A testület március 7-ei ülésén állította össze az OMVK elnökségének beterjesztendő munkatervét.

A tanácskozáson – amelyen Pechtol János, az OMVK főtitkára is részt vett – dr. Varga Gyula mindenekelőtt bemutatta a bizottság új titkárát, Rung Áront, aki Kovács Gábort váltotta az OMVK vadgazdálkodási főmunkatársi posztján.

A testületnek talán leghangsúlyosabb idei feladata a vadgazdálkodási alaphoz kötődik. Ez korábban az agrártárca égisze alatt működött, és most az OMVK hozhatja létre ismét, hála a vadászati érdekképviselet bővülő forrásainak. Az alap éves összegét évente az OMVK küldöttközgyűlése fogja meghatározni és elfogadni, 2018-tól várhatóan 600 millió forintról lehet szó. A vadászkamarának mielőbb ki kell dolgoznia az alap működésének rendszerét. Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke a megyei szervezetek elnökeivel tartott egyeztetést követően összefoglalta a többségi javaslatokat, amelyek részletszabályait a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságnak kell megfogalmaznia. Az eddig kikristályosodott elképzelések szerint az alapból pályázatok útján igényelhetnek forrásokat a vadászatra jogosultak. Az adott évre a vadgazdálkodási célokat, amelyekre támogatás adható, az Országos Elnökség határozná meg, figyelembe véve a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság javaslatait. A pályázatokat az OMVK megyei Területi Szervezeteihez kellene benyújtani, és az anyagokat a megyei Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságok véleményeznék és rangsorolnák. A megyei elnökségek határozatokban döntenének a támogatásokról, és az így pozitívan elbírált pályázatokat továbbítanák az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságnak. Ez felülvizsgálná a pályázatokat, és az arra érdemeseket továbbítaná az Országos Elnökségnek jóváhagyásra.

Dr. Varga Gyula kiemelte:fontosnak tartja, hogy az alap ne aprózódjon el, és szerencsésebb lenne, ha inkább nagyobb összegekkel komplex fejlesztéseket támogasson az OMVK, egyfajta mintaterületeket hozva létre az alap segítségével. Az ülésen jelenlévők egyetértettek abban, hogy a pályázók számára konkrét és ellenőrizhető feltételeket, feladatokat kell kijelölni, és a munkába szükség szerint pályázatokban jártas szakembert, akár külső szakértőt is be lehet vonni.

A vadgazdálkodási alap részletes működési feltételeit a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság legkésőbb júniusban egyeztetheti a megyei vadbazdálkodási bizottságok elnökeivel, és nyáron javaslatot tesz az OMVK Elnöksége részére.

Az ülésen megszületett a döntés a bizottság által minden évente megrendezett szakmai konferencia témájáról, helyszínéről és időpontjáról is. Az apróvadról szóló előadásokat a 2017-es Országos Vadásznap helyszínén, Mezőberényben hallgathatják meg az érdeklődők a közönségrendezvényt megelőző napon, augusztus 25-én. Ily módon a két esemény erősítheti is egymást. A konferencia részletes programja májusban készülhet el.

Az elnöka fontosabb feladatokat vázolva tájékoztatott arról, hogy a Bizottságnak egyebek mellett be kell csatlakoznia a hivatásos vadászok továbbképzésével összefüggő munkába is, országos jelentőségű témákat, megfelelő előadókat javasolva. Emellett a megyei Területi Szervezetek Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságai az adott térséget érintő aktualitásokkal egészíthetnék ki az oktatások tematikáját. Ami a megyei társbizottságokat illeti, ezek elnökei a korábbinál tartalmasabban vehetnek részt az országos testület munkájában: évente legalább egy alkalommal velük közös tanácskozást tart majd az országos testület.

Dr. Varga Gyula azt is felvetette, hogy a hatékonyabb munkát segítené, ha rendelkezésre állna egy egységes, publikus adatbázis, amely tartalmazná az ülések emlékeztetőit, a kapcsolódó információs anyagokat és az országos bizottság illetve a megyei bizottságok tagjainak elérhetőségekkel kiegészített névsorát. Földvári Attila, az OMVK kommunikációs főmunkatársa ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy a szervezet új, központi, egységes honlapján – a tervek szerint áprilistól – minden megyének lesz lehetősége a hasonló információk publikálására.

Végezetül az elnök azt is elmondta, hogy 2016-ban– folytatva a Központ által elindított egyeztetést – megvitatta a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel az aranysakál által az állattenyésztőknek okozott károk kérdését. A tanácskozás nyomán, bevonva prof. Sugár Lászlót és Kemenszky Pétert, mint a téma szakértőit, született egy kézirat, amelyet szórólapon megjelentetve lehetne terjeszteni az érintett gazdák és vadászatra jogosultak között. Az anyag összefoglalja a kármegelőzés lehetőségeit, és 2017 II. negyedévében jelenhet meg az OMVK és a Szövetség közös kiadványaként.