Országos Magyar Vadászati Védegylet

A L A P S Z A B Á L Y A

(a 2001. április 20.-i és a 2002. június 4.-i
módosításokkal egységes szerkezetben)

I. fejezet

AZ ORSZÁGOS VÉDEGYLET ELNEVEZÉSE, CÉLJA ÉS FELADATA

A Védegylet elnevezése, székhelye

1. §.

1. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet (alapítva: 1881) - a továbbiakban: Védegylet, hivatalos rövidítése: OMVV - a jelen Alapszabályban meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében - az 1881-ben alapított Védegylet szellemiségének tiszteletben tartása, folytatása és továbbfejlesztése szándéka által vezérelten - a megyei (területi) vadászszövetségek által az 1989. évi II. törvény alapján létrehozott országos szövetség.
2. A védegylet székhelye:  1027. Budapest II., Medve u. 34-40.
3. A Védegylet jogi személy.
4. A Védegylet pecsétje: kör alakban az Országos Magyar Vadászati Védegylet felirat, középen álló gímszarvas bika alakja, agancsszárai között sugarakkal övezett kereszttel, a baloldalon fenyőfa, jobboldalon faág rajzolatával.

A Védegylet célja

2. §.

A Védegylet mint  az egyesületként működő vadásztársaságok és más vadgazdálkodók megyei, területi szövetségei által önkéntesen létrehozott országos szövetség célja:

1. a Védegylet tagszervezeteinek társadalmi összefogása, érdekeik képviselete és védelme;
2. a világhírű magyar vadállománnyal mint nemzeti vagyonnal olyan minőségi gazdálkodásnak az elősegítése, amely összhangban van az erdő- és mezőgazdasággal, a földtulajdonosi érdekekkel továbbá a környezet- és természetvédelemmel és megfelel a nemzet hosszú távú érdekeinek;
3. közreműködés a vad és élőhelyének védelmében, az élőhelynek az erdő- és mezőgazdálkodás érdekeivel összhangban álló fejlesztésében, valamint az országos környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtásában;
4. a vadgazdálkodási és vadászati tudomány fejlődésének előmozdítása;
5. a vadászati kulturáltság és ezzel kapcsolatban a vadászati etika és etikett érvényesülésének elősegítése;
6. a vadászoknak szakmai ismereteik bővítésére, továbbá a jogszabályok, valamint a vadászati etika szabályai megtartására való nevelése.
7. az Állami Vadászvizsgát letenni szándékozó magyar állampolgárok részére magas szintű vadászati, vadgazdálkodási ismereteket nyújtó tanfolyamok szervezése és lebonyolítása.

A Védegylet feladata

3. §.

(1) A 2. §.-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében a Védegylet   feladata:

1. a vadásztársaságok, azok szövetségei ill. a vadászok érdekeinek védelme keretében a vadászattal és a vadgazdálkodással, valamint az egyesületi élettel kapcsolatos előterjesztések, javaslatok készítése, jogszabály-tervezetek véleményezése az illetékes állami, társadalmi és gazdasági szervek részére, továbbá segítség nyújtása a vadászokat, a vadásztársaságokat és azok megyei szövetségeit ért sérelmek orvoslásához;
2. a vadászok, vadásztársaságok és azok megyei szövetségei, valamint más vadgazdálkodók közös kérdései, esetleges konfliktusai megoldásának, szükség esetén érdekeik egyeztetésének elősegítése;
3. a vadgazdálkodás, a vadászat és a természetvédelem összehangolásának előmozdítása;
4. a vadásztársaságok érdekeinek érvényesítése és védelme céljából a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos bel- és külföldi piaci tevékenység elősegítése;
5. nemzetközi  vadászkapcsolatok létesítése és fenntartása, közreműködés a hazai és nemzetközi vadászati rendezvények előkészítésében, valamint lebonyolításában;
6. az önkormányzatok, a földtulajdonosok és a földhasználók (erdőgazdálkodók, stb.) valamint a vadászatra jogosultak közötti együttműködések országos szintű kezdeményezése, érdekegyeztető tárgyalások szervezése;
7. a közvélemény tájékoztatása a vadászat reális megítélése érdekében a propaganda minden lehetséges eszközével, az írott és az elektronikus sajtó igénybevételével;
8. a vadászati kultúra és hagyományainak ápolása, megőrzése.
9. olyan magas szintű vadászati, vadgazdálkodási ismereteket nyújtó tanfolyamok megszervezése és lebonyolítása, amelyeken az Állami Vadászvizsgát letenni szándékozó magyar állampolgárok a vizsga letételéhez szükséges ismereteket elsajátíthatják.

