A Bakonyi vadgazdálkodási tájegység dúvadhetét lezáró terítéknek az Uzsai Erdészeti Igazgatóság úrbéri vadászháza adott otthont. Tíz vadászatra jogosult jelentkezett a dúvadhétre, melynek eredményeként összesen 113 vad feküdt a terítéken: 3 aranysakál, 54 róka, 1 nyest, 3 borz, 3 dolmányos varjú és 49 szajkó. – Ez a teríték a tavalyinak több mint a duplája, azonos részvételi arány mellett. Mindez annak köszönhető, hogy sokkal intenzívebben folytatták a dúvadgyérítést a vadászatra jogosultak – mondta el a helyszínen a tájegységi fővadász.

Németh Attila hozzátette, egyre többen csapdáznak, és lassan ráéreznek a fegyveres gyérítés fortélyaira. Mint elmondta, a szárnyas kártevők vadászata is ugrásszerűen megnőtt: míg tavaly alig néhányat láthattunk a terítéken, most ezek – különösen a szajkók – tették ki a teríték felét. Németh Attila tájékoztatásul elmondta, a szajkók 99%-át társas vadászatok alkalmával ejtik el. – A borzot érdemes testszorító csapdával megfogni a kotorékok bejáratánál. Ez a módszer esetükben rendkívül eredményesnek bizonyult. Egy vadászterületen 18-20 testszorító csapdával a borzállomány minimálisra csökkenthető – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a róka ellen eredményes az éjszakai lámpás vadászat, ám ennek az a buktatója, hogy amennyiben a lövést elhibázzuk egy felnőtt róka esetében, az igen óvatossá válik, és nagy valószínűséggel többet nem áll meg a lámpafényben. Így tehát komoly lőtudást igényel, aki pedig ennek híján van, eredményesen használhatja a hattyúnyakcsapdát (róka esetében a legjobb az 540-es vagy a 380-as méret). A csapda ráadásul 0-24 órában dolgozik, esőben és fagyban is.

– Hattyúnyakcsapdával az aranysakál is sikeresen gyéríthető. A toportyán elejtésére különösen jó recept a jelenlegi törvényi feltételek mellett nincs. A lámpát nem állja jól már elsőre sem, nehezen hívható, dögön vagy zsigeren nagyon nehéz elcsípni, hiszen szinte mindig szél alól közelít, elkerülve a vadászt – mutatott rá. A dolmányos varjúról és a szarkáról Németh Attila elmondta: a fészkelési időszakban különösen hatásos a Larsen-csapda, de a létrás varjúcsapda is nagyon jól működik. A szajkóra pedig társas mellett egyéni vadászatokon is jó eséllyel lőhetünk, főként ősszel, makkhordás idején. – A szajkók jellemzően a tölgyesek és a fenyvesek között, egy meghatározott útvonalon közlekednek. Ezt az útvonalat, ha kifigyeli egy ügyes vadász, és reggel eltölt néhány órát a „szajkóhúzáson”, biztosan sikere lesz – tette hozzá.

A tájegységi fővadász elmondta, jövőre még nagyobb terítékre számít, és üdvözli, hogy a kamara területarányosan díjazza a legjobb elejtőket, hiszen nem mindegy, hogy 10 000 vagy 5000 hektáros területen lőnek 100 dúvadat.

Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke elmondta, az érdekképviselet támogatja a tájegységi dúvadheteket, és továbbra is ösztönzik a vadgazdálkodókat a dúvadgyérítést illetően. – Ezt erkölcsileg elismerjük Pápán, a megyei vadásznapon, a legeredményesebbeket díjazzuk – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy pályázati lehetőségeket is kínálnak a csapdázásra, ezért minden vadászatra jogosultat arra bíztatnak, hogy igényeljenek támogatást, a hivatásos vadászok ezzel kapcsolatos plusz munkáját pedig ismerjék el.

Az Uzsai Erdészeti Igazgatóság vezetője a helyszínen elmondta, az előző év ragadozóterítékét idén 150 százalékkal múlták felül. – Ez annak köszönhető, hogy a személyzetnek fegyveres gyérítést irtunk elő. A legfontosabb intézkedésünk a ragadozóhelyzet kezelését illetően az volt, hogy tilos a területen hagyni állati tetemet és zsigert – ismertette Simon Sándor. Megjegyezte, kamarai pályázatból vásároltak csapdákat is. – A sakál nálunk is megjelent, és sajnos egyre nagyobb károkat okoz, főképp a csülkös vad szaporulatát pusztítja, és nyugtalanítja a vadállományt. A trófeás egyedekre történő vadásztatást megnehezíti, mert azokról a részekről, ahol megjelenik a sakál, a vad elhúzódik, és nem vált ki, eredménytelenné téve ezzel a hajtóvadászatokat is – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a ragadozó nemcsak a hasznos vadállományban okoz kárt, humán-egészségügyi problémákat is hordoz. Ilyen például a galandférgesség, ami az emberre veszélyes, gyógyíthatatlan, és néhány esetben halált is okoz. Ráadásul a ragadozóknak szerepe lehet az afrikai sertéspestis terjesztésében is.

Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Vadgazdálkodási osztályának vezetője elmondta, nagyon fontosnak tartják a dúvadgyérítést, melyet kollégái erőn felül végeznek. – Mára kialakult egy egészséges versenyszellem a vadásztársaságok között, ami további ösztönző lehet – tette hozzá. Örömét fejezte ki, hogy a megyei vadászkamara megnyitotta a vadgazdálkodási pályázati lehetőséget, amelynek köszönhetően mind az élőhelyfejlesztés, mind a csapdapark fejlesztésével rendkívül fontos támogatást kaptak.

