Veszprém megyei honlap

OMVK ikon

Vissza a főoldalra

OMVK ikon

Elküldés e-mailben

Vadászvizsga Veszprém megyében

2017. 08. 22. | OMVK Veszprém megyei szervezete |

Tudnivalók a Veszprém megyei vadászszövetség által szervezett vadásztanfolymaról és vizsgáról.

Mit kell tenni, ha vadászni szeretnék?

A Veszprém Megyei Vadászszövetség – igény szerint, meghatározott számú jelentkező esetén – évente több alkalommal is szervez vadászvizsgát. A vadászvizsgával kapcsolatos tudnivalókat a vidékfejlesztési miniszter a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról szóló 126/2013. (XII. 17.) VM rendeletben tette közzé. A jogszabály mindazokra vonatkozik, akik lőfegyverrel, vadászíjjal, esetleg ragadozó madárral szeretnének vadászni.

A leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolásával szeretnénk megkönnyíteni felkészülését a vadászvizsgára, kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbiakat:

Ki tehet vadászvizsgát?

Vadászvizsgát az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és nem magyar állampolgár tehet, aki a 17. életévét betöltötte és részt vett vadászvizsgát megelőző kötelező tanfolyamon. (A regisztrált tanfolyamszervezők listája megtalálható a NÉBIH, az OMVK központi és területi szervezetei honlapján.) 
A tanfolyam elvégzéséről a jelölt igazolást kap. Az igazolás birtokában a jelölt két éven belül bármikor jelentkezhet vizsgára.
Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni.

Hol lehet jelentkezni vadászvizsgára?

Vadászvizsgára jelentkezni az OMVK bármely területi szervezeténél lehet. A vadászvizsga az OMVK azon területi szervezeténél tehető le, ahova a vizsgázó a jelentkezését benyújtotta.

Vadászíjászatra, vagy ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgára jelentkezni csak a vadászvizsga bizonyítvány, vagy a már megszerzett vadászjegy birtokában lehet az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezeténél.

Vadászíjász kiegészítő vizsgát az OMVK Fővárosi és Pest megyei területi szervezete évente legalább két alkalommal tart az általa kijelölt helyszínen.
Ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő gyakorlati vizsgát szeptember 1 és december 31 között szerveznek. A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító gyakorlati vizsgára jelentkezőknek a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben előírt, a ragadozó madárral való vadászatra jogosító természetvédelmi vizsgával kell rendelkezniük. A gyakorlati vizsgára csak saját madárral lehet jelentkezni.

Milyen gyakorisággal vannak vadászvizsgák?

A vizsgaidőpontokat a vizsgára jelentkezők létszáma szerint – vizsgánként maximum 20 fő ‑ a megyei Vadászvizsga Bizottság határozza meg.

Mennyibe kerül a vadászvizsga és hogyan lehet befizetni?

A vadászvizsga díja egységesen 20.000 Ft, mely tartalmazza az elméleti és a gyakorlati vizsga költségeit is.
A ragadozó madárral való vadászatra és a vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga, továbbá a fegyverismeretre és használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgarész vizsgadíja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka.

A vizsgadíjat az OMVK megyei Területi Szervezetének készpénzben, vagy készpénz-átutalási megbízással lehet teljesíteni. A befizetési igazolást őrizze meg, mert a vizsgát megkezdeni csak annak bemutatásával lehet.
A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsganapon történő vizsgázásra jogosít.
Ha a vizsgára jelentkező önhibáján kívül nem tud a vizsgán megjelenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja, a már befizetett vizsgadíjat
a) vadászvizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontjától számított hat hónapon belül
b) ragadozó madárral való vadászatra, valamint vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga
esetén az elmulasztott vizsga időpontját követő soron következő vizsgára el kell fogadni.

Kinek nem kell vadászvizsgát tennie? 

Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú melléklete szerinti
a) felsőfokú vadgazdálkodási, vagy
b) iskolarendszerű képzésben szerzett középfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.
A felsorolt szakképzettségek a fegyverismeretre és használatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész letétele alól nem mentesítenek.

