Az országban elsőként Veszprém megyében került sor a tájegységi fővadászok bemutatkozására a Veszprém megyei Vadászkamara és a Veszprém Megyei Kormányhivatal által közösen szervezett vadászati fórumon.

Pap Gyula az Országos Magyar Vadászkamara alelnökeként is köszöntötte az érdeklődőket, köszönetét fejezve ki a kormányhivatal felé, amiért reprezentatív helyen – a megyeháza Szent István Termében – kerülhetett sor az összejövetelre. Országos szinten is példaértékűnek nevezve azt az összefogást és együttműködést, ami a vadgazdálkodást érintő részterületek szereplői között Veszprém megyében megvalósult. Mint rámutatott: a húsz éves haszonbérleti ciklus hatalmas lehetőség a vadászatra jogosultak számára, ugyanakkor kihívás is egyben, a tájegységi fővadászok viszont tapasztalataik átadásával mindig készen állnak majd arra, hogy erősítsék a gazdálkodás szakmai megalapozását. A vadászkamara országos szervezete pedig az újonnan felállítandó Országos Vadgazdálkodási Alap révén biztosítja majd a fejlesztéshez szükséges forrásokat.

A Földművelésügyi Minisztérium képviseletében dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár gratulált a helyi szintű, de országos szinten is követendő együttműködéshez. Mint kiemelte: a jogalkotás fontos időszakon van túl: felismerve, hogy a vadgazdálkodásban csak akkor lehet hosszú távú megoldásokat találni a felmerülő kihívásokra, ha minden érintett véleménye képviseletet kap, a vadászati érdekképviseleti szervek mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is is komoly szerephez jutott a módosítások kidolgozásában, természetesen az eredeti törvény legfontosabb alapvetéseinek megtartása mellett. Az előttünk álló időben megoldást kell találnunk az apróvad tragikus helyzetére, a nagyvadállomány létszámbeli és minőségi problémáira, annál is inkább, mert a vadgazdálkodás mellett a turizmus a gasztronómia a lovassport számára is jelentős előrelépést biztosító 2021-es Vadászati Világkiállításon minden részt vevő ország elismerését ki kell vívnunk. A tájegységi szemléletű vadgazdálkodás, mint a törvényi változások új, innovatív eleme biztosíthatja azt, hogy a meglévő kiváló adottságok érvényesülhessenek is. A vadászati hatóság ugyan megszabja a tevékenység kereteit, de szakmai segítséget nem nyújt a vadgazdálkodók részére, ez a helyzet a tájegységi fővadászok működésének megkezdésével változni fog, feltéve, ha a vadgazdálkodók hajlandóak az együttműködésre, mivel függelmi viszony egyelőre még nincs köztük. A statisztika idővel igazolja majd, hogy a rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket.

Takács Szabolcs kormánymegbízott kiemelte: jól mutatja a Veszprém megyei vadászok kompromisszumkészségét, hogy a vadászterületek kialakítására tett hatósági ajánlásokkal kapcsolatban csak három módosítási kérelem érkezett, és ebből is kettő egyezséggel zárult. Per csupán egyetlen esetben indult. A fórumra meghívottak széles köre megtestesíti azt az együttműködésre való törekvést, ami az előttünk álló üzemtervi ciklusban is biztosítja majd a nehézségek sikeres leküzdését. Kiemelte, hogy a kormányhivatalhoz tartozó vadászati hatóság a „szolgáltató állam” megtestesítőjeként nem szankcionáló, hanem segítő jelleggel mindenben támogatja majd a vadgazdálkodók és a tájegységi fővadászok munkáját.

Bajdik Péter, a Földművelésügyi Minisztériumban nemrégiben létrejött Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály újonnan kinevezett vezetője elismerését fejezte ki azért a munkáért, ami az országban elsőként nálunk vezetett el a területkialakítások befejezéséhez. A tájegységi fővadászok kiválasztásának folyamatáról szólva elmondta: az 52 posztra kb. 300 pályázat érkezett, a Dunától nyugatra illetve keletre eső tájegységek fővadászi pozícióira jelentkezőket külön bizottság hallgatta meg, amiben helyet kaptak az érdekképviseleti szervek és a tudományos műhelyek képviselői is. A jelentkezők közül a legfelkészültebbek kerültek kiválasztásra, akik nem csak elméleti megalapozottsággal, de gazdag gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek.

A kiválasztottak feladata lesz többek között a vadgazdálkodási tervezéssel, az állománykezeléssel, az élőhely-védelemmel illetve a vadkárral és annak megelőzésével kapcsolatos szaktanácsadás, részvétel a hivatásos vadászok képzésében, valamint a vadászvizsga-bizottságok munkájában. A munkájukhoz szükséges terepjárók a tervek szerint két hét múlva rendelkezésre állnak majd, az elektronikai eszközök és a ruházat pedig már beszerzésre kerültek. Munkarendjükről szólva elmondta: hetente két nap (hétfő és csütörtök) lesz az „irodai nap”, a fennmaradó hétköznapokon pedig terepi munkát kell majd ellátniuk.

A tájegységi fővadászok bemutatkozása után Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke idézte fel a vadászati törvény átfogó módosításának főbb mozzanatait, külön kiemelve a konszenzuskeresés fontosságát és az együttműködési készséget. Külön elismerését és köszönetét fejezte ki Jámbor László vadászkamarai elnök felé, aki erdőgazdasági vezérigazgatóként testközelből tapasztalja meg a vadgazdálkodást és a kapcsolódó területeket jellemző ellentmondásokat. A NAK-nál a leginkább indulatokat gerjesztő vadkár ügyében kérdőíves felmérést végeztek a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetével közösen, a kapott válaszokból pedig egyértelműen a kommunikáció, a térségi stratégiák kifejlesztése, a kutatás és a tanácsadás fontossága került a fókuszba.

A vadászati fórum – kérdés, hozzászólás nem lévén – állófogadással zárult, ahol pohárköszöntőt mondott Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke.

-ps-