Országos Vizsla Főverseny 2016
VIDEÓKKAL A HAZAI VADÁSZ MAGAZIN JÓVOLTÁBÓL | A valaha évente megrendezett, a vizslás vadászok között nagy népszerűségnek örvendő megmérettetést hosszú esztendők után élesztette újra 2016. szeptember 15-16-án az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), összefogva a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségével (MEOESZ) és a VADEX Zrt.-vel.
A Soponyán megszervezett versenyen 14-en nyerték el az indulás jogát, miután a megyei válogatóból és a regionális elődöntőből is továbbjutottak. Az első helyen Gombai Csaba és Fülöpi Fürjész Artus (Bács-Kiskun megye), a másodikon Hári Csaba és Erdőgyöngye Vadász Alfréd (Fejér megye), míg a harmadikon Godó Zoltán és Tiszatáji Vadász Bájos (Csongrád megye) végzett.
A verseny újkori megrendezését a vizsla fajták tartásának és vadászatra való kiképzésének, használatának ösztönzésére, legfőképpen a hagyományos vizslás vadászat sokszínűségének és kultúrájának népszerűsítésére vállalta fel a Vadászkamara. Az impozáns helyszínt a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. biztosította: az eseménynek a Soponyai Ökocentrum adott otthont. A regisztrációra, a bírói és a versenyzők számára tartott értekezletre már a verseny kezdetét megelőző este sor került. Az október 15-én reggel megtartott megnyitón, amelyen a Baranya Kürtegyüttes tagjai is közreműködtek, Bodrogi Zsuzsanna, az erdőgazdaság kommunikációs osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket és érdeklődőket. Külön üdvözölte dr. Bitay Márton Örsöt, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárát és Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkárt, Pap Gyulát, az OMVK alelnökét, Fürész Attilát, az OMVK Fejér megyei Területi Szervezetének elnökét, dr. Sándor Gyulát, az OMVK Kinológiai Szakbizottságának elnökét, Eppel Pétert, a MEOESZ Vadászkutya Teljesítménybírói Testülete elnökét, Nyúl András vezetőbírót és Tóth Károlyt, a VADEX Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesét.
Tóth Károly köszöntőjében úgy fogalmazott: a társaság számára megtisztelő, hogy házigazdája lehet a Főversenynek. Megjegyezte: a jó terepi adottságok mellett ebben szerepet játszhatott az is, hogy a VADEX rendszeresen szervez kutyás rendezvényeket és több fajtaklubbal is kapcsolatban áll.
Pap Gyula üdvözlő beszédében külön köszönetet mondott az állami erdőgazdaságoknak mindazon tevékenységükért, amelyet a vadászat, vadgazdás erősítéséért, megítélésének javításáért végeznek, valamint az OMVK Kinológiai Bizottságának, amiért felkarolta a Főverseny felélesztését. Kiemelte: a megmérettetés már kapcsolódik a 2021-es budapesti Vadászati Világkiállításhoz, amelyen fontos szerepe lesz a vadászkutyázásnak is. Az FM-nek az alelnök azt köszönte meg, hogy a Magyar Értéktár tételei közé bekerültek a magyar vadászkutya fajták is, így a rövid- és a drótszőrű magyar vizsla is hungarikum. Megemlékezett Darnay Kálmánról is, aki elsőként vezette be Magyarországon a vizslák törzskönyvezését.
Dr. Bitay Márton Örs megnyitóját egy vizslavezetőtől kölcsönzött szavakkal kezdte, amelyek véleménye szerint pontosan összefoglalják az eb és a szerető, felelős gazda viszonyát: „lehet kutya nélkül élni, de minek?” Az érzelmi megközelítéstől elvonatkoztatva hangsúlyozta a vadászok felelősségét a fajták megőrzésében és a tenyésztésben, emlékeztetve, hogy például az erdélyi kopó fennmaradása néhány évtizeddel ezelőtt néhány egyeden múlt. Mindebben az állam is próbál segítséget nyújtani egyebek mellett azzal, hogy egyes magyar kutyafajtákat hungarikummá nyilvánítottak, illetve azzal, hogy ezen fajták fenntartása, tenyésztése csak állami irányítás mellett folyhat. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Főverseny a világkiállításhoz kapcsolódóan éledt újjá, és dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és a rendezvény fővédnöke nevében is sikeres versenyzést kívánt az indulóknak.