Az előadók

A vadászvizsgát minden esetben egy felkészítő tanfolyam előzi meg, amelynek során a hallgatók elméleti és gyakorlati tanagyagot sajátítanak el. A Veszprém Megyei Vadászszövetség olyan előadókat kért fel az ismeretanyag átadására, akik tisztában vannak a vadgazdálkodás, a vadászat szerteágazó tevékenységével. Mivel maguk is gyakorló vadászok, ezért nem csupán széleskörű elméleti ismeretekkel, hanem vadászati szakmai gyakorlattal is rendelkeznek.

Előadóink:
Dr. Bujdosó László, Dr. Édes Géza, Hárshegyi Márk, Papp László, Gaál Tibor, Wolf Emil, Pomázi Ágoston, Noszlopi Tibor, Takács András

Mit kell tudni a vadászvizsgán?

A vadászvizsga írásbeli és szóbeli kérdései a „Vadászati ismeretek” c. tankönyv alapján kerültek összeállításra.
A vizsgázóknak ismerniük kell a vadászatra vonatkozó érvényes jogszabályokat is, melyek időnként változhatnak. A hatályos jogszabályokat akkor is ismerni kell – és a vizsga részét képezik –, ha ezek a tankönyv kiadása után léptek érvénybe.

Melyek a legfontosabb ismeretek?

a) a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei,
b) fegyverismeret és ballisztika, a vadászlőfegyver biztonságos kezelésének ismerete,
c) a balesetvédelemmel és elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek,
d) az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával kapcsolatos ismeretek,
e) a vadászható emlős és madárfajok, a velük összetéveszthető védett fajok ismerete,
f) a vadászati módokkal, eszközökkel és vadászkutyafajták használatával kapcsolatos tudnivalók,
g) a vadgazdálkodási ismeretek,
h) a vadgazdálkodási berendezések ismerete,
i) a trófeabírálat,
j) a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezései, illetve az ahhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek,
k) a vadászati hagyományok, vadászati kultúra,
l) a vadászati igazgatás rendszere, hazai és nemzetközi vadászati szervezetek,
m) a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseinek ismerete,
n) a jogszabálysértések szankciórendszerének ismerete.

Hány tagú a vizsgabizottság és kik a tagjai?

Vizsga közben

A vadászvizsga bizottság 3 főből áll, elnöke az OMVK területi szervezetének titkára, tagjai az illetékes vadászati hatóság képviselője, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt személy. A vadászvizsga bizottság tagja, elnöke csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet.
A vadászvizsga nem nyilvános vizsga, a vizsgázókon kívül csak a vizsgabizottság tagjai, elnöke, illetve a vizsga lebonyolításához szükséges technikai személyzet, valamint a vadászvizsga lebonyolításának ellenőrzését végzők lehetnek jelen.
A vadászvizsga elméleti részét kizárólag a három főből álló vizsgabizottság előtt lehet letenni.
A vizsga eredményéről a bizottság szótöbbséggel határoz.

Milyen részekből áll a vizsga?

A vizsga gyakorlati és elméleti részekből áll.

gyakorlati vizsga
biztonságos fegyverkezelés és használat ellenőrzése
lőgyakorlat (sörétes és golyós fegyverrel)

elméleti vizsga 
– írásbeli tesztvizsga
vadászati idényekre vonatkozó tudásanyag ellenőrzése
faj- és trófea felismerés és minősítés (képekről)
– szóbeli vizsga

Milyen készségeket ellenőriznek a gyakorlati vizsgán?

Putz István

Bizonyítania kell, hogy lőkészsége eléri azt a szintet, amely egy vadásztól már a kezdet kezdetén elvárható. Sikeres vadászvizsga után Ön fegyvert vásárolhat és teljes jogú tagként vehet részt a vadászatokon. Tekintettel arra, hogy a vadászat fokozott veszéllyel járó tevékenység, a kezdő vadásznak gyakorlottnak kell lennie annyira, hogy se környezetét, se saját magát ne veszélyeztesse.

A vadászvizsga gyakorlati vizsgarésze a sörétes és golyós vadászfegyver biztonságos kezelésének készségszintű elsajátítását ellenőrzi. A vizsgázónak a fegyver kezelésében a jártasság szintjét kell bizonyítania.

Melyek a gyakorlati vizsga követelményei?

