A Vadászkamara számára jelen helyzetben kiemelt jelentőséggel bír tagjai és családtagjaik egészségének megőrzése, valamint fontos küldetésének érzi, hogy a vadászokat a vadászati tevékenységük kapcsán is informálja a helyes és járványügyi helyzetnek megfelelő eljárásokról, hozzáállásról.

Ezen oknál fogva a Vadászkamara felkérte dr. Kemenesi Gábort, egyetemi adjunktust, a Koronavírus-kutató Akciócsoport virológus szakértőjét egyben vadásztársunkat, hogy tanácsaival segítse a veszélyhelyzet idején a vadászok, hivatásos vadászok tevékenységét és munkáját, annak érdekében, hogy átfogó kép alakuljon ki mindenkiben arra vonatkozóan, hogy egyes témák vonatkozásában mi a követendő eljárás, tanács.

Az alább feltett kérdéseket a Vadászkamara fogalmazta meg, ugyanakkor, ha vadászként a vadászathoz szorosan kapcsolódó további kérdése merül fel, kérjük juttassa azt el a koronavirus@omvk.hu elektronikus címre és dr. Kemenesi Gábor úr segítségével itt a honlapon igyekszünk azokat nyilvánosan megválaszolni.

Vadászkamara:

Mik azok az általános alapelvek, amiket mindenkinek be kell tartani a jelen járványügyi helyzet idején?

Kemenesi Gábor:

A legfontosabb most a távolságtartás. Ha tehetjük kerüljük a közösségi összejöveteleket, intézzük az online térben. Amennyiben erre nincs lehetőség és személyes találkozóra kerülne sor, kerüljük a szokásos köszönési formákat (kézfogás) és lehetőleg tartsunk másfél méteres távolságot. A vírus cseppfertőzéssel terjed, akár tünetmentes emberekről is. Általában a jó fizikummal rendelkező fiatal szervezetek jól átvészelik, ugyanakkor át is adják közben a vírust, így a fertőzési láncolat végén úgy juttathatunk kórházba embereket, hogy nem is tudunk róla. Akár a normál beszéd közben is több ezernyi apró nyálcseppet juttatunk a környezetbe. Ezért fontos a távolságtartás, ez magyarázza. Aki pedig beteg vagy betegség jeleit mutatja maradjon otthon, ezzel védje vadásztársait és embertársait, tüsszentéssel és köhögéssel könnyedén aeroszolizáljuk a vírust, így messzebbre és nagyobb mennyiségben juttathatjuk a környezetbe.

Vadászkamara:

A sportvadászok jelenleg végezhetnek vadászati tevékenységet hiszen aktuális feladat a vadkár megelőzése, az afrikai sertéspestis (továbbiakban: ASP) miatt hozott intézkedések betartása, valamint számukra a rendezvények, társas vadászatok tartásán kívül más korlátozó előírás nincs. Mik azok az óvintézkedések, amikre fokozottan oda kell figyelnie egy vadásznak? (pl.: beírókönyv, hűtőkonténer, vadbeszállítás érintkezési pont lehet)

Kemenesi Gábor:

Fontos pillére a védekezésnek a személyes higiénia maximalizálása (ASP vagy koronavírus esetében is!). Bár az ASP emberre nem veszélyes, rossz kézhigiéniával messzire hurcolhatjuk, az egyébként rendkívül ellenálló vírust. Rendszeres és jó kézmosás, arcunk érintésének kerülése alapvető fontosságú most a koronavírus esetében. Ha olyan tárgyakat érintünk, olyan helyeket járunk be, ahol mások által sűrűn használt felületek/tárgyak találhatóak mossunk kezet minden esetben miután érintettük.

Videó a helyes kézmosásról!

A koronavírus elleni védekezésnek is fontos alapelve ez. Sokat segít még a sebészi maszk, vagy annak hiányában valamely házilag elkészített maszk viselése közösségi terekben, hűtőkonténerekben. Így, ha tünetmentes fertőzöttek vagyunk, kevésbé kontamináljuk be ezeket a helyeket.

Vadászkamara:

Ismereteink szerint az idősebb korosztály számára jár fokozottabb veszéllyel a koronavírusos megbetegedés. Hogyan tudnak Vadásztársaink az idősebb vadásztársakra fokozottabban vigyázni, milyen megelőző intézkedéseket tudnak tenni, mire ügyeljenek?

Kemenesi Gábor:

Az abszolút kockázati csoportot a 65 év felettiek jelentik és azon kívül bárki, aki valamely krónikus megbetegedésben szenved (cukorbetegség, vérnyomásproblémák, közepes vagy súlyos asztma, immunbetegségek stb.). Elsősorban azt kérném, hogy ezen vadásztársaink figyeljenek oda magukra és minél kevesebbet jelenjenek meg társas vadászatokon, társaságban, kerüljék most az emberi érintkezést. Vadásztársaik pedig segítség őket ebben és az előzőekben ismertetett higiéniai alapelveket maximálisan tartsák be. (Vadászkamara megjegyzése: a társadalmi munkák mellőzése, a 65 év felettiek távolmaradása az Intézőbizottság üléséről, telefonos egyeztetés, a 65 év felettiek mellőzése a vadkárvédekezéssel kapcsolatos beosztásban stb.)

