A Vadászkamara Elnökségének májusi ülésén hozott döntést a nem a Küldöttközgyűlés által választott bizottsági és szakbizottsági pozíciókról. A döntés értelmében korábbi Természetvédelmi és Erdészeti Szakbizottság nevét és összetételét tekintve is megváltozott: a továbbiakban Természetvédelmi Szakbizottságként dolgozik a testület, amely június 20-án tartotta alakuló ülését. A grémium irányítására  Tóth Pétert, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület terület- és élőhelyvédelmi csoportjának mezőgazdasági programvezetőjét kérte fel az elnökség. A szakbizottság munkáját továbbra is segíti a korábbi elnök, prof. dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója. Ugyanígy a korábbi bizottságból Palánki Gábor, a Gyulaj Zrt. Tamási Erdészetének vezetője és Polonkai László, a Sárrét-Bihari (112-es) Tájegység fővadásza, a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj táji vezetője is tagja maradt a testületnek.

Az új tagok: Herczeg Zoltán, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály szakreferense, Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Dunamenti Tájegységének területkezelési csoportvezetője, országos túzokvédelmi koordinátor és dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozó programvezetője.

Az alakuló ülésen Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára elsőként köszöntötte a tagságot. Kiemelte, hogy régóta működik a szervezetnél természetvédelemmel foglalkozó bizottság, amely több témában jelentős, előremutató tevékenységet végzett, így például a Közös Agrárpolitika előírásait és az élőhelyek vízgazdálkodásának javítását konferencia keretében is tárgyalta. Meglátása szerint ezekkel a témákkal továbbra is érdemes foglalkozni, és a szakbizottság munkájának elő kell mozdítania, hogy a konferenciákon elhangzottak minél szélesebb körben ismertté váljanak és beépüljenek a gyakorlatba.. Az új ciklusban azonban még nagyobb jelentőségét látja a személyi összetételében is megújult Természetvédelmi Szakbizottság tevékenységének, amelytől a Vadászkamara a természetvédelem és a vadgazdálkodás közös céljainak és érdekeinek kiemelését várja.

A főtitkár javasolta a grémiumnak, hogy foglalkozzon kiemelten a mezei nyúllal, amely amellett, hogy fontos szerepet tölt be a mezei ökoszisztémákban, mint az egyik leggyakoribb táplálékfaj, az élőhelyek állapotának kitűnő indikátora és az utolsó, jelenleg is gyakorinak mondható fennmaradt állandó őshonos apróvadfajunk. Az idei, a magas terményárak miatt vadkár szempontjából nagyon érzékeny évben azonban a mezőgazdálkodók több helyen sokallják a faj országos szinten egyébként évtizedek óta csökkenő állományát is. A Vadászkamara fontosnak tartja, hogy a faj állománya továbbra is megmaradjon gazdálkodásra alkalmas, életképes szinten. Ehhez elengedhetetlen, hogy a faj természetvédelmi jelentősége és sérülékenysége mellett is tudjon érveket felsorakoztatni a vadgazdálkodási ágazat, amiben a Természetvédelmi Szakbizottságnak fontos szerepe lehet.

Tóth Péter, a bizottság elnöke kiemelte, hogy a mezei nyúl tekintetében is kulcskérdés a mezőgazdasági területek használata. Az általa okozott vadkárokat jórészt meg lehet előzni, ha a mezőgazdaság multifunkcionalitását is szem előtt tartják a földhasználók és megőrzik azokat az ökológiai folyosókat, természetes és természetközeli élőhelyeket, amelyek az utóbbi másfél évtizedben jelentősen megfogyatkoztak. Ennek a szemléletnek az érvényesülését, megvalósulását nagyban befolyásolják az agrártámogatási rendszerek. Felhívta a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika következő ciklusának szakmai és társadalmi egyeztetése még zajlik, lesz lehetőség javaslatot kidolgozni és benyújtani a Természetvédelmi Szakbizottság nevében is, amit javasolt is felvenni a bizottság 2022. évi munkatervébe.

Az ülés további részében még több, a vadgazdálkodást és a természetvédelmet egyaránt érintő problémakör is felvetődött, amelyekkel érdemes lenne idén és a bizottsági ciklus későbbi részében is foglalkozni. A bizottság vállalta az Országos Vadgazdálkodási Alap pályázati felhívásának rendszeres véleményezését, a továbbiakban pedig szeretne foglalkozni a mezőgazdasági élőhelyek állapotának javítását szolgáló lehetőségekkel, az öntözőcsatornák veszélyeivel, a betakarítás és más gépi munkák következtében a vadon élő állatfajokban okozott kár megelőzésével, a csapdázás szabályozásának pontosításával és a fenti vagy más fontos témákat érintő tájékoztató kampányok, konferenciák szervezésével.