A megjelenteket – több mint 100 embert – Lukáts Péter, a megyei vadászkamara és vadászszövetség elnöke üdvözölte, aláhúzva: rengeteg időszerű kérdés indokolta a fórum megszervezését.

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott kiemelte: a vadászati hatóság és a megyei vadászatra jogosultak, vadászok fontos szakmai kérdéseket zárhattak le az elmúlt évben. A 20 éves vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, a területkijelölés 2016-ban igen komoly feladatok elé állította a Kormányhivatalt, de a megyében olajozottan ment a munka, csak néhány esetben került sor vitára, bírósági eljárásra. A kormánymegbízott méltatta szakmai irányítóként a Földművelésügyi Minisztérium és az állami erdőgazdaságok szerepét a gördülékeny ügymenetben.

Külön szólt az Országos Magyar Vadászkamaráról, mint partnerről, emlékeztetve: a szervezet a korábbinál több és fontosabb feladatot láthat el az idei évtől. Ezek közül külön említette a vadászati engedélyek kiadását, amit korábban a Kormányhivatal végzett. Szólt a vadászatot érő kritikáról, támadásokról is, amelyek véleménye szerint általában hangulatkeltők, szakmaiatlanok. Leszögezte: a Kormányhivatal mindig is a vadászok pártján állt, és ez így is marad, lévén egy hatóságilag szabályozott ágazatról van szó, amely egyebek mellett minőségi élelmiszer-alapanyagot is biztosít a lakosság számára. Aláhúzta: az oktalan kritikát szakmai érvekkel kell tudni visszaverni. Ugyancsak a szakmáról szólva Dr. Kancz Csaba örömét fejezte ki, hogy három tájegységi fővadász dolgozik a megye területén, akik jelentősen segíthetik majd a vadászatra jogosultak munkáját.

Bajdik Péter, az FM Tájegységi Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője előadásában bemutatta a tájegységi fővadászok munkáját. Bevezetésként a 2015-ben módosult Vadgazdálkodási törvény főbb változásairól, eredményeiről beszélt. Kiemelte a többi között a hivatásos vadászok státuszának erősítését, megbecsültségük növelését. Mint fogalmazott, nem csak hangzatos szavakról van szó: az a szabály, amely szerint minden megkezdett 4000 hektár után kötelező hivatásos vadászt alkalmazni, gyakorlatilag vadőrhiányhoz vezetett, ami szükségszerűen a bérek növekedését is jelenti. (Kérdésre felelve elmondta, hogy ezt a szabályt a szaktárca jelenleg nem tervezi módosítani.) Szintén nagy eredmény, hogy a föltulajdonosi közösségek már nem lehetnek vadászatra jogosultak, mert az Ftk., mint vadászatra jogosult nehezen átlátható jogi forma volt. Ugyancsak jelentős változás a trófeabírálati rendszer megreformálása (ennek egyes részletein jelenleg is dolgozik a szaktárca) vagy a vadkárkérdés szabályozása, amelynek teljes rendezése szintén megtörténhet a közeljövőben.

A tájegységi vadgazdálkodási rendszer gondolata még a Vadgazdálkodási törvény koncepciójában jelent meg, és már akkor, majd a jogalkotás szakaszában is sok pozitív visszajelzés érkezett az elképzelésekhez. Az országot – az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján – öt nagy vadgazdálkodási tájra osztották fel, ami igen komoly szakmai és statisztikai munkát jelentett. Ebbe bekapcsolódhattak a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok és a vadászati érdekképviseletek is. A tájakat 52 tájegységre bontották, amelyek határait szakmai és ökológiai, természetföldrajzi szempontok alapján alakították ki leginkább természetes és mesterséges vonalas létesítmények mentén. Bajdik Péter hangsúlyozta: ez az egyedülálló, külföldön is elismert vadgazdálkodási statisztikai adatbázisunk révén valósulhatott meg. Minden tájegységet egy-egy tájegységi fővadász felügyel, kiválasztásuk – a vadászati érdekképviseletek és a tudományos műhelyek képviselőinek közreműködésével – szakmai elvek mentén történt, 300 beadott pályázat alapján. A kiválasztott személyeknek átlagosan 20 éves szakmai gyakorlat van a háta mögött, noha a követelmény 5 lenne. Az FM szervezetében a fővadászok munkáját koordináló főosztály az Állami Földekért Felelős Államtitkárság alatt működik, és az öt táj szerint öt osztályra tagolódik, mindegyik élén egy-egy osztályvezetővel, aki emellett fővadászként is dolgozik. Az új egység februárban kezdte el a munkát. A fővadászok hétfőn és csütörtökön tartózkodnak az irodájukban, a többi napon terepi munkát végeznek.