Vadászkamara:

A hivatásos vadászok napi munkavégzése nem állt meg. A kockázati tényezőket figyelembe véve, hogyan kell eljárni a hivatásos vadásznak abban az esetben, ha tagtársat, illetve fizető vendéget kísér? Milyen esetleges védőfelszerelésre van szükségük a napi munkavégzés során a fentiek érdekében?

Kemenesi Gábor:

Amennyiben a társas érintkezés nem elkerülhető, közös gépkocsiban kell utazni mert máshogy nem megoldható, akkor a lehetőségekhez mérten és a józan ész keretein belül maximalizáljuk a távolságtartást. Autós utazásnál segít az autó átszellőztetése utazás közben, mindenkinek javaslom, hogy viseljen legalább sebészi maszkot, aki pedig beteg az semmiképpen se vegyen részt ilyen eseményeken! Fizető vendéget, amennyiben betegség jeleit mutatja, nem javasolt vadászatra kísérni, saját és vadásztársaink védelme érdekében.

Vadászkamara:

A kézen, más testrészen található sebeken (pl. zsigerelés során vágási sérülés) keresztül lehet-e fertőződni?

Kemenesi Gábor:

Tudományos adat erre vonatkozóan még nincs, azonban általános igazság, hogy a testünkön lévő sebek kaput jelentenek a kórokozók számára. Az új koronavírus egy alapvetően légúti vírus, a légutak sejtjei a legfogékonyabbak rá, így nem kell félni a seben történő fertőződéstől, ennek az esélye valószínűleg minimális. Ugyanakkor érdemes más fertőzések tekintetében is figyelni ennek elkerülésére, és sérülés esetén megfelelően kezelni és elzárni a sebet.

Vadászkamara:

Az ASP kapcsán használatos fertőtlentő szerek (pl. virocid, stb.) hatékonyak-e, illetve használatók-e a vadbegyűjtő helyeken kéz és vadászati eszközök fertőtlenítésére koronavírussal szemben?

Kemenesi Gábor:

Abszolút. A koronavírus jóval érzékenyebb vírus az ASP-nél. Így bármely szer, amely ott hatásos volt, itt bizonyosan az lesz.

Vadászkamara:

A vad zsigerelése során kicsöppenő és dokumentumokra, berendezésekre, tárgyakra kerülő vérbe bekerülő vírus meddig fertőz?

Kemenesi Gábor:

A koronavírus az eddigi tudományos adatok alapján rendkívül kis mennyiségben és rövid ideig jelentkezik a betegek vérében. Ugyanakkor az alapvető higiéniás előírásokat itt is tartsuk be. A vérrel számos kórokozót elkaphatunk, figyeljünk oda ezen felületek és dokumentumok, lehetőségeinkhez mérten történő fertőtlenítésére vagy elkülönítésére.

Vadászkamara:

A vadbeszállítás során szennyeződött felületek (plató, betonozott tér, hűtőkamra környéke, stb.) esetében gyakorlatban használt magasnyomású mosók, nagy vízsugárral bíró slagok használata is érintkezési pont lehet. A napi gyakorlat során miképpen lehet körültekintően eljárni ilyen esetben?

Kemenesi Gábor:

A plató és az állatok által érintett felületek koronavírus szempontból nem tekinthetőek forrásnak, hiszen az állatok jelenlegi tudományos adatok alapján nem, vagy csak csekély mértékben (pl: macskafélék) fogékonyak rá. Így az eddig megszokott tisztítási eljárások célravezetőek, az ASP esetén használt szerek itt is alkalmazhatóak. Mindenképp javasolt azonban és itt főleg az ASP tekintetében jegyezném meg, a magasnyomású, vizes mosás előtt valamely fertőtlenítő szer felületre juttatása és a behatási idő kivárása. Ha nincs elérhető szer, a százszoros hígításban alkalmazott bolti hipós oldat kiválóan alkalmas lehet.

Vadászkamara:

Összefoglalva mit javasol/tanácsol a vadászok számára?

Kemenesi Gábor:

Az első és második pontot emelném ki legfontosabb tanácsként: társas érintkezések kerülése, higiéniás megfontolások maximális betartása, idősek és beteg emberek fokozott védelme. Az élet nem állhat meg, de kis odafigyeléssel nagy mértékben csökkenthetjük a járvány idejét és hatásait. Fontos tény még, hogy habár állati eredetű az új koronavírus, jelenlegi formájában ez egy emberi vírus, amely emberről-emberre terjed a világban. Valószínűleg a macskaféléken kívül lesz még néhány állatcsoport, amely kisebb-nagyobb mértékben fogékony lehet rá, ugyanakkor ezek járványban betöltött szerepe jelentéktelen lesz, hiszen nem ők jelentik a legfőbb és leghatékonyabb gazdaszervezetet a vírus számára, hanem mi magunk emberek.