A feladatrészek végrehajtására a lövészetvezető ad utasítást és a vizsgabizottság tagjával együtt értékeli is azt. A lövészetvezető közvetlen jelenlétével szavatolja a gyakorlat végrehajtásának biztonságát.
Amennyiben a vizsgázó nem tudja technikailag végrehajtani az adott feladatrészt, nem éri el az előírt találatot, vagy megsérti a fegyverkezelés biztonsági szabályait, a gyakorlatot befejezi és a vizsgája eredménytelen.

Golyós fegyver kezelése és a lövés
A feladatot a hatályos jogszabály szerint nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott, tárazható golyós lőfegyverrel kell végrehajtani. A vizsgázó a lövés során a fegyvert ülő helyzetben támaszthatja.

1. feladat:
Vegye el a fegyverállványról a fegyvert!
2. feladat:
Ellenőrizze, nincs-e idegen anyag a fegyver csövében! (Ki kell szednie a zárdugattyút, majd vissza kell helyeznie.)
3. feladat:
Válassza ki a fegyverhez illő lőszert (Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)
4. feladat:
Foglalja el a lőállást!
5. feladat:
Használja a gyorsítót a fegyveren, majd fesztelenítse azt!
6. feladat:
Töltse meg a fegyvert és biztosítsa!
7. feladat:
Lőjön! (50 méterre a Nemzetközi Sportlövő Szövetség szabályzatában rögzített 50 m-es pontlövő pisztoly céltáblára 1 próbalövést követően 3 értékelt lövéssel 21 köregységet kell teljesíteni.)
8. feladat: Helyezze vissza a fegyvert az állványra!

Sörétes fegyver kezelése és a lövés

1. feladat:
Vegye el a fegyverállványról a fegyvert!
2. feladat:
Szedje szét (agy, előagy, cső) és rakja össze a billenő csövű sörétes fegyvert!
3. feladat:
Válassza ki a fegyverhez a megfelelő lőszert! (Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval.(A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)
4. feladat: 
Lőjön! (A vizsgázó 15 korongra lő az alábbi lőállásokról, és legalább 6 találatot kell elérnie. A vizsgázó minden korongra egy lövést adhat le. A fegyverbe csak a dublék esetén tehető 2 db lőszer.)

1-es lőállás: Skeet pálya 1-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: nagytorony
3. korong: kistorony
4-5. korong: vadász dublé, nagytorony, lövésre kistorony
2-es lőállás: Skeet pálya 4-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: gurított nyúlkorong
4-5. korong: vadász dublé, gurított nyúlkorong, lövésre kistorony
3-as lőállás: Skeet pálya 7-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: kistorony
4-5. korong: kistorony lövésre nagytorony
5. feladat:
Helyezze vissza a fegyvert az állványra!

Milyen részekből áll az elméleti vizsga?

1. írásbeli vizsga
a.) Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, melyre 50 perc áll rendelkezésre. A megfelelt eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell hibátlanul válaszolnia.

b.) A vizsgázónak 10 vadászható faj vadászati idényét kell helyesen leírnia a megfelelő jogszabályi vonatkozásokkal együtt. A vizsgarész eredményes, ha a vizsgázó legalább 9 kérdést hibátlanul válaszolt meg.

2. szóbeli vizsga
Szóbeli vizsgára a vizsgázó csak az eredményes írásbeli vizsga után bocsátható.
A szóbeli vizsga első részében a faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 darabos fotógyűjteményből 15 darabot kell megtekintenie (fotó, vagy vetített kép). A bemutatott képeken 8 nagyvad (5 trófeás és 3 tarvad) és 4 apróvad fajnak, továbbá 2 védett és 1 fokozottan védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre.
Megfelelt a vizsgázó, ha minden vadászható fajt és a védett fajok közül – a fokozottan védett faj tévesztése nélkül – legalább kettőt faj szerint helyesen felismert, a trófeás vad esetében pedig 5 esetből 4-szer helyesen minősítette korcsoport és elejthetőség szempontjából.

A szóbeli vizsga második részében a vizsgázó 5 kérdést tartalmazó tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő összes kérdésre jó választ ad.

Milyen részekből áll a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga?

A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati részből áll, melyet a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga 3 fős vizsgabizottsága előtt kell letenni. Az elméleti vizsgarész eredménytelensége esetén a vizsgázó gyakorlati vizsgára nem bocsátható.

