Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXIV. törvényt 2016. október 25-ei ülésén fogadta el az Országgyűlés. A módosító rendelkezések jelentős változásokat hoznak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) működésében.

– Elnök Úr! Hogyan értékeli a változásokat, pozitív hatással lesznek azok a kamara életére? Hiszen az egész vadásztársadalom szervezettségét előmozdító változásokról van szó.

– Természetesen igen. A vadászkamaráról szóló törvény módosítása egy több éve tartó jogszabály-alkotási folyamat utolsó eleme, melynek célja a magyar vadgazdálkodás és vadászat jogi feltételrendszerének racionalizálása, életszerűvé tétele és európai normákhoz történő igazítása volt. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, módosultak a fegyvertartás, a vadhúskezelés és forgalmazás, a vadászvizsgára való felkészítés és a vizsgáztatás szabályai, a hivatásos vadászok pedig közfeladatot ellátó hatósági védettséggel rendelkező személyek lettek. A büntető törvénykönyvbe önálló tényállásként bekerült az orvvadászat és a jogszabály-alkotási folyamat legfontosabb eleme, a vadászati törvény is átalakult. Folyamatban van ez utóbbival kapcsolatos még hiányzó végrehajtási rendelet megalkotása is. Köszönetet mondok mindenkinek, aki ehhez a munkához segítséget nyújtott. Úgy gondolom, hogy ezt követően a vadászatra jogosultakon és az egyéni vadászokon múlik, hogy az új jogszabályi feltételrendszer adta lehetőségekkel hogyan tudnak élni annak érdekében, hogy vadgazdálkodásunk korábban kivívott hírnevét fenntartsuk, és az elkövetkezendő üzemtervi ciklusban nyugodt és kiegyensúlyozott körülmények között vadászhassunk és vadásztathassunk.

– Vegyük sorra az egyes módosító rendelkezéseket! 2017. március 1-jétől a vadászjegyek kiállításán és érvényesítésén túl a kamara feladata lesz a külföldi vadászok részére szóló vadászati engedélyek kiadása is. Eddig a vadászati hatóság látta el ezt a feladatot, a módosító rendelkezés hatályba lépésétől ez a kamara területi szervezeteinek a feladata lesz. Mi indokolta a változtatást?

– A jogszabály-módosítási folyamat fontos célja volt, hogy ahol lehet, egyszerűsítsük az eljárási szabályokat, és ezzel is könnyítsük a vadászatra jogosultak munkáját. Jó példa erre a külföldi vadászati engedély, mivel ezentúl a külföldi vadászati engedélyeket és a hozzájuk kapcsolódó biztosításokat egy helyen válthatják ki a vadászatra jogosultak. Az utóbbihoz eddig is a kamaránál lehetett hozzájutni.

– Ugyancsak március 1-jétől bővülnek a kamara adatszolgáltatási feladatai, mivel az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak a vadászati engedélyekről is évente adatokat kell szolgáltatnia. Rendelkezik a kamara ehhez megfelelő kapacitással?

– A külföldi vadászati engedélyek gördülékeny és országosan egységes kiadásának feltételeit a kamara meg fogja teremteni. Ennek természetesen vannak személyi, tárgyi feltételei, és meg kell felelnünk az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeknek is. Úgy gondolom, hogy mindez a kamara apparátusa számára nem jelenthet leküzdhetetlen akadályt.

– Január 1-jétől lép hatályba az a rendelkezés, miszerint vadászjegy kizárólag kamarai tag számára állítható ki és érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a vadászok részére kötelezővé válik a vadászkamarai tagság. Mi következik ebből? Mit tegyen az a vadász, aki rendelkezik érvényes vadászjeggyel, de nem kamarai tag? Mulasztás esetén mi a szankció?

– A kötelező kamarai tagság a taglétszámot illetően nem hoz majd nagy változást, hiszen gyakorlatilag ma is minden hazai vadász a kamara tagja. De a jövőben lehetőségünk lesz belső etikai eljárással fellépni azokkal a vadászat társadalmi megítélésének rendkívül sokat ártó vadásztársainkkal szemben, akik a jogszabályok, valamint az írott és íratlan etikai szabályok megsértésével vadásznak. Ez azt jelenti, hogy ha adott esetben felfüggesztjük, esetleg megszüntetjük a magukról megfeledkezők kamarai tagságát, akkor elveszítik a vadászjegyüket, vagyis megszűnnek vadászként létezni.

