Idén a Békés megyei Mezőberény adott otthont az Országos Vadásznapnak. Az augusztus 26-ai eseményen a felszólalók összefoglalták az elmúlt időszak vadgazdálkodást, vadászatot érintő változásait, amelyek alapjában változtatták meg az ágazat működésének feltételeit, lényegesen javítva annak jövőbeli lehetőségein.
Siklósi István
A Viharsarok Kürtegyüttes szignálja és a Vadászhimnusz után (előadta: Belkovics Zoltán) után a jelenlévőket Siklósi István, Mezőberény polgármestere köszöntette. Beszédében kiemelte: egy tíz és félezer lakosú település életében igen komoly esemény, ha bármilyen országos jelentőségű programnak adhat otthont, különösen, ha a szervezésből is kiveheti a részét, ezért külön megköszönte, hogy az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöksége az Országos Vadásznap helyszínének választotta a települést. Mivel a lehető legtöbb embert szerették volna megszólítani, a főeseményt megelőző illetve követő napon is készültek programokkal. Hangsúlyozta: a helyiek magukénak érzik az eseményt, ez látszik abból is, hogy egy hagyományos, Szent István napi rendezvény után egy héttel is rengetegen vettek részt a vadásznapon. Zárásul felidézte, hogyan is jellemezte pár éve Mezőberényt egy inkognitóban a városban járó, amerikai újságíró, Set Kugel a New York Times-ban megjelent cikkében: „finoman elbűvölő település”. Hasonló tapasztalatot kívánt a polgármester a vadásznap látogatóinak is.
dr. Semjén Zsolt
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: az esemény jó alkalom az elért eredmények számbavételére. Felidézte, hogy amikor elvállalta a Védegylet elnöki posztját, két célt tűzött ki maga elé: a magyar vadászat becsületének helyreállítását és Magyarország korábbi vadászati nagyhatalmi státuszának visszaállítását. Ehhez öt feladatot kellett teljesíteni, és rövidesen mindegyik meg is valósulhat.
Módosult a fegyvertörvény, aminek révén megszűntek a vadászokat és a sportlövőket vegzáló értelmetlen, adminisztratív rendelkezések. Ezzel összefüggésben megköszönte dr. Székely István, az OMVK és az OMVV jogi képviselője és Pintér Sándor belügyminiszter munkáját. Dr. Semjén Zsolt azt is aláhúzta, hogy az Európai Unió fegyverjoghoz kapcsolódó, a terrorizmus elleni védekezés jegyében szigorító jellegű módosítási tervezeteinek is gátat fog vetni a vadászati érdekképviselet.
Együttműködési megállapodások köttettek a vadgazdálkodáshoz, vadászathoz kapcsolódó területeken tevékenykedő intézményekkel, szervezetekkel, így megszüntetve a korábbi, látszólagos ellentéteket. Megjegyezte: például a természetvédelemmel való együttműködés keretében megvalósuló élőhely-fejlesztésekből ugyanúgy profitálhat a vadászható és a védett fajok állománya.
Módosult a Vadászati törvény, miután kétkörös egyeztetés keretében minden érintett beadhatta a jogszabályhoz kapcsolódó javaslatait. Ezért dr. Semjén Zsolt külön köszönetet mondott dr. Jámbor Lászlónak, az OMVK elnökének, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, dr. Bitay Márton Örsnek, az FM Állami földekért felelős államtitkárának, Gulyás Andreának, az FM közigazgatási államtitkárának és Szabó Ferencnek. Az OMVV elnöke hangsúlyozta: a módosításoknak hála most a magyar Európa legjobb vadászati törvénye, több ország kérte már a fordítását. A jogszabály minden rendelkezését a józanész diktálta, ezek kompromisszumokat tükröznek a vadászok, a gazdálkodók és a természetvédelem között.
