1. Mit érdemes tudnunk erről a betegségről? Mi okozza, hogyan alakul ki? Mikor keletkezett, mikor ütötte fel a fejét Magyarországon?

A „rizsmell” betegséget egy egysejtű élősködő, a Sarcocystis rileyi okozza. A fertőzöttséget elsősorban tőkés récében észlelik, az ezredforduló óta növekvő gyakorisággal, szórványosan fordul elő Európában.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai 2012-ben állapították meg először a parazita előfordulását hazánkban, korábbi leírásról nem tudunk. Azóta a „rizsmell” betegség hazai előfordulását több esetben is diagnosztizálták.
A ragadozók közül a vörös róka és a nyestkutya a kórokozó ismert végleges gazdája Európában, éppen ezért a kórokozó európai és hazai gyakoriságának növekedése valószínűleg ezen állatok populációméretének növekedésével magyarázható.

2. Milyen állatokat érint?
A betegség köztigazdái általában a vadon élő récefélék, hazánkban elsősorban a tőkés réce. Bennük alakulnak ki a jellegzetes izomelváltozások, amit „rizsmellként” szoktak emlegetni. A parazita és az általa okozott izomgyulladás miatt az izmokban, így a mellizmokban is rizsszemszerű fehér képleteket lehet olykor tömegével megfigyelni. Egyes vélemények szerint a fertőzött egyedek röpképessége romlik, így gyakrabban esnek a ragadozók áldozatául vagy könnyebben kilövik őket vadászat során.

Amint azt az első kérdés kapcsán is kiemeltük, a ragadozók közül a vörös róka és az invazív nyestkutya a kórokozó ismert végleges gazdája Európában. A végleges gazdákban alakulnak ki a fertőző oocysták, amelyekkel aztán a récefélék is megfertőződnek. A ragadozókban azonban a parazita valószínűleg nem okoz megbetegedést.

3. Emberre veszélyes?
Jelenlegi ismereteink szerint a kórokozó az embert nem fertőzi meg.

4. A vadászkutyát megfertőzheti, ha apportírozza a vadat?
A vadászkutyát apportírozáskor biztosan nem fertőzi a parazita, mert nem fogyaszt húst a lelőtt állatból.

5. A házi kacsát/libát megfertőzheti?
A köztigazdák köre (récefélék) és egyes szakirodalmi adatok alapján valószínűsíthető, hogy az élősködő a házikacsát, sőt van rá esély, hogy a háziludat is megfertőzheti.

6. Volierben, vadászati célokra tenyésztett állományt befertőzheti-e? Ha igen, hogyan, és lehet-e erre kártérítést igényelni?
A volierben, vadászati célra tenyésztett állományok a ragadozó végleges gazda (pl. vörös róka, nyestkutya) bélsarával ürített oocystákkal fertőződhetnek. Ennek megelőzése érdekében meg kell akadályozni, hogy a ragadozó végleges gazdák a madarak közelébe juthassanak.
A „rizsmell” betegség jelenleg nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek közé, a megállapítása esetén állami kártalanítás nem jár.

7. Mit kell tennünk, ha otthon, az állat feldolgozásakor észrevesszük, hogy rizsmellben szenvedett?
Minden, látható parazitákkal fertőzött hús alkalmatlan az emberi fogyasztásra, tehát a Sarcocystis rileyi-vel fertőzött húst sem szabad közfogyasztásra bocsátani!
Nem szabad továbbá nyersen megetetni ragadozókkal sem, ez legfeljebb alapos, tartós hőkezelés (főzés) után lehetséges, de akkor sem ajánlott. Ennek oka, hogy a ragadozó végleges gazdák köre jelenleg még nem ismert pontosan; egyes adatok szerint a kutya és a macska is végleges gazda lehet, míg más adatok ezt nem támasztják alá. A megfelelő hőkezelés a parazitát elpusztítja, így hőkezelt hússal a ragadozó végleges gazda biztosan nem fertőződik.

8. Mi történik, ha véletlen ilyen állat húsából fogyasztunk?
Egészségkárosító hatása nincs a fertőzött hús elfogyasztásának, így nem kell orvoshoz fordulni, gyógykezelésre sincs szükség.

9. Van-e bejelentési kötelezettségünk?
A Sarcocystis fertőzöttség nem bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség.

10. Magyarországon hol bukkant már fel? Milyen statisztikák állnak rendelkezésre?
A Nébih és az Állatorvostudományi Egyetem adatai alapján Magyarországon már számos helyen előfordul a fertőzöttség. Mivel országos reprezentatív felmérővizsgálatot ez idáig nem történt a témában, így a betegség pontos földrajzi elterjedtsége és előfordulási gyakorisága nem ismert. Más európai országok esetében is rendkívül kevés a publikált adat.

11. Jelentettek már ilyen betegségeket a Nébih felé?
A Nébih illetékes laboratórium a fertőzöttséget 2012 óta tőkés récékben már többször megállapította.