(2) A Védegylet a jelen alapszabályban megjelölt célok megvalósítása ill. feladatainak ellátása során tagjainak térítésmentesen vagy kedvezményes térítés ellenében különféle szolgáltatásokat nyújt ill. vállalkozási tevékenységet végez az alábbiak szerint:

1. megszervezi és biztosítja a tagszervezetek számára vadgazdálkodási, vadászati, szervezési, gazdasági, adó és jogi szaktanácsadást, a tagszervezetek felkérése és megbízása alapján szakértői tevékenységet lát el;
2. kezeli a Védegylet pénzügyi alapjait, vagyonát;
3. támogatja a rendelkezésére álló eszközökkel és elősegíti felkérésre a sportlövészeti és kynológiai tevékenységet, a vadgazdálkodási és vadászati képzés és szakoktatás megszervezéséhez segítséget nyújt;
4. megszervezi vadgazdálkodási, vadászati tárgykörben a különböző szakmai rendezvények, konferenciák lebonyolítását;
5. támogatja a vadászati kulturális tevékenységet, képzőművészeti kiállítások rendezését;
6. felkérésre megszerkeszti a különböző vadászati, vadgazdálkodási és kulturális kiadványokat, megszervezi azok kiadását.
7. a vadásztársaságok és megyei szövetségeik részére segítség nyújtása az alapszabály, a fegyelmi szabályzat, a pénzügyi szabályzat és egyéb szabályzatok előkészítéséhez, illetve egyéb szolgáltatások végzése;
8. a Védegylet és a vadásztársaságok működése feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági- vállalkozási tevékenység folytatása, a megyei szövetségek és a vadásztársaságok ilyen tevékenységének elősegítése;

(3) A feladatok és szolgáltatások tényleges körét, térítésmentes vagy térítéses voltát, az Országos Választmány, a térítés összegét a mindenkori anyagi lehetőségek függvényében az Országos Elnökség jogosult meghatározni.

(4) A Védegylet az Országos Választmányának előzetes jóváhagyásával gazdasági vállalkozásban részt vehet.

II. fejezet

A VÉDEGYLET TAGJAI, A TAGSÁGI VISZONYBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A Védegylet tagjai, a tagsági viszony keletkezése és megszűnése

4. §.

(1) A Védegyletnek

1. rendes és
2. pártoló

    tagjai lehetnek.

(2) A Védegyleti  tagsági viszony a tagságért jelentkező szervezet legfőbb testületi szervének állásfoglalása, valamint a Védegylet legfőbb testületi szervének jóváhagyó határozata alapján keletkezik.

(3) A Védegylet rendes tagjai a megyei (területi) vadászszövetségek lehetnek.

(4) A Védegylet nyitott szervezeti jellegére tekintettel pártoló tagságot létesít. Pártoló tag lehet bármely jogi személyiséggel rendelkező - a rendes tagokon kívüli - olyan szövetség amely a Védegylet alapszabályában rögzített célokat elfogadja. Ezen szövetségeken túlmenően pártoló tag lehet minden olyan egyesület (kamara) is amely országos és helyi szervezettel rendelkezik, feltéve szintén, hogy a Védegylet alapszabályában rögzített célokat elfogadja.

(5) Megszűnik a tagsági viszony, ha:

1. a tagszervezet megszűnik;
2. a tagszervezet a legfőbb testületi szervének döntése alapján kilép a Védegyletből;
3. a tagszervezet tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére  nem tesz eleget és a Védegylet Országos Választmánya törli a tagok sorából.

A védegyleti tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek

5. §.