Az új szakemberek legfontosabb feladatait felsorolva Bajdik Péter a többi között kiemelte a részvételt a megyei vadászvizsga bizottság munkájában és a közreműködést a hatósági ellenőrzésben (rövidesen elkészülhet egy eljárásrend, amely meghatározza a fővadászok és a hatóság együttműködésének feltételeit). Szintén fontos, hogy javaslatot tehetnek a vadgazdálkodási üzemterv tartalmára, amelyet szeptemberben már társadalmi vitára bocsáthat az FM, közreműködnek a vadkár-kérdések rendezésében, a hivatásos vadászok tájékoztatásában, továbbképzésében, és segíthetik a vadászatra jogosultakat egyebek mellett az éves vadgazdálkodási terv elkészítésében is.

A rendezvényen bemutatkozott a három megyét érintő tájegység fővadásza, Baranya Csaba (509. számú Bakonyalja-Komáromi tájegység), Sumbzky Gábor (510. számú Vértes-hegységi tájegység) és Rácz Fodor Gábor (512. számú Dunazugi tájegység), valamint a munkájukat összefogó Észak-dunántúli vadgazdálkodási tájért felelős osztályvezető, Weidinger István is. Rövid szakmai életrajzuk, elérhetőségeik megtalálhatók itt.

Nagy Károly, a Kormányhivatal munkatársa a területkialakítás részleteit ismertette. Mint elmondta, az igazi újdonságot az jelentette, hogy a jogszabály értelmében a vadászterületek határai nem nyúlhatnak át a tájegységekén. Ezt figyelembe kellett venni, hogy a lehető legkevesebb területet osszon több részre a tájegységek határvonala. Végeredményben a Területi Vadgazdálkodási Tanács a hatóság ajánlatai alapján kompromisszumos határvonalakat javasolt, amelyeket az OVA is jóváhagyott. Ezt követően a hatóság javaslatot tehetett 37 vadászterület határaira, figyelembe véve a hatályosokat. Jelentős módosítás csak az állami területek esetében – például Bábolna környékén – történt. Az ajánlásokra három módosítási kérelmet adtak be, egy nem felelt meg a feltételeknek, egyet elfogadott a hatóság, egyet pedig elutasított. Három esetben megtámadták a földtulajdonosi gyűlés döntését, egy területen pedig még nincs vadászatra jogosult. A megyében három különleges rendeltetésű vadászterület is van, ezek haszonbérleti szerződése nem ebben az évben jár le. Összességében 16 új vadgazdálkodó futhatott neki az új üzemtervi ciklusnak, ám közülük több átalakult földtulajdonosi közösség, tehát Komárom-Esztergom megyében a legtöbb esetben a korábbi vadgazdálkodó bérelheti a vadászati jogot a következő 20 évben.

Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke a szervezet országos feladatairól, jövőjéről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a vadgazdálkodás és vadászat jogi feltételrendszere jelentősen megújult az utóbbi időben. Ennek a közös munka, a párbeszéd, a kompromisszum volt a záloga, és a következő 20 év eredményessége is ezeken múlik. Ami a vadászkamara tevékenységét illeti, 2014-ig sok kérdés szabályozása nem volt kellően egyértelmű, az új vezetés azonban változtatott ezen. Ezt szolgálja például az SzMSz megalkotása vagy a rendszeres titkári értekezletek bevezetése is, ám a legfontosabb lépés mégis az, hogy a legutóbbi Országos Küldöttközgyűlés elfogadta az Alapszabály módosítást, amely immár a gazdálkodás részletszabályait is meghatározta. A Vadászkamarai törvény szintén változott, a módosítás ismét kötelezővé tette a sportvadászok számára is a kötelező tagságot; ez az etikai eljárások jelentőségét növeli, hiszen akit elmarasztalnak, az akár a vadászjegyét is elveszítheti a tagsággal együtt.

Ami az anyagiakat illeti, a szervezet forrásai sosem látott mértékben megnőttek. Az idei évtől a vadászjegyek árának 100%-a marad az OMVK-nál a korábbi 50 helyett, az ár ráadásul jövőre 10 000-ről 20 000 forintra emelkedhet. Emellett március 1-je óta a vadászkamara megyei Területi Szervezetei adják ki a külföldiek vadászati engedélyeit is, és az ebből befolyó összeg ugyancsak az érdekképviseletnél marad. Mindennek köszönhetően az utóbbi években 500 millió forintos költségvetés 2018-tól csaknem kétmilliárdra nőhet. Ezt természetesen a vadgazdálkodás, a vadászat érdekében kell felhasználni, ami a kamara központjától is egy teljesen új munkastílust, hozzáállást követel meg.

A forrásoknak durván fele a területi szervezeteknél marad: ezek költségvetése már idén átlagosan 35%-kal nőtt, míg jövőre akár meg is duplázódhat. A munka döntő része a megyéknél folyik, ezért indokolt is a forrásbővítés. Így a finanszírozás feladatarányossá válik, és nem a megyei vadászok számától függ majd az éves költségvetés. Ebben a rendszerben a kisebb megyék lehetőségei – így Komárom-Esztergom is – érdemben javulnak.

A fennmaradó összeg egy része a központ működésének finanszírozását biztosítja majd, ez minimálisan kerül majd többe a jövőben a feladatnövekedés miatt. A legfontosabb eleme a költségvetésnek az Országos Vadgazdálkodási Alapra elkülönített összeg: idén ez 200, a következő években pedig már mintegy 650 millió forint lesz (az idei felhasználás technikailag már nem kivitelezhető, így 2018-ban összesen 850 millió forintra lehet majd pályázni az alapból). A pályázók csak vadászatra jogosultak lehetnek, amelyek azonban társulva, konzorciumként is igényelhetnek forrásokat. A pályázatokat a megyei Területi Szervezetekhez kell benyújtani, ahol a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságok szakmai alapon elbírálják, és a támogatásra érdemes anyagokat átadják a megyei Elnökségnek. Ez jóváhagyás után a központnak továbbítja, ahol az országos vadgazdálkodási bizottság szükség szerint rangsorol, és átadja az Elnökségnek a pályázatokat, amely szerződést köthet a jogosultakkal. Az alap tehát központi lesz, nem aprózódik fel, de a bírálat gyakorlatilag helyben történik. A pontos működési szabályokat és a pályázati célokat az országos vadgazdálkodási bizottság dolgozza ki szeptember 15-éig, az első kifizetéseket pedig 2018. március 31-éig folyósíthatják a nyerteseknek. A fő célok között az apróvad-gazdálkodás támogatása és az élőhely-fejlesztés szerepel, de nagyvadgazdálkodással összefüggő feladatokra is lehet majd pályázni. Az elnök megjegyezte: a vadászjegy árának duplájára emeléséből befolyó többletforrás egy az egyben a vadgazdálkodási alapba kerül.

Végül, de nem utolsó sorban a költségvetésben külön szerepel egy az OMVK kiemelt céljaira fordítható összeg is, amely 2017-ben 91, a jövőben pedig évente 200 millió körül mozog majd. Az Alapszabály szerint ezeket a célokat az Elnökség javaslatára a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá, és a forrásra a megyék pályázhatnak olyan rendezvények, programok támogatásához, amelyek illeszkednek ezen célokhoz. Idén az egyik az „Ismerd meg a vadászokat!” program, amely a fiatalokat hozhatja közelebb az ágazathoz rendezvények, kiadványok, táborok révén.

Komoly változást jelent az OMVK életében az is, hogy június 28-án a kormány úgy döntött: 2018. január 1-jétől 99 évre az OMVK vagyonkezelésébe adja a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumot. A finanszírozást is biztosítja a kabinet: az épületben található ingóságok kivásárlásának költségeit és 2022-ig a működtetését is. A múzeum 2021-ben az egyik kiemelt helyszíne lesz a Magyarországon rendezendő Vadászati Világkiállításnak. Emellett pedig a kamara a jelenlegi, budapesti irodánál reprezentatívabb épületbe teheti át székhelyét is.

A vadászati világkiállítással kapcsolatban dr. Jámbor László elmondta, hogy az OMVK is benyújtott a szervezőknek egy anyagot az elképzeléseiről. Ezek között szerepelnek szakmai konferenciák az apró- és nagyvadról, nemzetközi vadászkürt fesztivál és vérebverseny is. A programokat az országban szétszórva szervezik majd meg, a világkiállítás kiemelt rendezvényeiként. A kiállítás törzsideje 2021. augusztus 20-ától október 23-áig tart majd, azonban ezen a törzsidőn kívül is sor kerül kapcsolódó programokra. A megyei rendezvényeket az OMVK koordinálhatja: alapvetően a jelenleg is megrendezésre kerülő eseményeket kell majd összefogni, egységesíteni. A hatvani múzeumon kívül kiemelt helyszín lesz még a HUNGEXPO, ahol a látogatókat három nagyobb tárlat várja majd, ezek felállítása ugyancsak az érdekképviselet feladata. Egy hagyományos pavilonban bemutatkoznak a hazai vadászati lehetőségek, egy másikban dioráma segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók a vadászat helyével a természetben és szerepével az ökológiai fenntarthatóságban, míg a harmadik kiállítás a Kárpát-medence vadászatának 1000 évét mutatja be.

A fórum zárásaként Lukáts Péter néhány aktualitást osztott meg a jelenlévőkkel. Mint fogalmazott, a megyei érdekképviselet rég vallja: a kamarának szolgáltató jelleggel kell működnie. Az új anyagi források igen jó lehetőségeket biztosítanak a további fejlesztésekhez, a korábbinál pezsgőbb közösségi élethez. Megjegyezte: a kamara és a megyei vadászszövetség továbbra is együtt dolgozik, hiszen a célok közösek, ezt erősítik a személyi átfedések is. Elmondta, hogy a 40 megyei jogosult közül 23 tagja a Komárom-Esztergom megyei Vadászatra Jogosultak és Vadászok Szövetségének. Aki még nem lépett be, annak rövidesen el kell döntenie: a jogszabályok értelmében a szövetséghez csatlakozik, vagy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. Ami az egyéni vadászokat illeti, a megyében összesen 1884-en váltanak vadászjegyet, közülük 166-an 70 évnél idősebbek (így nem fizetnek tagdíjat), 76 pedig vadászhölgy. Az elnök végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az évben esedékesek a megyei kamarai választások. Az új körülmények között a különösen fontos, hogy az osztályüléseken hiteles, felelősségteljes megyei és országos küldötteket válasszanak, akiknek van jövőképük, és ugyanez vonatkozik a tisztségviselőkre is. Zárógondolatként Lukáts Péter leszögezte: a jövőben több hasonló fórumot terveznek a megyében, mivel ezek az összejövetelek elengedhetetlenek a hatékony közös munkához.