Dobos Ferenc így idézi fel a nem mindennapi zsákmány elejtésének körülményeit:

„2020. május 28.-án a Szépalma-Somhegy Természetvédelmi és Vadász Egyesület területén, Porva település mellett található 2-es biztonsági körzetbe írtam be magam és Gábor fegyver nélküli kísérőmet esti lesvadászatra. A kaszálót erdő veszi körül. 21 órakor halk motoszkálás után a borz a lestől mindössze 5 méterre jött ki. Fehér fejét a fűből kiemelve azonosítottuk, hogy ez bizony kétségkívül borz, és nem a faluból elkóborolt házi macskával van dolgunk. Valószínűleg a les megközelítése során ottmaradt szagunkat érezhette meg, mert megfordult, és saját csapáján visszament az erdőbe.

Ekkor én még nem is gondoltam lövésre. Örültünk a látványnak, és ennek hatása alatt voltunk. Rá öt percre 15 méterre a lestől ismét kijött, és most már határozottabb léptekkel indult el a rét közepe felé. Gábor - mint előzőleg is - lövésre biztatott: „Feri bácsi, ez a borz nem mindennapi, ezt el kell, hogy ejtsd!” Idényen kívüli elejtési engedélyünk lévén, és mivel tisztában voltunk azzal, hogy különleges állat került elénk, mikor 40 méterre keresztbefordult, meglőttem. Lövésemre először helyben maradt, majd még 2-3 méter megtétele után kurta farkával búcsút intett e földi világnak.

A birtokbavétel során csodálkoztunk igazán, és szembesültünk azzal, hogy fehérsége az orrgombjától a farok végig terjed. Fehér a mancsa, a talpa és a körmei is. Szeme is fehér, piros szivárványhártyával. 2-3 éves, nem nagy testű, 5-5,5 kg-os szuka. Akkor tudatosult csak bennünk, hogy milyen vadászszerencse ért. Albínó borzot lőttem! Annak ellenére, hogy már nem a tömött, téli ruháját hordta, természetesen megnyúzattam, és jelenleg szűcsnél vár a kikészítésre.”

Dobos Ferencnek gratulálunk a ritka zsákmányhoz, üdv a Vadásznak, tisztelet a Vadnak!