Különösen fontos szabály – amelynek a törvénybe történő belefoglalását Pechtol Jánossal, az OMVV ügyvezető elnökével kezdeményezték – az előhaszonbérlet intézménye. Ez biztosította, hogy a tisztességgel gazdálkodó vadászatra jogosultak az új haszonbérleti ciklusban is megtarthatták a vadászterületet; végeredményben országos viszonylatban mintegy 80%-ban a korábbi vadgazdálkodók folytathatják a tevékenységüket a márciussal elkezdődött 20 éves vadgazdálkodási ciklusban. Emellett a fellebbezések, perek száma is csupán 10%-a a tíz évvel korábbi területkijelölést követőknek. Dr. Semjén Zsolt kiemelte: amikor földtulajdonosoknak kellett dönteniük a vadászati jog hasznosításáról, minden esetben érvényesült az akaratuk. dr. Semjén ZsoltForradalmi újításnak nevezte az ökológiai adottságokon alapuló tájegységi rendszert, amely a kezdeti kétségek ellenére bevált (ehhez kapcsolódóan a rendszert kidolgozó Csányi Sándornak, a Szent István Egyetem professzorának és Bajdik Péternek, az FM Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztálya vezetőjének mondott köszönetet). Szintén nagy horderejű változás a vadgazdálkodási ciklus 10 évről 20 évre történő meghosszabbítása, ami tervezhetőbb vadgazdálkodásra ad lehetőséget. Ugyanezt a célt szolgáló fontos momentum, hogy a vadászterületek nagyságának továbbra is legalább 3000 hektárnak kell lennie. Az egyik legneuralgikusabb pontja a vadgazdálkodásnak a mezőgazdasági vadkár kérdése, ám az OMVK és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) között köttetett megállapodásnak hála ezt is sikerült kompromisszumos alapon rendezni a jogszabályokban. Ezért dr. Semjén Zsolt külön köszönetét fejezte ki Győrffy Balázsnak, a NAK és dr. Jámbor Lászlónak, az OMVK elnökének.
Módosult a Vadászkamarai törvény, amely változásnak két lényegi eleme van. Egyrészt a vadászjegyekből származó bevételek a korábbi 50 helyett immár 100%-ban az OMVK-t illetik meg. Emellett pedig a külföldiek vadászati engedélyeit is az OMVK adhatja ki, ami bürokráciacsökkentést is jelent. Emellett a többletbevételek biztosítják a forrást az OMVK-nak az újonnan létrehozott Vadgazdálkodási Alaphoz, amelyből az élőhely-fejlesztést tudja támogatni a szervezet.
Az ötödik feladat megvalósítása folyamatban van: ez a 2021-es Vadászati Világkiállítás megrendezéseaz1971-es esemény 50. évfordulóján. Ennek kapcsán dr. Semjén Zsolt kifejtette, hogy a magyar vadgazdálkodásnak két csúcspontja volt: az egyik gróf Károly Lajos Tótmegyere, míg a másik az 1971-es vadászati világkiállítás. Egyik elismerése sem jelent eszmei közösséget az adott korszakkal, és ennek szellemében rendezik az eseményt is: csakis a szakmai szempontok fognak érvényre jutni, történelemértelmező jellege nem lesz a programoknak, kiállításoknak. A kiállításon bemutathatjuk honfitársainknak és a külföldi vendégeknek vadászati hagyományainkat, múltunkat, kultúránkat, amely világviszonylatban is kiemelkedő értékekkel bír. A sikeres szervezést és lebonyolítást egy kormánybiztos koordinálja gróf Károlyi József személyében, és megállapodás köttetik Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) között, amely közreműködik az eseményen. A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy az esemény a kapcsolódó területekkel – horgászattal, lovas sporttal, kinológiával, vadgasztronómiával, képzőművészettel – is kiegészül. Az eseménysorozatnak több központi helyszíne lesz, így az addigra az OMVK kezelésébe kerülő hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, emellett pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert és a HUNGEXPO. Emellett a vidéki vadászati múzeumok, gyűjtemények is bekapcsolódhatnak a programsorozatba.