(1) A védegyleti rendes  tagságon alapuló jogok:

1. a tagszervezet küldöttei útján tanácskozási és szavazati joggal való részvétele a Védegylet legfőbb testületi szervének munkájában;
2. a tagszervezet részéről írásban panasz vagy javaslat előterjesztése a Védegylet szerveihez;
3. a Védegylet gazdálkodásába és vagyonkezelésébe való betekintés, ezzel kapcsolatban felvilágosítás és elszámolás kérése;
4. érdekvédelem kérése a Védegylettől;
5. tanácsadás kérése a vadgazdálkodási feladatok teljesítéséhez;
6. a Védegylet valamely szerve által hozott törvénysértő határozat bíróság általi felülvizsgálatának kezdeményezése, illetőleg a Védegylet működésének törvényessége érdekében kereset indításának kezdeményezése az ügyészségnél;
7. a tagszervezet pénzügyi, ügyviteli feladatainak ellátásához szaktanács kérése, továbbá az ilyen tevékenység végzéséhez szükséges nyomtatványok - térítés ellenében történő vagy térítés nélküli - igénylése;
8. a Védegylet erre a célra rendelt alapjából kölcsön, illetőleg támogatás igénylése meghatározott célokra,
9. a térítésmentes vagy térítéses szolgáltatások igénybevétele.

(2)  A védegyleti tagságon alapuló kötelezettségek:

1. a Védegylet eredményes működésének előmozdítása, a célkitűzések    megvalósításában való tevékeny közreműködés;
2. a Védegylet működéséhez szükséges információk és adatok szolgáltatása;
3. a Védegylet legfőbb testületi szerve által megállapított tagdíj megfizetése.

(3) Pártoló tagságon alapuló jogok:

1. küldöttei útján tanácskozási joggal részt vehet a Védegylet legfőbb testületi szervének munkájában,
2. panaszt vagy javaslatot terjeszthet elő a Védegylet szerveihez,
3. érdekvédelmet kérhet a Védegylettől,
4. igénybe veheti  a térítés mentes vagy térítéses szolgáltatásokat.

III. fejezet

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

Általános rendelkezések

6. §.

(1) A Védegylet választott szervei, illetőleg tisztségviselői megbízatásukat öt évi időtartamra, választás útján nyerik el és indokolt esetben bármikor visszahívhatók.

(2) A testületi szervekben a tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Egyéb kérdésekben a szavazás a testületi szerv előzetes döntésétől függően titkos vagy nyílt lehet.

(3) A tisztségviselők megválasztása, az Alapszabály megállapítása illetve módosítása a határozatképes Országos Választmány jelenlévő tagjai kétharmadának igenlő szavazatával történik. Egyéb kérdésekben a határozathozatalhoz egyszerű szavazattöbbség szükséges. Tisztségviselők választása esetében amennyiben a megismételt szavazás is eredménytelen, úgy a jelenlévő tagok 50 %-a + 1 fő érvényes szavazata is elegendő a tisztségviselő megválasztásához.

(4) A testületi szervek akkor határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele az ülésen jelen van. Határozatképtelenség esetén a tizenöt napon belül ismételten összehivott testületi szerv az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozat képes. Ebben az esetben a határozathozatalhoz a jelenlévők kétharmadának igenlő szavazata szükséges.

(5) Tisztségviselők választásánál a jelölő bizottság által előterjesztett összesített jelöléseken túlmenően a jelöltre bármelyik jelenlévő küldött is tehet javaslatot,

1. a szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévő küldöttek legalább 50 %-ának + 1 főnek a támogatását és aki a jelölést akár személyesen akár hiteles magánokiratba foglalt nyilatkozatban elfogadta,
2. megválasztott tisztségviselő az a jelölt lesz aki a titkos szavazás során a küldöttek legalább kétharmadának a szavazatát megkapta,
3.  amennyiben egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados szavazatot, akkor ugyanazon a választmányi ülésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani az Alapszabály 6.§. (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(6) A Védegylet legfőbb testületi szervének állásfoglalásai a Védegylet valamennyi szervére kötelezőek, a tagszervezetekre viszont ajánlás jellegűek.

7. §.

A Védegylet testületi szerveinek állásfoglalásai nem csorbíthatják a tagszervezetek önállóságát.

IV. fejezet

A VÉDEGYLET SZERVEI

Országos szervek

8. §.