A Balaton-felvidéki vadgazdálkodási tájegység dúvadterítéke Szentkirályszabadja mellett, az Újkúti Vadásztársaság területén készült. A szervezett gyérítésben, hét vadászatra jogosult vett részt. A fenyőlombbal övezett terítéken összesen 51 dúvad kapott helyet: 17 róka, 7 borz, 20 szajkó, 5 szarka és 2 dolmányos varjú. A dúvadhéten természetesen több vad esett, de nem mindegyikük volt bemutatásra alkalmas állapotban… A terítékszignálok Fliegh Bence vadásztársunk jóvoltából harsantak fel, majd Surányi Péter tájegységi fővadász üdvözölte a megjelent „kemény magot”, akik felismerték a ragadozógyérítés jelentőségét.

Mint rámutatott, hogy az összejövetel inkább szimbolikus, hiszen a gyérítést folyamatosan kell végezni, a "dúvadhét" lezárása inkább az egész éves tapasztalatok összegzésére és a baráti beszélgetésekre nyújt alkalmat. Ezek után Novák Norbert, az Újkúti vt. vadászmestere ismertette a házigazda Újkúti vadásztársaság területi adottságait és a helyi vadgazdálkodásra, valamint a tagságra vonatkozó legfontosabb adatokat.

Csatlakozva a másik két megyei tájegységhez 2020. február 03. és 09. között került megrendezésre a II. Marcal-medencei Dúvadhét. Összesen 11 vadászatra jogosult jelezte részvételét a rendezvényen. A részt vevő vadásztársaságok minden törvényes eszközt bevetettek az eredményes ragadozó gyérítés érdekében. Egyéni és társas vadászaton, lesről, hívással, éjszakai reflektoros vadászattal és természetesen a különböző csapdatípusokkal egyaránt voltak elejtések illetve fogások. A dúvadhét záró rendezvényére és közös teríték készítésre 09-én, vasárnap került sor. Az esemény házigazdája a Somlótája Vadásztársaság volt, akik kiváló vendéglátónak bizonyultak. A megjelent mintegy 60 embert gyönyörű környezet, szívélyes fogadtatás, ízlésesen megterített asztalok és nem utolsó sorban kiváló ebéd várta a helyszínen. Ahogy érkeztek sorban a hivatásos vadászok kísérőikkel, egyre nagyobbra kellett nyújtani a terítéket. Végül összesen 178 db dúvad feküdt a terítéken: 103 db róka, 12 db borz, 3 db aranysakál, 1 db nyest, 8 db dolmányos varjú, 3 db szarka, és 48 db szajkó színesítette a terítéket. Köszönjük a Somlótája,-a Bakonyér-menti-, a Döbröntei Váralja-, a Nádler Herbert-, a Kesző és Környéke-, a Vaszar-Gecse-, az Öregséd-, a Marcal-Bitvaközi- és Noszlopi Vadásztársaság, a Gerence-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetsége valamint a Somlóvad Kft. részvételét.

Felesleges lenne külön-külön felsorolni ki mivel járult hozzá a terítékhez, de talán nem is ez a fontos, mert mindenki úgymond ,,odatette magát”. Volt aki rókából lőtt vagy fogott többet, volt aki szajkóból remekelt. Természetesen az idei évben is díjazásra kerülnek a legeredményesebb résztvevők a Vadászkamara jóvoltából, melynek átadására a Pápai Agrárexpó keretén belül kerül sor. A teríték mellett állva Nardai Sándor, a Somlótája Vadásztársaság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd pedig Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke tartotta meg beszédét, kihangsúlyozva a ragadozó gyérítés fontosságát, az ehhez kapcsolódó pályázati rendszert, az elért eredményeket és a jövő kihívásait. A teríték értékelését, a dúvad apasztási program eddigi tájegységi, megyei és országos adatainak ismertetését illetve a dúvadgyérítésről szóló általános információkat Takács András tájegységi fővadász osztotta meg a jelen lévőkkel. A fő attrakció ez után következett. Keszthelyi Gáspár, a Lajta Hanság Zrt. hivatásos vadásza tartott a helyszínen csapdabemutatót és ezzel együtt részletes tájékoztatást azok használatáról.

Megmutatta mire kell figyelni a csapdák élesítésénél, elmondta hol, mikor, milyen dúvadra melyik a leghatékonyabb csapdázási módszer. A néha humoros, saját élményekkel tarkított előadása mindenki figyelmét lekötötte, és ha kellőképpen meg nem éhezik a lelkes hallgatóság, talán még mindig hallgatnánk a kimeríthetetlen instrukciókat, tapasztalatokat, élményeket előadónktól, akihez még ebéd közben, de még az után is záporoztak a kérdések. Bátran állíthatjuk, hogy egy igazán remek hangulatú, ízig vérig szakmai programon vehettünk részt közösen, melynek mindenki csak nyertese lehet. Köszönet az egyéni teljesítményekért, köszönet a hivatásosoknak, hogy az egyetlen szabad vasárnapjukat is feláldozták egy közös ügy érdekében, köszönet a vadászatra jogosultaknak és azok vezetőinek, akik felismerték ezen kezdeményezés fontosságát és szerepét. Köszönet vendégeinknek, hogy jelenlétükkel emelték a rendezvény színvonalát. Végül és nem utolsó sorban pedig köszönet a Somlótája Vadásztársaságnak a hibátlan vendéglátásért.

Mizsei Bernadett

Takács András

Pólik Sándor