No de vissza a kezdetekhez… Immár harmadik alkalommal hirdette meg a vadászkamara illetékes területi szervezete azt az utánkereső tanfolyamot, amely 2017. január 08.-án vette kezdetét, lehetőséget biztosítva a már gyakorlottabb és a még teljesen tapasztalatlan vadászkutyák és vezetőik számára a sebzettnagyvad-felkutatás gyakorlati módszertanának elsajátítására. Ki kell emelni a megyei Kinológiai Bizottság két tagjának áldozatos közreműködését – név szerint Poroszlai Róbert és Vitális Mihály –, akik vasárnapról vasárnapra kiemelt szakmai odafigyeléssel és sok-sok türelemmel  segítették kezdeti szárnypróbálgatásainkat, számtalanszor megjegyezve, hogy: „A vad megtalálásában a kutyát nem ritkán maga a vezető hátráltatta leginkább!”.

Szisztematikusan felépített napok voltak ezek, melyek szakmai beszélgetéssel indultak, és mint az ahogy egy rendes iskolában lenni szokott, végigvettük a múlt óra anyagát, és erre ráépülve az adott napon elénk állított feladat nehézségi fokát. Megesett, hogy kicsit vissza kellett lépnünk az alapokat megerősíteni, hogy elmúljanak a bizonytalanságok és a hibáinkból okulva haladjunk tovább a fejlődés útján. A csapák lefektetése után, - melyek lefektetésében sok esetben csapattagok is részt vállaltak, ezúton is nagy-nagy köszönet érte- minden foglalkozási nap egy bemutató kereséssel indult, ahol Robi folyamatos szakmai elemzése mellett, láthattuk, tapasztalhattuk, hogyan kell a rálövés helyétől, négylábú vadásztársunkat a sebzett vad nyomának felvetetésén át az együttesen, kutya és vezetője csapatmunkában végzett vezetékmunkájáig, minden olyan feladatot elsajátítani, ami által „többek” lehettünk. Sosem a sikeres vizsga gondolata, mind inkább a sebzett vad eredményes felkutatásához vezető tudás megszerzése hajtott minket előre. „Saját keserveinken keresztül” igyekeztünk magunkat felzárkóztatni hű vadásztársaink orrjóságához, találni akarásához, hogy kezdetben csak minél kevésbé legyünk hátráltató tényezők, akik leginkább, csupán összekuszálták a hosszú vezetéket.

Eljussunk egy olyan szintre, amikor talán már segíteni is tudunk egy kicsit a munkájukban. Talán mindannyiunk nevében elmondhatom, akik részt vettünk a tanfolyamon, hogy minden egyes foglalkozási napot nagyon vártunk, s bár volt, hogy némelyikünk kudarcot, mások nagy örömöt élhetett át egy-egy ilyen alkalmon, de mindig igyekeztünk egymásba lelket önteni, hiszen bárki kifoghatott egy jó, vagy egy rosszabb napot is. Bátran kijelenthetem, hogy egy nagyon jó kis csapat kovácsolódott össze ezeken a rendkívül zord téli, majd a hirtelen beköszöntő meleg tavaszi napokon, akik segítségükre szeretnénk lenni a vadgazdálkodóknak, a vad sorsát lelkükön viselő igaz vadászoknak kiket egy sebzés gondolata nem hagy nyugodni, hogy a belénk befektetett munka ne menjen veszendőbe. Minden résztvevő hozzátette rendelkezésre álló lehetőségeiből, amit csak tudott, ki a csapafektetésben végzett munkájával, ki a csapákhoz szükséges vér vagy szarvasláb biztosításával. Ennek a lelkes kis társaságnak összetartását, lendületét hűen tükrözi az is, hogy a tanfolyami résztvevők által kigondolt és létrehozott „Alföldi Utánkeresők Közössége” nevű csoportot alapítottak a legismertebb közösségi oldalon, keressenek minket bizalommal.

Borosné Valki Bernadett