(1) A Védegylet országos szervei:

1. Országos Választmány
2. Országos Elnökség
3. Ügyvezető Elnökség
4. OMVV Egyesületi Tanács
5. OMVV Vadgazdálkodási Tanács
6. Országos Felügyelő Bizottság

(2) Az országos szervek tisztségviselői

1. a Védegylet Ügyvezető Elnöke
2. az Országos Választmány Elnöke
3. egyesületi Alelnök
4. vadgazdálkodási Alelnök
5. a Felügyelő Bizottság Elnöke

Országos Választmány

9. §.

(1) A Védegylet legfőbb testületi szerve az Országos Választmány, amelyet szükség szerint, de évente legalább egyszer kell összehívni.

(2) Rendkívüli Országos Választmány kell összehívni, ha:

1. a bíróság elrendeli;
2. a tagszervezetek egyharmada vagy legalább öt megyei szövetség  választmánya az ülés okának és céljának megjelölésével írásban kéri;
3. az Országos Elnökség vagy az Országos Felügyelő Bizottság kezdeményezi.

A 9.§.(2) bek. a) pontjában meghatározott esetben a Bíróság döntésének megfelelően, b)-c) pontjaiban foglalt esetekben pedig 60 napon belül kell a rendkívüli Országos Választmány ülését összehívni.

10. §.

(1) Az Országos Választmány tagjai:

1. a megyei (területi) szövetségek elnökei és a megyei (területi) szövetségek  választmánya által ötszáz vadászonként választott egy-egy küldött;
2. a pártoló tagok képviselője és egy fő küldött, akik a Választmány munkájában tanácskozási joggal vesznek részt, vezető tisztségre nem választhatók;
3. az Országos Elnökség tagjai;
4. az Országos Felügyelő Bizottság elnöke;

(2) Az Országos Választmány hatásköre:

1. a Védegylet alapszabályának megállapítása, illetőleg módosítása;
2. a Választmány Elnökének és a két Alelnöknek valamint az Ügyvezető Elnöknek és az Ügyvezető Elnökség négy tagjának a megválasztása, illetőleg visszahívása;
3. az Országos Felügyelő Bizottság elnökének és négy tagjának a megválasztása, illetőleg visszahívása;
4. a választások előkészítésére Jelölő Bizottság és Szavazatszedő Bizottság megválasztása;

1. a tagszervezet belépésének ill. törlésének vagy kizárásának jóváhagyása;
2. a Védegylet  más társadalmi szervezettel való egyesülésének úgyszintén feloszlásának kimondása;
3. a Védegylet megszűnése esetén döntés a Védegylet vagyonáról;
4. az Országos Elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolóinak megtárgyalása és döntés ezek elfogadása tekintetében;
5. az Országos Elnökség  több évre szóló tevékenységének meghatározása;
6. a Védegylet tagszervezetei tagdíjának megállapítása;
7. az Országos Elnökség jogszabályba vagy a Védegylet alapszabályába ütköző határozatának, állásfoglalásának hatályon kívül helyezése;
8. vadgazdálkodási és vadászati kitüntetés alapítása;
9. a Védegylet költségvetésének megállapítása, a költségvetési beszámoló elfogadása;
10. a Védegylet által a jelen Alapszabály keretei között ellátandó feladatok és szolgáltatások tényleges körének, térítésmentes vagy térítéses jellegének a meghatározása.

11. §.

(1) Az Országos Választmányt a Országos Választmány elnöke hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót és mellékleteit (előterjesztések, stb.) az ülés kitűzött időpontja előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni az Országos Választmány valamennyi tagjának.

(2) Az Országos Választmány ülésén a Választmány elnöke - akadályoztatása esetén az általa megbízott Alelnök - elnököl. Az ülésen elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés elnöke, a jegyzőkönyv vezető és a megválasztott két hitelesítő ír alá.

(3) Az Országos Választmány határozatait, állásfoglalásait - tizenöt napon belül - el kell juttatni a Védegylet szerveinek, valamint a Védegylet tagszervezeteinek.

Országos Elnökség

12. §.

(1) Az Országos Elnökség a Védegylet képviseleti szerve.

(2) Az Országos Elnökség az Országos Választmánynak tartozik felelősséggel, a munkájáról köteles annak évente beszámolni. Üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja.

(3) Az Országos Elnökség tagjai:

1. a Választmány elnöke és a két Alelnök;
2. az Ügyvezető Elnökség tagjai;
3. a rendes tagok mint tagszervezetek elnökei, akiket akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személy teljes jogkörrel helyettesíti.

(4) Rendkívüli ülést kell tartani, ha:

1. az Ügyvezető Elnökség vagy az Országos Felügyelő Bizottság az ülés okának és céljának megjelölésével kéri;
2. a Választmány elnöke ezt szükségesnek tartja;
3. a bíróság elrendeli;
4. a rendes tagok egyharmada az ülés okának és céljának megjelölésével kéri.

(5) Az Országos Elnökség ülését a Választmány elnöke hívja össze és vezeti le.

(6) Az Országos Elnökség üléseire tagjain kívül tanácskozási joggal meg kell hívni az Országos Felügyelő Bizottság elnökét.

(7) A napirenddel érintett vagy érdekelt tagszervezetet - tanácskozási joggal - az Országos Elnökség ülésére meg kell hívni.

(8) Indokolt esetben az Országos Elnökség ülésére tanácskozási joggal más személyek is meghívhatók.

13. §.

Az Országos Elnökség hatásköre:

1. tagjai érdekvédelme körében, az illetékes megyei szövetség véleményének meghallgatása után a szükséges intézkedések megtétele;
2. a Védegylet szervei törvényes és alapszabályszerű működési feltételeinek megteremtése;
3. a Védegylet Ügyvezető Elnökével kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlása;

1. az OMVV Egyesületi Tanács és az OMVV Vadgazdálkodási Tanács tagjainak felkérése ill. az Alelnököknek mint a tanácsok elnökeinek kezdeményezésére ad-hoc bizottság létrehozása;
2. a vadásztársaságok, az önkormányzatok továbbá a földtulajdonosok (földhasználók) közötti - kölcsönös érdekeltségen alapuló és a nemzetgazdasági érdeket is szem előtt tartó - együttműködés elősegítése;
3. a Védegylet elfogadott éves költségvetésén belüli előirányzat legfeljebb 30 %-ának átcsoportosítása, utólagos beszámolási kötelezettség mellett;
4. döntés a védegylet folyóirata főszerkesztőjének személyéről;
5. a Védegylet folyóirata nevének, céljának, jellegének és irányvonalának a meghatározása;
6. a vadászok oktatásának, a vadászati etika fokozott érvényesülésének, a szakpropaganda megszervezésének, a vadászati idegenforgalomnak, a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos tudományos, valamint kereskedelmi tevékenységnek az elősegítése;
7. vadgazdálkodási és vadászati kitüntetés adományozása, valamint javaslattétel  ilyen új kitüntetés alapítására;
8. döntés a Védegylet által folytatható gazdasági, kereskedelmi tevékenységről, valamint a tevékenység kereteinek és formáinak a meghatározása;
9. a vadgazdálkodás és a vadászat fejlesztésére pénzügyi alap létesítése, az alap kezelési szabályzatának megállapítása;
10. állásfoglalás a nemzetközi vadászati szervezetekben való részvételről;
11. döntés mindazokban az egyéb ügyekben, amelyeket az Országos Választmány az Országos Elnökség hatáskörébe utal;
12. az utalványozási jogkör meghatározása;
13. az Országos Választmány által meghatározott térítéses jellegű szolgáltatások esetében a térítés összegének a meghatározása;
14. döntés mindazokban az egyéb ügyekben, amelyek nem tartoznak más szerv hatáskörébe.

Az Ügyvezető Elnökség

14. §.

(1) Az Ügyvezető Elnökség a Védegylet általános hatáskörű ügyintéző és végrehajtó szerve. Az Ügyvezető Elnökség az Országos Elnökségnek tartozik felelősséggel, a munkájáról köteles annak évente beszámolni. Üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.

(2) Az Ügyvezető Elnökség tagjai:

1. az Ügyvezető Elnök;
2. a Választmány által a küldöttek közül megválasztott négy tag.

