Szombat délután a püspöki palota kertjében már hamisítatlan vásári hangulat fogadta a látogatókat: kézművesek kínálták portékáikat, gyerekek vették birtokba a játszóalkalmatosságokat, valamint borkóstolóra is volt lehetőség – mindeközben természetesen javában serénykedtek a regionális vad- és halételfőző verseny indulói. Halász János Oscar-díjas mesterszakács, gasztronómus, szakíró, Vári Dávid séf és Remete József, a Kisfaludy étterem üzletvezetője alkotta a zsűrit, amely a megmérettetést vállalók teljesítményét volt hivatva értékelni. A fáradozást mindenkinél elismerték, ugyanakkor Halász János, a zsűri elnöke a dicséret mellett kritikát is megfogalmazott az indulók felé, főként a bírálatra szánt ételek elkészítésének időzítésével kapcsolatban. Ha túl korán lesz készen a fogás, akkor a kényszerű újramelegítés során bizony veszít a minőségéből.

A vadételek kategóriájában induló csapatok közül első díjat nyert a Bakonyerdő Zrt., „ezüstérmet” szerzett a Veszprém megyei Vadászkamara színeiben induló Pálffy László, a képzeletbeli dobogó legalsó fokára pedig a Sümegi Járóbeteg Szakellátó Központ csapata állhatott fel. A halételek készítői között a Balatonedericsi Horgász Egyesület diadalmaskodott, a dobogó második és harmadik helyére szorítva a Veszprémi Honvéd, valamint a Peremartoni Horgász Egyesület csapatát.

A Szent Jakab Napok hivatalos megnyitójának kezdetét a Soproni Lövér Vadászkürtösök által felharsanó kürtszó jelezte. A megyében működő állami erdészetek és borrendek képviselői jelenlétében Végh László, Sümeg polgármestere köszöntötte elsőként az ünneplőket. Beszédében a bor és a vadászat szerepét méltatta a város és polgárai életében, valamint a barátság, a józan együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. E kettő, és a jövőbe vetett hit volt az, ami lehetővé tette, hogy immár tizenötödik alkalommal ünnepelhettük együtt a Szent Jakab Napokat.

Mint a térség országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán rámutatott: mindig jó Sümegre jönnie, hiszen egy fejlődő, XXI. századi városba érkezik, amely turistacsalogató programjaival már országosan is hírnevet szerzett magának úgy turisztikai, mint gasztronómiai téren.

A megyei vadászkamara részéről Pap Gyula elnök üdvözölte a látogatókat. Mint felidézte: a kamara huszonegy éves fennállása alatt tizenötödször van alkalmunk közösen ünnepelni, ez alatt az idő alatt pedig folyamatosan megújult, gazdagodott a rendezvény. Őszinte elismerés illeti meg ezért az ötletgazdákat, és köszönet azért, amiért a vadászokat is befogadták az ünneplők közé.

A megnyitó ünnepség keretében kitüntetést vehetett át Pap Gyula elnök úrtól Dr. Rédei Zsolt elnök és Horváth Zsolt vadászmester, mindketten a Sümegi Kinizsi Vadásztársaságot erősítik. Méltatásukat ide kattintva olvashatják.

A vasárnapi Szent Euszták szentmisét a bizonytalan időjárás miatt ezúttal nem a szabadban, hanem az Urunk Mennybemenetele plébániatemplomban celebrálta Nagy József főesperes-kanonok. Prédikációjában többször utalt rá, milyen gyakran hivatkozott tanításaiban Jézus Krisztus a természetből, az állatok és növények világából vett példákra. Nagy József Szent Jakab és Szent Euszták segítségét és közbenjárását kérte a teremtett világ megőrzéséhez, amely munkából a vadászok is komoly részt vállalnak.
 

A szentmise végeztével Végh László polgármester fogalmazott meg néhány ünnepi gondolatot. Mint elmondta: habár a világ szemmel láthatóan értékválsággal küzd, a sümegiek mindig is „nyakas katolikusok” voltak, és makacsul ragaszkodtak értékeikhez. A bor és a vadászat egyaránt a természethez kötődik, a természetben pedig mindig látható lesz az az Istentől eredeztethető rendező elv, bölcsesség és rend, ami utat mutat a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetből is.

Feiszt Ottó, a Zalaerdő Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója az apostolok és Szent Euszták sorsa között vont párhuzamot. A tanítványok közül egy kivétellel mindenki vértanúként halt meg, csakúgy, mint Euszták. Szent Euszták a 14 segítő szent egyike, legendája szinte szó szerint megegyezik a Hubertus-legendával, mindkettőjük megtérése a vadászathoz kötődik. Ugyan Euszták több száz évvel Hubertus előtt élt, Magyarországon a Hubertusz-kultusz terjedt el, ám örvendetes, hogy az Euszták-kultusz bevezetésére-felélesztésére is vannak törekvések.

Sajnos az időjárás sok év óta először nem kedvezett a szabadtéri programoknak, de az agarászoknak szerencséjük volt: a Várcsárda mögötti területen idén is megtartották a látványos agárbemutatót. Az Országos Agarász Egyesület részéről Imrei Ferenc és Susztek Tibor nyújtott áttekintést a magyar agár vadászkutya-fajta történetéből, tulajdonságaiból és használatából. A magyar agár mellett angol és afgán agárban, valamint Szeifer Diána jóvoltából olyan egzotikumokban is gyönyörködhettünk, mint a perui meztelen kutya.

Bízunk benne, hogy az agarászoknak sem kell már sokáig várniuk a jogi háttér rendezésére, és belátható időn belül lehetőség nyílik arra, hogy ők is legálisan gyakorolhassák a vadűzés eme ősi módját.

Legközelebb augusztus 31-én, a csehbányai Mária-kápolnánál tartandó szezonnyitó Szent Hubertus misén találkoznak a megye vadászai.

-ps-