1. Elméleti rész
a.) Ragadozó madárfajok ismerete
A vizsgázónak 13 db különböző fajú preparált ragadozó madárból 10-et kell felismernie. A vizsgán azonos időben kell a vizsgázó számára szemlére bocsátani a kitömött példányokat. Megtekintésüket követően a vizsgázó ismerteti és jellemzi a felismert fajokat. A rendelkezésre álló idő 5 perc. A vizsga nem folytatható, ha a vizsgázó az előírt időn belül nem tudta felismerni és jellemezni a fajokat.
b) Írásbeli vizsga
A vizsgázónak 40 tesztkérdésből 35-öt kell a rendelkezésre álló 40 perc alatt helyesen megoldania. Eredménytelen írásbeli vizsga után a vizsgázó nem bocsátható szóbeli vizsgára.
c) Szóbeli vizsga
A vizsgázó 16 tételből húz egy tételt, amely 3 solymászattal összefüggő kérdést tartalmaz. A tételen szereplő kérdések megválaszolására szolgáló felkészülési idő 10 perc.

2. Gyakorlati rész
A gyakorlati rész a vadászatra betanított ragadozó madár munkájának bemutatásából áll.
A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító gyakorlati vizsgára jelentkezőknek a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt, a ragadozó madárral való vadászatra jogosító természetvédelmi vizsgával kell rendelkezniük.
A gyakorlati vizsgára csak saját madárral lehet jelentkezni. A vizsga előtt a madarat gyűrűszáma, vagy chip azonosító alapján azonosítani kell.
A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító gyakorlati vizsgára olyan terepet kell kijelölni, ahol a magas röptű és az alacsony röptű madarak is akadálytalanul repülhetnek.

Milyen részekből áll a vadászíjász kiegészítő vizsga?

Az vadászíjász kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.

1. Elméleti rész
a) A vizsgázónak 50 kérdésből álló tesztet kell kitöltenie. A rendelkezésre álló idő 50 perc. A megfelelt eredményhez legalább 40 kérdésre hibátlanul kell válaszolnia.
b) Ezt követően 5 kérdést tartalmazó tételt kell húznia. A tételben szereplő kérdések megválaszolására szolgáló felkészülési idő 10 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő minden kérdésre megfelelő választ adott.
Nem bocsátható gyakorlati vizsgára az, akinek az elméleti vizsgája sikertelen.

2. Gyakorlati rész
Vadászlövészet íjjal
A gyakorlati vizsgarészért felelős: a lövészetvezető és a vizsgabizottság egyik – az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének titkára által kijelölt, felügyeletet ellátó – tagja, akik felügyelik és minősítik a vizsgarész szakszerű lefolyását.

Nem bocsátható vizsgára az a vizsgázó, aki a vizsgán nem megfelelő műszaki állapotú felszerelést, vagy testi erejét olyan mértékben meghaladó húzóerejű íjat használ, ami a veszélytelen kezelést kizárja, vagy a kötelező lövésszám leadását eleve kilátástalanná teszi.
Nem folytathatja a vizsgát az a vizsgázó,
–    aki a lövészetvezető engedélye nélkül lövést ad le,
–    aki az íjat nem a célra tartva húzza ki,
–    aki a csigás íjat, oldógéppel történő lövés esetén, úgy húzza ki, hogy ujja az elsütő billentyű előtt van.
A vizsgán legalább 222,7 N húzóerejű íjjal lehet részt venni. Az íjakon minden célzást segítő felszerelés (stabilizátor, irányzék) alkalmazható, kivéve a vadászatokon általánosan tiltott célzást segítő elektronikus optikai segédeszközöket. Az 1-es, 2-es, 3-as számmal megjelölt nyílvesszőket terepheggyel kell felszerelni.

A vizsgán 12 különböző távolságban kialakított lőállásból, lőállásonként a három számozott nyílvesszőt növekvő számsorrendben kell kilőni. A nem csigás, irányzék nélküli íjjal lövők a lőállásokhoz tartozó legnagyobb távolságokról (40-30-25-15 méter) nem kötelesek lőni, helyette a következő távolságról (35-25-20-10 méter) megismétlik a lövést. A céltábla állatalakos. Az állatok körvonala (fej, farok, lábak nélkül) az úgynevezett sebzési zóna. Ezen belül helyezkedik el az állat színétől jól megkülönböztethető kör alakú elejtési zóna.