Dr. Semjén Zsolt beszéde teljes terjedelmében a Hazai Vadász Magazin felvételén
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke ünnepi beszédében megköszönve Mezőberény vezetésének a közreműködést és a helyszínt, úgy fogalmazott: nem fért kétség ahhoz, hogy a szervezés nem hagy maga után kívánnivalót. Ugyancsak köszönetet mondott a megyei Vadászkamara munkatársainak, akik nem vallottak szégyent a korábbi országos vadásznapok után sem.
dr. Jámbor László
Kapcsolódva a dr. Semjén Zsolt által elmondottakhoz leszögezte: az idén kezdődött üzemtervi ciklusban a jogszabály-módosítások biztosítják a nyugodt és kiegyensúlyozott, szakmai alapokon álló, együttműködésen alapuló vadgazdálkodást. Véleménye szerint a keretek adottak, ám a vadászokon múlik, hogy mennyiben tudnak élni az új lehetőségekkel. Emlékeztetett arra is, hogy az OMVK működése is új alapokra került. A 2014-ben megválasztott kamarai vezetés teljesítette célkitűzését, amely szerint a szervezet belső szabályozottságát felül kellett vizsgálni, és tervszerűen, programok alapján kell működtetni azt. A testületi munka hatékonysága javult, emellett változott a finanszírozás rendszere is. A Vadászkamarai törvény módosítása révén az új feladatokhoz kapcsolódó (a korábbinál négyszer nagyobb költségvetést biztosító) többletbevételek révén a szervezet létrehozhatja a Vadgazdálkodási Alapot, így szolgálva a magyar vadgazdálkodást.
dr. Jámbor László
Az alapról a kamara elnöke elmondta: a tervek szerint ebbe évente mintegy 650 millió forint kerülhet, a felhasználásról pályázati úton döntenek. Pályázatot – amelyhez a céloktól függően maximum 50%-os önrészre is szükség lesz – kizárólag vadászatra jogosultak és azokból szerveződött konzorciumok nyújthatnak be. A célokat az OMVK Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának javaslatai alapján évente az országos elnökség határozhatja meg, a pályázati anyagokat a megyei Területi Szervezetekhez kell majd benyújtani, végleges döntést az országos elnökség hoz. Fontos, hogy a teljesítést ellenőrzik a megyei vadászkamarák felügyelőbizottságai a vadgazdálkodási bizottságok bevonásával, és amennyiben hiányosságra derül fény, visszafizetési kötelezettség terheli a pályázót. Szeptember második felében az országos elnökség elfogadhatja az alap működésének részletes szabályait, a pályázatokat a tervek szerint 2017. november 30-áig lehet majd benyújtani, és 2018. március 31-én várhatóan eszközölhetők lesznek a kifizetések is.
Végezetül dr. Jámbor László megköszönte a döntéshozóknak, hogy az állam költségvetési bevételekről mondott le a magyar vadgazdálkodás jövője érdekében. Megígérte, hogy az érdekképviselet élni fog a biztosított lehetőségekkel.
Dr. Jámbor László beszéde teljes terjedelmében a Hazai Vadász Magazin felvételén
A magyar vadászokat Kutyej Pál evangélikus lelkész áldotta meg, Koncz Gábor színművész pedig Wass Albert Üzenet haza, valamint Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét szavalta el.
Kutyej Pál
Koncz Gábor
rendezvényen együttműködési megállapodás köttetett a Békés Megyei Kormányhivatal és az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezete között, amelyet dr. Takács Árpád kormánymegbízott és Hrabovszki János elnök írt alá. A megállapodás célja, hogy a felek hozzájáruljanak Békés megye területén a vadgazdálkodás fejlesztéséhez, a vadászati tevékenység vidéki gazdaságban betöltött szerepének erősítéséhez, valamint a vadásztársaságok működésének elősegítéséhez és a vadászattal összefüggő foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez.
Ünnepélyes aláírás (balról: dr. Takács Árpád, Hrabovszki János
Mindezért a Kormányhivatal vállalta, hogy a kamarával szoros együttműködésben segíti a vadásztársaságokat az agrár- és vidékfejlesztési támogatások megigénylésével valamint a közfoglalkoztatási támogatások igénylésével összefüggő kérdésekben egyaránt. A megállapodás kiterjed a közös szakmai fórumok megszervezésére és lebonyolítására, a rendszeres információ- és tapasztalatcserére, egymás munkájának kölcsönös segítésére.
Az Országos Vadásznap alkalmából országos megyei vadászati kitüntetéseket is átadtak.
A Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt
