A tatai Gottwald Hotelben megtartott ülésen, amelyen a 265 országos küldöttből 160 vett részt, dr. Jámbor László elnök elmondta: a Vadászati törvény és ehhez kapcsolódóan a Vadászkamarai törvény módosítása az OMVK működési feltételeit pozitív irányba változtatta meg. Az utóbbi jogszabályban két lényeges módosítás történt. Egyrészt visszaállt a kötelező vadászkamarai tagság a sportvadászok részére. Ez az eddig is szinte 100%-os szervezettség szempontjából nem lényeges fejlemény, azonban egyebek mellett lehetőséget biztosít arra is, hogy a szervezet megkövetelje a tagságtól az etikus, jogszabálykövető magatartást. A másik lényeges változás értelmében a szervezetre többletfeladatokat ruháztak, amelyek közül a legfontosabb a külföldi vadászok vadászati engedélyeinek kiadása.

Ez nem csak feladatot jelent, de új távlatokat is nyit, mivel az engedélyek teljes díjbevétele is a vadászkamaránál marad. Ami a vadászjegyet illeti, annak bevétele szintén 100%-ban az OMVK-hoz kerül szemben a korábbi 50%-kal. A két tétel jelentősen javítja a működés anyagi feltételeit: a korábbi alig 500 millió forintos éves bevétel helyett már 2017-ben egymilliárd forint fölötti összegből gazdálkodhat a szervezet, míg 2018-ban 1,8 milliárdból.A gazdálkodásnak nem csak hatékonynak, de átláthatónak is kell lennie. Mindkét szempont érvényesülését szolgálja az új feladatarányos finanszírozási rendszer, amelyet a Küldöttközgyűlés el is fogadott, illetve az OrszágosVadgazdálkodási Alap működésének rendszere.

Feladatarányos finanszírozás

Az OMVK-hoz kerülő jelentős többletforrás indokolttá tette, hogy az összegek egy újonnan kidolgozott rendszer szerint kerüljenek felhasználásra. Ebben alapvető szempont, hogy az egyes megyékhez kerülő összegek nagysága ne attól függjön, hogy hányan váltanak ott vadászjegyet. Ennek megfelelően a küldöttek által elfogadott javaslat szerint az OMVK bevételei a következőképp oszlanak meg a jövőben:

• a tagdíjelosztás sávos aránya a megyék és a központ között változatlan marad;
• 2017-ben a vadászjegyekből befolyó összeg 70%-a marad a megyéknél;
• a külföldiek részére kiadott vadászati engedélyek árából 3000 kiadott darab alatt 30%, míg afölött 20% marad a megyéknél.

Az előzőekben említett módosítások következtében az OMVK Megyei Területi Szervezeteinek 2017. évi gazdálkodását szolgáló bevételek nagysága 33,5 %-kal meghaladja az előző évit, ami fedezetet biztosít a megyei szervezetek nyugodt és kiegyensúlyozott működéséhez, mind az apparátus működtetése, mind pedig a korábbi megyei programok finanszírozása vonatkozásában.

Az Alapszabály módosítása értelmében a tagdíjakból, a vadászjegyekből és a külföldi vadászati engedélyekből az Országos Vadászkamara központjához átutalásra kerülő bevételek felhasználásának három iránya lehet. Ezek a központi költségvetés finanszírozása, a Vadgazdálkodási Alap feltöltése, továbbá a kiemelt kamarai célok megvalósításának támogatása. A három terület közti arányokat az Országos Küldöttközgyűlés határozza meg. Az adott évre meghatározott, kiemelt célokat – az Országos Elnökség javaslata alapján – ugyancsak az Országos Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. 2017. év vonatkozásában ez utóbbiak a következők:

• „Ismerd meg a vadászokat” ifjúságnevelő program központi és megyei rendezvényei;
• a jelenlegi vadászjegyek plasztikkártyára történő lecserélésével kapcsolatos költségek finanszírozása (az ügyintézést lényegesen egyszerűbbé tévő intézkedésnek köszönhetően 2018. január 1-jétől a papír alapú vadászjegyek helyett minden vadász kártyát kaphat);
• a kamarai tagság naprakész és bővebb tájékoztatását szolgáló központi és megyei online felületek közötti átjárhatóság megteremtése (az OMVK új, egységes, központi honlapja április 20-ától él, a honlap címe változatlanul omvk.hu);
• a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét javító és továbbképzésüket szolgáló programok támogatása.

Országos Vadgazdálkodási Alap

Az egyik legfontosabb változás a jövő vadgazdálkodásában az, hogy ismét létrejön az Országos Vadgazdálkodási Alap. Az alapot a kamara pályázati rendszerben kívánja működtetni. Hosszas egyeztetéseket követően az Elnökség azt javasolta a Küldöttközgyűlésnek, hogy egyetlen egy országos alap jöjjön létre, hogy a források ne aprózódjanak fel. A Küldöttközgyűlés által elfogadott előterjesztés értelmében az átmenetinek tekintett 2017-es évben az alapba 200 millió forint kerül, míg 2018-ban ez az összeg már elérheti a 650 millió forintot. A jövőben az országos Elnökség által minden évben meghatározott célokra a vadászatra jogosultak a saját megyéjükben, az OMVK Területi Szervezetéhez adhatják be a pályázataikat. Az elbírálás is helyben történik, majd a megyei Elnökség támogatásával kerül a központba. Az Országos Vadgazdálkodási Bizottság ellenőrzi majd a formai követelmények meglétét, illetve ha a beérkezett pályázatokban igényelt összegek meghaladják a rendelkezésre álló keretet, rangsorolja azokat. A pályázatokat az OMVK Országos Elnöksége hagyja jóvá. A pályázati rendszer szigorú kontrollmechanizmust tartalmaz, melyet a gyakorlatban a megyei apparátusok működtetnek, és csak a pályázatban vállalt feladatok nem teljesülése esetén kerülne az ügy az Országos Felügyelő Bizottsághoz, majd az Országos Elnökséghez. A céltól eltérő forrásfelhasználás az alap működését rögzítő, a közeljövőben elkészülő részletes szabályzatban foglaltak szerint szankciót von maga után.

A gazdálkodás új szabályait követően a küldöttek elfogadták a 2017-es költségvetést is.

Egyéb aktualitások

Az OMVK új feladatait be kellett építeni az Alapszabályba is. Az ülésen a küldöttek erről szintén szavazhattak, a módosítást dr. Székely István, a vadászati érdekképviseletek jogi képviselője készítette elő és vezette le. A módosításoknak három fő csoportja volt. Az egyik a Vadgazdálkodási Alappal függött össze, a másik az OMVK gazdálkodásával (a kettő bizonyos fokig összefonódott), a harmadik pedig olyan apróbb, technikai jellegű módosításokat tartalmazott, amelyeket a Vadászati törvény és a Vadászkamarai törvény módosítása tett szükségessé.

Az OMVK Országos Szervezetének tisztújítása jövőre esedékes. Az Alapszabály szerint ehhez a Jelölőbizottságot és a Szavazatszámláló Bizottságot az Országos Küldöttközgyűlésnek kell megválasztania. Hogy ne kelljen emiatt újabbat összehívni, a küldöttek már előre megválasztották a két testület tagjait. Jelölőbizottság: Fürész Attila, Kovács Sándor, Polónyi György. Szavazatszámláló bizottság: dr. Jelenszky Márton, Kriston Nándor, dr. Ricza Ferenc. (A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja tisztségre jelölt személy, így ha ez a körülmény fennáll majd jövőre, az összetételen már a tisztújító küldöttközgyűlés változtathat.)

Az országos küldöttek elfogadták az OMVK 2016-os tevékenységről valamint a Bizottságok munkájáról szóló szöveges beszámolót és a 2016-os pénzügyi beszámolót is. Ez utóbbi anyagot Pechtol János főtitkár ismertette. Mint elmondta, az OMVK eredményes és takarékos gazdálkodást folytatott, az elmúlt évet 13 384 000 forint számviteli eredménnyel zárta, az éves pénzforgalmi eredmény 4 050 000 forint lett. Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke szintén elfogadásra javasolta a beszámolót.

Az időszerű témákat sorra véve dr. Jámbor László felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott körülményekre tekintettel a megyei Területi Szervezetek idén esedékes tisztújítása során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az Etikai valamint a Vadvédelmi és a Vadgazdálkodási Bizottságokba szakmailag felkészült, a vadászatban, vadgazdálkodásban jártas és emberileg, erkölcsileg is megfelelő személyek kerüljenek. Az előbbi testület szerepe a kötelező tagság miatt nő meg: jóval több etikai ügyre lehet számítani, és a tagság felfüggesztése vagy a kizárás egy etikai vétség következtében egyben a vadászati lehetőség megvonását is jelenti. A vadgazdálkodási bizottságoknak a Vadgazdálkodási Alapból folyósított támogatások megítélésekor jut fontos szerep.

A kamara elnöke a Vadászati törvény készülő végreha­jtási rendeletéről is szólt, tájékoztatása szerint ennek megjelenése még valamelyest várat magára, de a küszöbön áll. Noha a jogszabályba nem sikerült beépíteni az OMVK és az Országos Magyar Vadászati Védegylet minden javaslatát, az illetékes FM várhatóan egy év elteltével, a tapasztalatok tükrében finomhangolja a rendeletet, és akkor bekerülhetnek a vadászati érdekképviseletek első körben kimaradt felvetései is. Ezzel együtt az elnök kiemelt két kardinális kérdést, amelyek már biztosan az OMVK és az OMVV igényeinek megfelelően szerepelhetnek a jogszabályban a megjelenéskor. Így a középfokú szakirányú végzettséget vagy középfokú végzettséget és amellett – a korábbi tervezetben megfogalmazott 10 éves vadásztársasági tagság helyett – vadászmesteri tisztség legalább 10 éves betöltését írhat elő a vadászatra jogosultak szakmai irányítói pozíciójának betöltéséhez. Emellett pedig a rendelet azt is kimondja majd, hogy az éjjellátó céltávcsöveknek nem csak a használata tilos, hanem a birtoklása is a vadászat ideje alatt. A vhr.-hez kapcsolódóan Pechtol János főtitkár elmondta: a vadászkamara már jelezte az FM-nek, hogy sürgető egyéb vadgazdálkodást és vadászatot érintő jogszabályok módosítása is. A vadhúsrendeletből az érdekképviselet egyebek mellett azon szakasz elhagyását szorgalmazza, amely 10 éves vadászati gyakorlathoz köti a vadhúsvizsgáló vizsga letételét. A vadászvizsga-rendelet 2014-es hatályba lépése óta a tapasztalatok szintén rávilágítottak, hol szorul pontosításra a jogszabály.

Dr. Jámbor László szólt az immár elindult tájegységi rendszerről és a tájegységi fővadászokról. Az újonnan kinevezett szakemberek a következő hetekben minden megyében bemutatkoznak az OMVK Területi Szervezeteinek közreműködésével.

Tájékoztatást adott a hatvani Kárpát-medencei Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum OMVK-nak tervezett átadásáról. Bár felmerült, hogy az Országgyűlés az objektumot az OMVK tulajdonába adja, várhatóan azonban ez vagyonkezelés formájában fog megvalósulni oly módon, hogy a működéshez szükséges források is biztosítottak lesznek. A hatvani múzeum a HUNGEXPO Zrt. és a Fővárosi Állat- és Növénykert mellett a 2021-es Vadászati Világkiállítás egyik kiemelt helyszíne is lesz. A több témát – így például a művészetet, a lovas sportot, a gasztronómiát vagy éppen a természetvédelmet is – felölelő rendezvény vadgazdálkodáshoz, vadászathoz kapcsolódó programjait az OMVK szervezheti meg.

Pap Gyula országos alelnök, a Veszprém megyei vadászkamara elnöke a hivatásos vadászok anyagi megbecsülésének fontosságáról, ezzel kapcsolatban is az ajánlott bértábláról szólt. Ez a korábbi elképzelések ellenére egyéb jogszabályi rendelkezések miatt nem kerülhetett be a vhr.-be, így az OMVK ajánlásként tette közzé. Az alelnök arra kérte a jelenlévőket, hogy próbálják meg a saját megyéjükben tudatosítani: a jól megfizetett szakember hosszú távú befektetés, amely szavatolhatja a magyar vadgazdálkodás jövőjét.

A Hazai Vadász Magazin összeállítása az eseményről