"A vadászatra jogosultak döntően egyesületi formában működnek, jellemzően tőkeszegények és pénzügyi tartalékkal gyakorlatilag nem rendelkeznek. Működésképtelenségük esetén az adott vadászterület (ami egyben mező- és erdőgazdálkodási területet is jelent) hosszú időre vadászatra jogosult nélkül maradhat, ami következtében sem a vadkármegelőzésről, sem a keletkező vadkárok megtérítéséről nem lehet majd gondoskodni. Mindezen túl az afrikai sertéspestis elleni védekezésben a legfőbb feladatként megfogalmazott célkitűzést, a vaddisznóállomány csökkentését sem tudja majd elvégezni a vadászatra jogosult. Gazdasági és állategészségügyi érdek is a vadászatra jogosultak működőképességének megőrzése."

"Fontos, hogy a vadászatra jogosult vezetősége mellett a tagság is tisztában legyen a társaság anyagi helyzetével (pl. megtakarításokkal, kintlévőségekkel, esetleg meglévő tartozással), hogy kellő időben fel lehessen készülni az esetleges pénzügyi nehézségek, likviditási problémák közös megoldására. Tanácsoljuk, hogy a vadászatra jogosultak alaposan gondolják át, hogy melyek azok a kiadások, ill. költségek, amelyeket – egyéb szankciók nélkül – későbbre halaszthatnak. Sokuk számára nagy segítséget jelent a most bevezetett hiteltörlesztési moratórium, amelynek értelmében minden magánszemély és vállalkozás 2020. március 18-án fennálló hitelének tőke- és kamatfizetési kötelezettsége az év végéig felfüggesztésre kerül."

"Azokban az esetekben, ahol a társasági tagdíjat az év során két (vagy több) részletben fizetik be, ott indokolt lehet most ezen változtatni, és előrébb hozni az éves tagdíj rendezését. Ezzel együtt az is előfordulhat, hogy több helyen az éves tagdíj kényszerű megemelése, vagy úgynevezett egyszeri hozzájárulás fizetése is elkerülhetetlen lesz. Ahol van rá lehetőség, ott át kell gondolni a taglétszám növelésének kérdését, akár teljes jogú tagsággal, akár pártoló tagsággal, illetve egyéb konstrukcióban történő vadászati lehetőség értékesítésével."

"A helyi, környező vadászok összefogása és aktivitása nélkül nehezen lesz megmenthető a hazai vadgazdálkodási egységek bizonyos része. Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy egy-egy terület átmeneti időre akár vadászatra jogosult nélkül maradhat, aminek következtében nem lesz, aki érdemi lépéseket tegyen a vadkármegelőzés, illetve vadkármegtérítés területén. Ez a gazdatársadalomnak sem lenne kedvező, ezért a gazdálkodóknak fokozottabb kommunikációt kell folytatniuk a gazdálkodási területükön illetékes vadászatra jogosulttal, közösen, egymás irányába szolidaritást mutatva, téve a vadkárok ellen."

Az elemzés teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.