciát kell mutatniuk.

A Pápai Expó és Agrárpiknik szeptember 19-én, vasárnap a Veszprém Megyei Vadásznappal folytatódik. Vadászkürtbemutatóval, vadászkutya fajtabemutatóval, főzőversennyel, solymász- és vadászíjászbemutatóval, állatsimogatóval és számos gyerekprogrammal várják a látogatókat.