Lévén a küldöttközgyűlés napirendjén kiemelt helyen szerepel a Vadászkamara központjának 2022-es szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadása, a kapcsolódó anyagokat az elnökségnek is meg kellett tárgyalnia. A tagok ezeket az előírások szerint korábban írásban megkapták. A szakmai beszámolóhoz ezért az előterjesztőnek, dr. Jámbor László elnöknek nem volt szóbeli kiegészítése, az elnökségi tagoknak pedig észrevételük, módosító indítványuk. A szakmai beszámolót így egyhangúlag fogadta tel a testület.

A központ gazdálkodásáról szóló beszámolót Bajdik Péter főtitkár terjesztette elő. Kiemelte: a takarékos, kiegyensúlyozott gazdálkodás eredményeképp a 2022-re jóváhagyott költségvetéshez képest az anyagi jellegű költségeken 7, míg a bér jellegűeken 5 millió forintot sikerült spórolni. A tervezett 500 millió forinthoz képest a záróeredmény több mint 663 millió forint volt. Hozzátette: a cél, hogy minden esztendőt sikerüljön legalább félmilliárd forintos pénzkészlettel zárni, ha pedig ezt meghaladja a központ számláján lévő összeg, a különbözetet a Vadászkamara visszaforgatja a kiemelt tevékenységeire a következő évben. A 2022-es pénzügyi beszámolót elfogadásra javasolta Imre János, a Felügyelő Bizottság elnöke is az általa vezetett testület nevében, és az Elnökség szintén egyhangúlag döntött a küldötteknek való előterjesztéséről.

Az érdekképviselet 2023-as, a vadászati engedélyek és vadászjegyek díjának változása miatt megemelkedett bevételei idén is a 2022. november 18-ai küldöttközgyűlésen elfogadottak szerint oszlanak meg a központ és a vármegyei Területi Szervezetek között (részletek itt). Dr. Jámbor László azonban előrebocsátotta: 2024-től az elosztás mikéntjét, arányait meghatározó feladatarányos finanszírozási rendszert érdemes lesz finomítani az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Ennek során mindenképp szem előtt kell tartani néhány szempontot: a rendszernek normatívnak kell lennie, a források központosítása majd visszautalása értelmetlen lenne, és összességében a már kialakult arányokat kellene alapul venni.

A források növekedéséből kifolyólag egyébként a Vadászkamara 785,7 millió forintnyi többletbevételhez jutott. Ebből – egyebek mellett – finanszírozható az Országos Vadgazdálkodási Alap, amelybe így 2023-ban ismét 500 millió forint kerül. A pályázati kiírásra, a célterületekre, mint minden évben, az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tesz javaslatot, és az Elnökség fogadhatja el.Az elmúlt évek tükrében várhatók finomítások, azonban a rendszer alapveőn idén sem fog változni. (A tavalyi pályázatok bírálati eredményeiről honlapunkon adtunk hírt.) A forrásoknak hála a Küldöttközgyűlés jóváhagyása esetén újra meghirdethető a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Programja is, amelyre idén több mint 282 millió forintot fordíthat a Vadászkamara. Ennek kiírásában szintén lehetnek pontosítások a beszerezhető eszközféleségek tekintetében, a 2022-es igények tükrében. (A tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számábanv adtunk tájékoztatást.)

Ami a kiemelt kamarai célokat illeti, ezekre a korábbiaknak megfelelően 107 millió forintot biztosíthat a Vadászkamara. Az ennek különböző célterületeire biztosított keretet az elnökség határozza meg. Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra és a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programokra 2023-ban 30-30 millió forint áll majd rendelkezésre. Emellett az idén Komárom-Esztergom megyében, augusztus 25-26-án megrendezendő Országos Vadásznapra és kutatási programra 10-10 millió forintot, a „Kisvadász” kiadvány újabb számaira pedig 27 millió forintot kíván biztosítani a Vadászkamara központja.

A többletbevételek elosztására és a központhoz kerülő források felhasználására vonatkozó javaslatot – egyetértve a Felügyelő Bizottság véleményével – az elnökség szintén egyhangúlag támogatta és jóváhagyta a küldöttközgyűlésnek való előterjesztését, miként a központ költségvetésének tervezetét is.

Az Elnökségi Ülésen a Vadászati Múzeum 2022-es beszámolóját és 2023-ra vonatkozó üzleti tervét az intézményt működtető nonprofit kft. ügyvezető igazgatója, Dikasz Tamás ismertette. Kiemelte: az elmúlt év a múzeumot is rendkívül komoly kihívások elé állította, ezzel együtt több mint 27 000 jegyet értékesítettek, és további 15 000 ingyenjegyet is kiadtak az intézményre vonatkozó előírásoknak megfelelően. A különböző – a gazdasági helyzet miatt megemelkedett – költségeket igyekeztek a lehető legjobban leszorítani, emellett a munkaszervezésben is racionalizálásra került sor, ami létszámleépítéssel is járt.

2022-t mindennek eredményeképp pozitív, a korábbi éveknél jóval magasabb egyenleggel zárta az intézmény. Mindeközben fejlesztéseket is végrehajtottak: 2022 végén egy Széchenyi Zsigmond emlékkiállítást mutattak be, és Fekete István-emlékszoba is nyílt az intézménynek otthont adó Grassalkovich-kastélyban. Dr. Jámbor László kiemelte: a múzeumi feladatok mellett kiemelten fontos a dolgozók szerepe a vadászkamara ifjúsági programjában is.

Mindezen kívül az elnökség döntése értelmében a küldöttek szavazhatnak majd az Alapszabály módosításáról, amely – egyéb, apró technikai pontosítások mellett – a jelenleginél egyértelműbbé teszi, hogy a Vadászkamara a fenntartója a hatvani múzeumnak. Az elnökségi tagok továbbá szavaztak a Vadgazdálkodási Alap 2023/2024. évi elutasított pályázatokkal szemben érkezett felülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatosan (14-ből 2 esetben fogadták el a fellebbezést). A pályázatok bírálatához kapcsolódóan dr. Jámbor László és Bajdik Péter is hangsúlyozta: úgy a vármegyei Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságok, mint az országos – és külön annak tavaly megválasztott elnöke, Kasuba András – kiemelkedő munkát végeztek. Végül döntés született a 2024-es Országos Vadásznap helyszínéről is: a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet rendezésében az eseményre a lakiteleki Népfőiskola és az akörül kiépült Hungarikum Liget területén kerülhet sor.

Az ülés végén Agyaki Gábor, a Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke ismertette a vadőrök körében tavaly végzett felmérés főbb eredményeit. A legfontosabb következtetése: a jövőben komolyabb hangsúlyt kell fektetni a szakmai (főleg gyakorlati) képzésre, ami révén szerencsés esetben néhány év múlva életpályamodellt is kínálhat az ágazat a szakembereknek.

Kiemelte: rendkívül örvendetes, hogy a vadőri pálya minden nehézsége ellenére a válaszadók 68%-a nem tervezi elhagyni a szakmát, ugyanakkor a hivatásos vadászokkal kiemelten kell foglalkozni a jövőben is. (A felmérés eredményeiről bővebben hírt adtunk a Nimród Hírlevél márciusi számában, és egyes témaköreit részletesen is körüljárjuk majd a további 2023-as számokban. Az áprilisiban a lődíj kérdéskörével foglalkozunk majd.)

Az Elnökségi ülés határozatai itt érhetők el

A 2023. március 24-ei Küldöttközgyűlésről itt olvashat