(3) Az Ügyvezető Elnökség ülését a Védegylet Ügyvezető Elnöke hívja össze és vezeti le.

(4) Az Ügyvezető Elnökség üléseire tagjain kívül tanácskozási joggal meg kell hívni a Választmány Elnökét és a két Alelnököt valamint az Országos Felügyelő Bizottság elnökét ill. indokolt esetben tanácskozási joggal más személyek is meghívhatók.

(5) Az Ügyvezető Elnökség hatásköre:

1. mint ügyintéző és végrehajtó szerv - az Ügyvezető Elnökön keresztül operatív módon irányítja a Védegylet gazdálkodását, apparátusát, vállalkozásait;
2. kialakítja, az Ügyvezető Elnökön keresztül szervezi és irányítja a Védegylet szolgáltatási tevékenységét;
3. koordinálja, előkészíti és segíti a Védegylet szerveinek munkáját;
4. véleményt nyilvánít mindazokban az esetekben, amikor jogszabály vagy hatósági határozat a Védegylet meghallgatását írja elő;
5. az Országos Választmányt tájékoztatja a védegyleti tagdíj megfizetésének valamely tagszervezet részéről történő elmulasztásáról;
6. közreműködik a hazai és nemzetközi vadászati rendezvények előkészítésében valamint lebonyolításában;
7. megállapítja a Védegylet központi apparátusának szervezetét, létszámát, Működési és Szervezeti Szabályzatát;
8. dönt mindazokban az egyéb testületi döntést igénylő ügyekben, amelyek nem tartoznak az Országos Választmány vagy az Országos Elnökség hatáskörébe.

OMVV Egyesületi Tanács

15. §.

(1) Az OMVV Egyesületi Tanács a Védegylet tanácsadó, javaslattevő és szakértő szerve, amely a Védegylet testületi szerveinek önálló indítványokat tehet ill. a testületi szervek felkérésére elemző és véleményező tevékenységet lát el.

(2) A Tanács tevékenysége fő célját és feladatait a Védegylet a szervezeti életének és szolgáltató funkciójának erősítése, a tagszervezetek munkájának figyelemmel kisérése és támogatása képezi.

(3) A Tanács elnökből és tiz tagból áll. Elnökét - aki egyben a választmány egyik alelnöke - a választmány választja tagjai sorából, míg a tagokat az Országos Elnökség kéri fel.

(4) A Tanács elnöke meghatározott, speciális szakértelmet igénylő feladat elvégzésére az Országos Elnökségnél kezdeményezheti ad-hoc bizottság létrehozását.

(5) Programját és működési rendjét a Tanács maga állapitja meg.

OMVV Vadgazdálkodási Tanács

16. §.

(1) Az OMVV Vadgazdálkodási Tanács a Védegylet tanácsadó, javaslattevő és szakértő szerve, amely a Védegylet testületi szerveinek önálló indítványokat tehet ill. a testületi szervek felkérésére elemző és véleményező tevékenységet lát el.

(2) A Tanács tevékenysége fő célját és feladatait a vadgazdálkodás országos és regionális szakmai feladatainak segítése képezi a hosszú távú, megalapozott vadászati feltétel rendszer kialakítása és a magyar vadászat jövőjének biztosítása érdekében.

(3) A Tanács elnökből és tíz tagból áll. Elnökét - aki egyben a választmány egyik alelnöke - a választmány választja tagjai sorából, míg a tagokat az Országos Elnökség kéri fel.

(4) A Tanács elnöke meghatározott, speciális szakértelmet igénylő feladat elvégzésére az Országos Elnökségnél kezdeményezheti ad-hoc bizottság létrehozását.

Programját és működési rendjét a Tanács maga állapítja meg.

Országos Felügyelő Bizottság

17. §.

(1) Az Országos Felügyelő Bizottság a Védegylet általános ellenőrző szerve, amely az Országos Választmány által megválasztott elnökből és négy tagból áll.

(2) Az Országos Felügyelő Bizottság tevékenységéért az Országos Választmánynak tartozik felelősséggel, évente beszámolni köteles.

(3) A Bizottság Elnöke és tagjai a Védegylet országos szerveiben más tisztséget nem tölthetnek be.

