Amennyiben árpilis 20-án az Országos Küldöttközgyűlés megszavazza a javasolt változásokat, akkor ősztől megkezdheti működését a vadgazdálkodási alap és megvalósulhat a megyei Területi Szervezetek feladatarányos finanszírozása. Mindezt az OMVK jelentős forrásnövekedése teszi lehetővé. Szó esett arról is, hogy a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum üzemeltetését záros határidőn belül az OMVK veheti át, és 2018-tól plasztikkártya formátumú vadászjegy válthatják fel a papír alapút. Az elnökség elfogadta a 2016-os beszámolót és a 2017-es tervet és költségvetést is.

A Vadászati törvény és a Vadászkamarai törvény módosítása jelentős – és pozitív – változásokat hozott az OMVK számára, és ezek meghatározzák a jövőbeni működést is. Az utóbbi jogszabály változásának hála visszaállt a kötelező vadászkamarai tagság a sportvadászok számára is, ami lehetőséget biztosít az etikus magatartás megerősítésére. Emellett a jogszabályok szerint 2017. március 1-jétől az OMVK feladatai közé tartozik a külföldi vadászok engedélyeinek kiadása, illetve az ebből és – 2017. január 1-jétől – a vadászjegyekből befolyó összegek 100%-a is az érdekképviseletnél maradhat. (A vadászjegyek árát várhatóan 20 000 forintra emeli majd az FM a végrehajtási rendeletben). Mindez igen stabil pénzügyi alapot biztosít a korábbinál hatékonyabb munkához, hiszen az éves országos költségvetés így 2018-tól a jelenlegi mintegy 500 millióról akár 1,8 milliárd forintra is rúghat.

A hazai vadgazdálkodást jelentősen segítheti a jövőben a vadgazdálkodási alap, amely korábban működött az agrártárca égisze alatt, és most újra létrehozható az OMVK kezelésében. Az alapba 2018-tól évente 600-650 millió forint kerülhet. Az OMVK vezetése által az elnökség elé terjesztett elképzelések szerint az országos Elnökség által minden évben meghatározott célokra a jogosultak a saját megyéjükben, az OMVK Területi Szervezetéhez adnák be a pályázataikat, és az elbírálás is helyben történne, majd a megyei Elnökség jóváhagyásával kerülne a központba. Az Országos Vadgazdálkodási Bizottság ellenőrizné a formai követelmények meglétét, illetve ha a beérkezett pályázatokban igényelt összegek meghaladnák a rendelkezésre álló keretet, rangsorolná azokat. A pályázati rendszer szigorú kontrollmechanizmust tartalmaz, amelyet a gyakorlatban a megyei apparátusok működtetnének, és csak a pályázatban vállalt feladatok nem teljesülése esetén kerülne az ügy a Felügyelő Bizottsághoz, majd az Országos Elnökséghez. A céltól eltérő forrásfelhasználást az alap működését rögzítő szabályzatban foglaltak szerint kellene szankcionálni. Az Elnökség egyhangúlag támogatta az előterjesztést, a részletes működési szabályzat a küldöttközgyűlést követően születhet meg.

Amennyiben a küldöttek támogatják a rendszert, akkor az szeptember végére véglegesülhet és októberben publikus lehet, így decemberre a megyékhez beérkezhetnének az első pályázati anyagok. A 2017-es év átmeneti, így idén az alapba 200 millió forint körüli összeg kerülhetne, 2018 tavaszától ebből történhetnének meg az első kifizetések.

A vadgazdálkodási alap működtetésére vonatkozó elnökségi javaslat
(Kattitnson!)

Évek óta visszatérő téma a megyei Területi Szervezetek feladatarányos finanszírozási rendszerének bevezetése, amely a megyék működése és gazdálkodása közötti kirívó egyenlőtlenségeket hivatott kiigazítani. A megyék számára biztosított lenne a korábbinál nagyobb, önálló költségvetés, amely fedezné a működést, beleértve a vadászati engedélyek kiadása miatt megnövekedett feladatokhoz kötődő többletköltségeket és az eddig is megszervezett rendezvényeket. Az ezen előre meghatározott összegeken felüli részt kellene a központnak továbbítani. Ebből a forrásból lenne finanszírozható magának a központnak a működése, a feljebb említett vadgazdálkodási alap, és el lehetne különíteni egy költségkeretet, amelyből a megyék és egyéb szervezetek kaphatnának támogatást olyan elképzelések megvalósításához, amelyek illeszkednek az OMVK általános céljaihoz. A rendszerben az is szempont, hogy elkerülhető legyen a fölösleges pénzmozgás. Emellett javasolt egy bérkorrekció a Területi Szervezetek titkárai és adminisztrátorai számára, valamint a tisztségviselők tiszteletdíjának maximalizálása is. A feladatarányos finanszírozásról szóló elképzeléseket az Elnökség egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül támogatta. Szintén a pénzügyi kérdésekhez kapcsolódik a Pénzügyi-Gazdasági Bizottság javaslata, amely egy minden megyében egységes számlarend és számlatükör elkészítését szorgalmazza. Az Elnökség ezt is megszavazta, így erről is dönthetnek a küldöttek.