A lőállás távolsága (m)Elejtési zóna átmérője (cm)
40-35-3030
30-25-20 22,5
25-20-15 15
15-10-57,5

Sebzési zóna    Elejtési zóna    A zónák pontértékei
1. számú nyílvesszővel    4 pont    30 pont
2. számú nyílvesszővel    3 pont    20 pont
3. számú nyílvesszővel    0 pont    10 pont

Ha az adott lőállásban, az elejtési zónában nem volt találat, csak ,,sebzés”, a vizsgázó nulla pontot kap. Lőállásonként maximum 30 pontot lehet elérni. Az első nyílvesszővel elért 30 pontos ,,elejtés” után a további találatokért pontokat már nem kap a vizsgázó. Az egyes lőállásokból mindhárom vesszőt ki kell lőni.
Értékelés:
0 – 149 pontig: nem felelt meg
150 – 219 pontig: azonnal ismételhet (ha ismétlésnél sem éri el a 220 pontot, nem felelt meg, ha eléri, megfelelt)
220 – 360 pontig: megfelelt

Mi történik, ha sikertelen valamely vizsgarész?

Eredményes vadászvizsga letételének az minősül, ha a vizsgázó mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarészen megfelelt.

Amennyiben valamelyik vizsgarész sikertelen és a jelölt hat hónapon belül – ragadozó madárral való vadászatra feljogosító vagy vadászíjász kiegészítő vizsga esetén 12 hónapon belül – nem ismétli meg az adott vizsgarészt, abban az esetben elölről kell kezdenie a vizsgát.

Ha a vizsgázó
a) eredménytelen vadászvizsgát tesz, de 6 hónapon belül ugyanannál a területi szervezetnél újból vizsgázik,
b) eredménytelen ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát tesz, de 12 hónapon belül újból vizsgázik, vagy
c) eredménytelen vadászíjász kiegészítő vizsgát tesz, de 12 hónapon belül újból vizsgázik, akkor a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak a sikertelen vizsgarészt kell megismételnie és a befizetést igazoló csekket az ismétléskor be kell mutatnia.

Pszichológiai vizsga

A jogszabály a sportvadász, sportlövő és önvédelmi célból fegyvert tartó személyeknek előzetes pszichológiai alkalmassági vizsgálatot ír elő, amit a Veszprém Megyei Vadászszövetség a vadászvizsgával egy időben szervez meg.

Vadászjegy

A vadászvizsga eredményes letételét követően lehet igényelni a vadászjegy kiadását, a lakóhely szerinti vadászkamara területi szervezeténél.

További felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal a megyei szervezet titkárához, Baracskay Lajoshoz.

Jó felkészülést és sikeres vizsgát kíván:

Vadászüdvözlettel,

Vadászvizsga Bizottság

Partnerek, kapcsolódó oldalak

Országos Magyar Vadászati Védegylet - az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) partnereNimród Vadászújság - az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) partnereFöldművelésügyi Minisztérium - az Országos Magyar Vadászkamara partnereNemzeti Agrárgazdasági Kamara - az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) partnereNissan - az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) partnereHazai Vadász Magazin - az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) partnereKos Fashion - az OMVK hivatalos partnereOrszágos Erdészeti Egyesület - az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) partnereMagyar Országos Vadászkutyás Kulturális Egyesület - az Országos Magyar Vadászkamara partnereMagyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület - az Országos Magyar Vadászkamara partnereNemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács - az Országos Magyar Vadászkamara partnereA Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézete - az Országos Magyar Vadászkamara partnereEurópai Vadászszövetségek Szövetsége - az Országos Magyar Vadászkamara partnereA Safari Club International Közép-Magyarországi Egyesülete - az Országos Magyar Vadászkamara partnere
Ajka Kristály - a Veszprém megyei Vadászkamara partnereBakonyerdő Zrt. - a Veszprém megyei Vadászkamara partnereHunttrophy.comHerendi Porcelánmanufaktúra - a Veszprém megyei Vadászkamara partnere