(4) A Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

(5) Az Országos Felügyelő Bizottság a Védegylet  országos szerveinél, tisztségviselőinél, hivatali apparátusánál és vadgazdaságainál ellenőrzi:

1. az állásfoglalások végrehajtását;
2. a jogszabályok, az alapszabály előírásainak megtartását;
3. a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás rendjére vonatkozó szabályok megtartását;
4. az Országos Választmány által létesített pénzügyi alap felhasználásának a szabályszerűségét és célszerűségét;
5. a Védegylet szerveinek és tisztségviselőinek tevékenységét azok törvényessége és az alapszabálynak megfelelőssége tekintetében.

(6) Az Országos Felügyelő Bizottság az ellenőrzési tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatni köteles az Országos Elnökséget.

(7) Az Országos Felügyelő Bizottság köteles évente megvizsgálni a Védegylet költségvetésének végrehajtásáról készített költségvetési beszámolót, valamint a pénzügyi mérleget és megállapításairól az Országos Választmánynak írásban jelentést kell tennie.

(8)Az Országos Felügyelő Bizottság hiányosság megállapítása esetén - annak jellegétől függően - az alábbi intézkedéseket teszi:

1. csekélyebb súlyú hiányosság megállapítása esetén erre írásban felhívja a vizsgált szerv vezetőjének vagy a tisztségviselőnek figyelmét és rámutat a helyes eljárásra;
2. súlyosabb hiányosság megállapítása esetén írásban tájékoztatja az Országos Elnökséget és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

(9) Ha a (8) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezés nem vezet eredményre, vagy ha az ellenőrzés az Országos Elnökség tevékenységével kapcsolatban állapit meg súlyosabb hiányosságokat, az Országos Felügyelő Bizottság kezdeményezheti az Országos Választmány összehívását. Ilyen esetben az Országos Választmányt harminc napon belül össze kell hívni. Ennek elmulasztása esetén vagy azonnali intézkedést igénylő esetben az Országos Felügyelő Bizottság írásban tájékoztatja az ügyészséget.

V. fejezet

A Védegylet Ügyvezető Elnöke

18. §.

(1) A Védegylet Ügyvezető Elnöke az Országos Magyar Vadászati Védegylet képviselője, egyben az Ügyvezető elnökség elnöke.

(2) Az Ügyvezető Elnököt mint az országos szerv tisztségviselőjét, az Országos Választmány választja a jelen alapszabály rendelkezései szerint öt éves időtartamra, ill. az Országos Választmány jogosult tisztségéből visszahívni.

(3) Az Ügyvezető Elnök munkaköri feladatait munkaviszony keretében főállásban látja el, munkaköre  és egyben tisztsége felsőfokú vadászati szakképesítéshez kötött. Vele  szemben a munkáltatói jogkört  az  Országos Elnökség gyakorolja.

(4) A Védegylet Ügyvezető Elnöke

1. a Védegylet törvényes képviselője, ilyen minőségében más szervek ill. hatóságok előtt képviseli a Védegyletet;
2. gondoskodik az Országos Választmány és az Országos Elnökség állásfoglalásai végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről;
3. irányítja a Védegylet hivatali apparátusát, velük szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat;
4. gyakorolja az Országos Elnökség által részére biztosított utalványozási jogkört;
5. összehívja az Ügyvezető Elnökség üléseit, ellátja az elnöki teendőket;
6. gondoskodik a Védegylet vagyoni eszközeinek szabályszerű és a jóváhagyott költségvetés szerinti célokra való felhasználásáról, felügyeli személyes felelőssége mellett a Védegylet gazdálkodási tevékenységét;
7. irányítja és felügyeli a Védegylet által alakított gazdasági társaság tevékenységét;
8. szervezi és irányítja a Védegylet szolgáltatási tevékenységét;
9. évente beszámol az Országos Elnökség előtt az általa vezetett Ügyvezető Elnökség tevékenységéről, ill. szintén évente beszámolni köteles az Országos Elnökség előtt az ügyvezető elnöki saját tevékenységéről is.

(5) Az Ügyvezető Elnököt akadályoztatása esetén az Ügyvezető Elnökség ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.

Az Országos Választmány Elnöke

19. §.