Az „Egyéb” napirendi pontok között dr. Jámbor László arról tájékoztatott, hogy 2018-tól az OMVK lecseréli a jelenlegi vadászjegyeket plasztikkártyákra, amelyek elektronikus ügyintézést is lehetővé tesznek majd. Az elnök elmondta azt is, hogy a 2021-es Vadászati Világkiállításig a magyar vadászati érdekképviseletek élő partneri kapcsolatot alakítanak ki a környező országok társszervezeteivel, hogy ezzel is segítsék az eseménysorozat gördülékeny szervezését.

Elhangzott, hogy a Világkiállítás egyik kiemelt helyszínének szánt hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot a jövőben az OMVK működtetheti. Szinte bizonyos, hogy a szervezet az intézmény vagyonkezelését kaphatja meg 99 évre. Az érdekképviselet feladata, hogy 2021-re olyan centrumot alakítson ki Hatvanban, amely az ifjúságot célzó „Ismerd meg a vadászokat!” program központja lehet, és emellett pedig az országos természetismereti és vadászati múzeumok hálózatát is összefogja majd. A célközönséget elsősorban a gyerekek jelentik majd, így egyebek mellett az interaktivitást célozzák majd a jövőbeli fejlesztések. Amennyiben az Elnökség támogatja, a múzeumba költözhet az OMVK központja is.

Az ülésen az Elnökség elfogadta az OMVK 2016. évi pénzügyi beszámolóját és - egy ellenszavazattal - 2017-es költségvetését, valamint az elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolót is. Ez utóbbival összefüggésben PechtolJános főtitkár arról tájékoztatott, hogy Az egyik legfontosabb feladat 2016-ban a Vadászati törvény végrehajtása, a végrehajtási rendeletére vonatkozó vadászkamarai állásfoglalások benyújtása volt. A Földművelési Minisztérium részletes, indoklással ellátott javaslatokat kapott a vadászati érdekképviseletektől a vhr.-hez, amelyik remélhetőleg heteken belül megjelenhet. Az OMVK vezető tisztségviselői – dr. Jámbor László elnök és Pechtol János – a tájegységi fővadászi rendszer kialakításában is részt vettek, tagjai voltak a pozíciókra benyújtott pályázatokat elbíráló bizottságoknak.

Emellett az OMVK továbbra is aktív kommunikációs tevékenységet folytatott. Ehhez kapcsolódik, hogy április végétől, május elejétől működhet majd az OMVK új, központi, egységes honlapja, amely még gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a tájékoztatást. A szervezet szintén kiemelten foglalkozott a hivatásos vadászok munkakörülményeivel. Ezen a téren ugyancsak jelentős előrelépéseket sikerült elérni azzal együtt is, hogy a vadőrök bértáblájának vhr.-ben való rögzítését jogi akadályok miatt nem lehetett keresztülvinni, így azt a vadászatra jogosultak ajánlás formájában kaphatják meg.

Sajnos voltak olyan célkitűzések, amelyeket az OMVK-tól független okokból nem sikerült megvalósítani. Így például 2017. január 1-jére nem készült el a Vtv. vhr.-je, ami sok esetben okozott fejtörést a vadászatra jogosultaknak és a Kormányhivatalok vadászati felügyelőinek egyaránt. Hasonló a helyzet a vadászvizsgát szabályozó rendelettel is, amelynek módosítására a vadászkamara 2016 júliusában adott be javaslatot a szaktárcának. Ennek 2014-es életbe lépése után a gyakorlat már kimutatott több pontot, ahol indokolt a jogszabály finomhangolása. Ugyancsak várat még magára a Vadhúsrendelet módosítása. Ebből egyebek mellett azt a rendelkezést lenne célszerű kivenni, amely szerint a képesített vadhúsvizsgáló csak legalább 10 éves vadászati gyakorlattal rendelkező személy lehet.