Az a néhány, érvényes vadászjeggyel rendelkező vadász, aki jelenleg nem tagja a kamarának, a törvény rendelkezésének megfelelően, a hatálybalépéstől számított 30 napon belül tagfelvételi kérelmet kell, hogy benyújtson. Aki ezt elmulasztja, annak vadászjegyét a kamara visszavonja.

– A kamara az államtól átvett feladatokat lát el, amiért valamilyen formában térítés jár. A törvény rendelkezése szerint március 1-jétől a kamara működési költségeinek fedezetéül szolgál a vadászjegy és a vadászati engedély kiállításáért megállapított igazgatási szolgáltatási díj teljes összege. Ez jelentős plusz bevételt jelent a kamarának, hiszen eddig csak a vadászjegyek kiállításáért megállapított díj ötven százaléka maradt a kamaránál. Milyen, a kamara céljait szolgáló programok finanszírozását teszi lehetővé a megnövekedett bevétel?

– A kamara bevételei az említettek következtében valóban jelentős mértékben bővülnek. A többletforrások egy kisebb hányadát a megnövekedett feladatok (külföldi vadászati engedélyek kiadása) finanszírozására kívánjuk fordítani. Már jó ideje terveink között szerepel a megyei szervezetek közötti úgynevezett feladatarányos finanszírozási rendszer kialakítása, aminek lényege, hogy az adott megye szakmai és érdekképviseleti munkájának színvonala ne attól függjön, hogy az adott megyében hány vadász vált vadászjegyet. Ennek keretében egy elfogadható „tól–ig” határon belül egységesíteni szeretnénk a megyei apparátus javadalmazását, és központi támogatás formájában finanszírozni mindazon rendezvényeket, melyek a kamara törvényben és alapszabályban rögzített feladatainak megvalósítását szolgálják. Természetesen a megyék e kereteken belül a jövőben is önállóan fognak gazdálkodni. A legfontosabb változás, amit a bővülő források lehetővé tesznek, hogy lehetőség nyílik a szakmát szolgáló vadgazdálkodási alap létrehozására. Korábban a minisztérium kezelésében ez az alap létezett, és a többletforrások nagyobbik hányadát ennek felélesztésére kívánjuk fordítani. Komoly feladatot fog jelenteni számunkra, hogy az alap működtetésének rendszerét kidolgozzuk, és olyan tartalommal töltsük meg, amely egyértelműen vadgazdálkodásunk jövőjét szolgálja.

– Engedjen meg elnök úr még egy, nem szorosan a törvényi változásokkal kapcsolatos kérdést. Olyan hírek keringenek, miszerint a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum kezelésével, irányításával a kamarát bíznák meg. Ez jelentős feladat- és költségnövekedéssel járna. Van-e valamilyen program a működés megszervezésére, az irányítás módjára vonatkozóan arra az esetre, ha a múzeum átvétele megvalósulna?

– Valóban szóba került, hogy a múzeum működtetésében a kamara szerepet kapna, esetleg kezelésébe vagy tulajdonába kerülne. A vadászati múzeumok országos hálózatával kapcsolatos koncepció számomra egyértelműen világos és támogatandó. Ennek lényege, hogy van egy, a Kárpát-medence élővilágát, vadgazdálkodását és vadászati hagyományait bemutató központi létesítményünk, ez a hatvani múzeum, s ehhez kapcsolódnak regionális vagy helyi vadászati értékeket bemutató kiállítások. Elemi érdekünk, hogy a társadalom nem vadászó többségének bemutassuk a vadgazdálkodás és a vadászat lényegét, azt, hogy ez a tevékenység a természet elválaszthatatlan és szerves része, a vadásztársadalom számára pedig életforma vagy hivatás. Úgy gondolom, hogy minden múzeum, így a hatvani is a vadászoké kell, hogy legyen, minket és szakmánkat kell, hogy szolgáljon. Ez akkor teljesedhet ki, ha a vadászok szerepet kapnak a létesítésükben, és a működtetésükből is kiveszik részüket. Így a magam részéről, ha olyan döntés születik, hogy a hatvani múzeum üzemeltetésében a kamara szerepet kap, támogatni tudom. Bízom benne, hogy az üzemeltetéshez szükséges költségek rendelkezésre fognak állni, és a kamara a feladatnak meg tud felelni.

– Köszönöm az interjút.

(Zoltán Attila)