(1) Az Országos Választmány Elnökét - mint társadalmi tisztségviselőt - az Országos Választmány választja, a jelen alapszabály rendelkezései szerint saját tagjai közül.

(2) Az Országos Választmány Elnöke:

1. összehívja az Országos Választmány, valamint az Országos Elnökség üléseit, ellátja az elnöki teendőket;
2. ellenőrzi az Országos Választmány és az Országos Elnökség állásfoglalásainak végrehajtását;
3. a két alelnökön keresztül felügyeli az OMVV Egyesületi Tanács valamint az OMVV Vadgazdálkodási Tanács tevékenységét;
4. kezdeményezi a Védegylet és más szövetségek ill. szervezetek közötti együttműködés kialakítását, ellenőrzi - a Ügyvezető Elnökön keresztül - azok végrehajtását;
5. szervezi és irányítja a tagszervezetek összehangolt tevékenységének kialakítását;
6. előmozdítja - Ügyvezető Elnökön keresztül - a tagszervezetek által felvetett problémák megoldását, tevékenységük segítését;
7. összehívja a Választmány rendkívüli ülését, amennyiben a Védegylet egészének vagy valamely szervezetének tevékenységében, döntéseiben olyan működési zavarokat észlel, amelyek a Védegylet hosszú távú működését veszélyeztetik, hátrányos megítélését eredményezhetik és ezen problémák megoldása más módon nem lehetséges.

(3) Az Országos Választmány Elnökét akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

Alelnökök

20. §.

(1) Az Országos Választmány saját tagjai sorából - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - két alelnököt választ, akik a Tanácsok elnökeiként országos tisztségviselők.

(2) Az alelnökök:

1. az Országos Választmány Elnökének döntése alapján a Választmány Elnökét annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesítik;
2. megszervezik, irányítják és vezetik külön-külön az OMVV Egyesületi Tanács valamint az OMVV Vadgazdálkodási Tanács tevékenységét, gondoskodnak a tanácsok üléseinek összehívásáról, a tanácsok feladatainak végrehajtásáról;
3. évente beszámolnak az Országos Választmánynak az általuk irányított Tanács tevékenységéről;
4. közreműködnek a Védegylet célkitűzéseinek és feladatainak megvalósításában.

VI. fejezet

A Védegylet vagyona

21. §.

(1) A Védegylet vagyonába tartoznak:

1. a Védegylet tagszervezetei által fizetett tagdíjak;
2. a Védegylet által szervezett és lebonyolított Állami Vadászvizsgára felkészítő tanfolyamok bevételei,
3. a Védegylet gazdálkodásából származó bevételek;
4. a Védegylet Országos Választmánya által létesített pénzügyi alap bevételei;
5. a Védegylet tulajdonában és kezelésében lévő ingatlanok, vagyoni értékű jogok és ingóságok, beleértve a Védegylet vadgazdaságait és vállalkozásait.

(2) A Védegylet vagyona felhasználásának és a felhasználás ellenőrzése szabályainak meghatározása az Országos Választmány hatáskörébe tartozik.

(3) A Védegylet vagyona a rendes tagok vagyonának minősül. A Védegylet megszűnése esetén a vagyon - az Országos Választmány által meghatározott módon - csak a rendes tagok  között osztható fel.

VII. fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A Védegylet megszűnése

22. §.

A Védegylet megszűnik:

1. ha az Országos Választmány a Védegylet feloszlását, illetőleg más társadalmi szervezettel való egyesülését kimondja;
2. ha a bíróság feloszlatja, illetőleg megállapítja megszűnését.

Hatálybalépés

23. §.

Ezt az Alapszabályt az Országos Választmány 2000. július 20. napján tartott ülésén állapította meg, ugyanakkor hatálybalépésére vonatkozólag úgy döntött, hogy ezen Alapszabály rendelkezései a 2000. október 4-én megtartott tisztségviselő választó Országos Választmány ülésének napján lépnek hatályba, az országos szerveket ill. a tisztségviselőket ezen választmányi ülésen már jelen Alapszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével kell megválasztani.

Ez az Alapszabály 2000. október 4. napján lép hatályba.

Budapest, 2002. június 4.

Pechtol János
ügyvezető elnök