A stabil fogolyállomány megteremtése is céljuk: több száz egyedes félvad állományt hoztak létre úgy, hogy a naposcsibéket pulyka-, és tyúkkotlósok nevelték fel. Mindezek mellett a vendégfogadásra berendezett szálláshelyük is jelentősen megújul.

A Dévaványai Vadásztársaság 1951-ben alakult, mely Békés megye északi részén található. Remek adottságokkal rendelkező apróvadas területtel rendelkeznek, amely kiváló őzállománnyal bír, de jelentős még a fácán, a mezei nyúl, valamint a fogoly is a területen.

Éppen ez utóbbi állomány megerősítéséhez fogott a vadásztársaság. Elsőként még 2019-ben, pályázati segítséggel félezer darab fogoly felnevelését tűzték ki célul, mindezt pedig nem broiler nevelőkben, hanem kotlóssal kívánták elérni. A vadásztársaságnak már nagy tapasztalata volt az előbbiben, fácánt ugyanis már évek óta így nevelnek (nagyságrendileg 3,5 ezer madarat), de a kotlósokkal történő nevelés új volt. A kezdeményezést azonban siker koronázta, az eddigi tapasztalatok pozitívak.

–  Ötszáz darab fogolycsibét vásároltunk 2019-ben, melyeket pulyka-, és tyúkkotlókkal neveltünk fel. Mivel ilyet még korábban nem csináltunk, így lényegében a nulláról indultunk, mindent elő kellett készíteni a csibék érkezéséig, többek közt a nevelőboxokat, a kifutókat, illetve a szőrmés ragadozóktól védő villanypásztort is, amely azt a területet védi, ahová a nevelőboxokból a kismadarak kijárnak. És persze rengeteg egyéb, a neveléshez kapcsolódó dolgot el kellett végeznünk – árulta el Illin József János, a Dévaványai Vadásztársaság elnöke.

Elmondása szerint ez a nevelési módszer többek közt azért is jó, mert az anyamadár a csibéknek már az első napoktól kezdve megmutatja az élelem felkutatását, és a veszélyhelyzetekkel is megismerteti a kismadarakat. A boxok úgy vannak kialakítva, hogy a kotlósok nem tudnak kimenni a szabad területre, csak a csibék tudnak kijárni onnan. Így megvan a visszatartó hatás: a kotlósok időről-időre visszahívják magukhoz a kis madarakat, akik így megszokják, hogy kijárnak táplálkozni, de például veszélyhelyzetben, amikor riasztanak a kotlósok, akkor vissza tudnak menni az anyamadárhoz. Így lényegében egy természethez közeli nevelés valósul meg, ellentétben az intenzívebb megoldással, ahol csak emberrel találkoznak a madarak.

– Ahogy nőnek a kiscsibék, egyre bátrabbak lesznek, egyre messzebb mennek, egyre több mindent fedeznek fel, de persze azért villanypásztor egy nagyobb körben telepítve van, ami a szőrmés ragadozókat tartja távol. Amikor úgy érzik, hogy ők már majdnem felnőtt állapotban vannak, akkor szépen eltávolodnak a nevelőhelytől és maguktól visszaszoknak a természetbe, így mondhatni félvad madarakat tudunk nevelni, amelyeknek sokkal nagyobb a túlélési esélye – emelte ki Illin József János.

Hozzátette, amikor naposcsibe korukban elhozzák a madarakat, akkor még pár napig infra alatt nevelik őket, amíg megerősödnek, majd két-három napos korukban kerülnek a kotlósok alá. A csibéket folyamatosan adoptálják: először tízet tesznek egy-egy kotlós alá, majd egyre többet, volt olyan pulykaanya, aki körül végül közel félszáz csibe futkorászott. A tapasztalat egyébként az, hogy a kismadarakból később nagyságrendileg negyven fős csoportok jönnek létre, akik aztán még a kotlósok elhagyása után is időről-időre visszajárnak a telepre. A madarak pedig úgy tűnik jól érzik magukat, szépen kifejlődtek, jó állapotban vannak.

– A későbbiekben majd szeretnénk többhektáros területeken kialakítani hasonló megoldást, amikor ezeken a társaság tulajdonában lévő területeken villanypásztorral elkerített részeken, kotlósokat helyezünk ki csibékkel, és így több helyük lesz kijárni a kotlós alól. Mindemellett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal is keressük az együttműködést, szeretnénk, ha a madarak egyre nagyobb számban jelenhetnének meg a megyében – avatott be Illin József János.

A vadásztársaság azonban nemcsak a stabil fogolyállomány megteremtésén dolgozik, szintén az elérhető pályázati lehetőségeket kihasználva céljuk, hogy a területükön a szükséges mennyiségben elérhetők legyenek apróvadetetők és őzetetők, mellettük pedig mindezek mobil változatai is. A Dévaványai Vadásztársaság közel száz hektár saját földterülettel rendelkezik, a vadásztársaság tulajdonában lévő többhektárnyi területen pedig évelő keverékek (pillangós növények, és több fűféle) alkalmazásával vadföldeket, búvó és táplálkozó helyeket alakítottak ki. A pályázatokkal úgy éltek, hogy például a vadetetőkhöz csak az anyagot igényelték, a munkát pedig a vadásztársaság hivatásos vadászai végezték el.

Rendelkeznek szálláshellyel is, ide külföldről, és az ország minden részéből érkeznek vendégek, jelenleg a nyílászárókat cserélik, ugyanis a hét szoba mindegyike megújul, sőt fürdőszobát is kapnak a helyiségek, amelyekben légkondicionáló berendezés is emeli majd a komfortot.