A verseny előtti eligazítást Nyúl András tartotta meg. Bevezetőjében kifejtette: az értelmező szótár szerint az „eb” szó 1138-ban fordult elő először, és a faj történeti gyűjtőfogalmát takarja. A „kutya” szót ezzel szemben csak 1511-ben jegyezték fel először, és hitvány embert jelentett, csupán évtizedekkel később kezdték el kutyára vonatkoztatva használni. Így tehát a közismert mondás helyesen nem „eb a vadász kutya nélkül”, hanem „kutya a vadász eb nélkül” kellene hogy legyen. A vadászkutyák fontosságát hangsúlyozva megköszönte az OMVK-nak, hogy a vizslázás ügye mellé állt, hozzátéve: ennek támogatása egyben az apróvad-gazdálkodás támogatása is. A vezetőbíró a kollégáit is bemutatta. Az bírói kört, amely a klasszikus mezei munkát – a vad felkutatását, megállását, a lövésre, vadkelésre való viselkedést – értékelte, Tapasztó Sándor, Agyaki Gábor és Bagi Zsolt alkotta. A második körbe Poroszlai Róbert, Füzesi Tamás és Szénási János került, ők a mezei vonszalékmunkát bírálták. A harmadik körben Eppel János, Pomázi Ágoston és dr. Herger László a vízi munkát pontozta. A negyedik körben Szikinger János és Mikola Géza értékelte a nádi kajtatást és a feltétlen elhozást. Az eligazítás után következett a sorszámhúzás: minden vizslavezető egy-egy kupica lélekmelegítő elfogyasztása után a stampedli aljáról olvashatta le a számát.
FOTÓK AZ ELSŐ VERSENYNAPRÓL
Az első versenynapot követően egy szakmai előadásra is sor került: Ugron Ákos Gábor ismertette a szaktárca az őshonos magyar vadászeb fajták – köztük a drót- és a rövidszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó – génmegőrzését célzó terveit.
Az első lépés volt ezen fajták nemzeti kinccsé nyilvánítása. A kormányzat szándékait az is tükrözi, hogy bár a kutyatenyésztés ellenőrzéséből visszalépett, ezen fajták felügyeletét megtartotta. Miután az egyedszám kritikus, a „kanapékutyákat” kiszolgáló piaci kínálat pedig háttérbe szorítja a standarot és a munkaképességet, az FM egy génmegőrzési program elindítását tűzte ki céljául. Ennek keretében nukleusz, majd ezekre építve stabil állományokat kell kialakítani, fenntartani. A témában a minisztérium a Magyar Országos Vadászkutyás Kulturális Egyesülettől egy tanulmányt, majd egy akciótervet is bekért. Ennek végrehajtása a háttérintézményekkel és a stratégiai partnerekkel – így a többi között a vadászati érdekképviseletekkel – közösen valósulhat meg. Az első eredményeket a tervek szerint 2021-ben, a Vadászati Világkiállítás keretében lehet majd bemutatni. Az akcióterv szerint meg kell határozni az állami génmegőrzéshez szükséges létszámot, a törzsállomány kiválasztásának kritériumait, a központi tenyésztelep paramétereit. Szükség van ez utóbbi működését biztosító struktúra kialakítására is. Az induló létszám egyedeinek beszerzését követően ezeket ki kell képezni és fel kell készíteni a tenyésztésre. Mindezzel párhuzamosan pedig szükség lesz PR és marketing tevékenységre is. Az előadást, amelyen a szervezők, a bírók és a versenyzők is jelen voltak, élénk érdeklődés kísérte. Az előadás után Kiss Róbert kérdésére válaszolva a helyettes államtitkár elmondta: a központi telep nem azt jelenti, hogy a kutyákat ott tartják majd, ez az irányított tenyésztés koordinálását szolgálja. Az ebek ugyanakkor dolgozó vadászkutyák lesznek, amelyeket állami erdőgazdaságok szakszemélyzetéhez helyeznek ki. A cél, hogy hosszú távon csakis az összegyűjtött nukleusz állományból származó kutyák lehessenek vadászkutyák Magyarországon. Nyúl András azt javasolta, hogy törzskönyvezett, VAV-os kutya nélkül ne lehessen vadászni, és meghatározott számú vadászonként elő kellene írni egy vizsla alkalmazását. Eppel János a jogszabályok végrehajtásának – így például a vadászatokon a VAV meglétének – ellenőrzését valamint a szaktárca és a tenyésztőszervezetek közötti együttműködést sürgette.
A „kurta”, körülbelül délig tartó második versenynapot ebéd követte, és nem sokkal délután kettő előtt kezdetét vette a záróünnepség, amelyen Majoros Gábor, a VADEX Zrt. vezérigazgatója és dr. Jámbor László, az OMVK elnöke (egyben a rendezvény védnöke) is részt vett. Nyúl András külön mondott köszönetet Tapasztó Sándornak, mint a VADEX Zrt. munkatársának és Bíró Tamás Fejér megyei kinológusnak a gördülékeny lebonyolítást.
Majoros Gábor záróbeszédében reményét fejezte ki, hogy a feltámasztott Országos Vizsla Főverseny soponyai megrendezésével hagyományt teremtettek, és a jövőben is a VADEX Zrt. adhat otthont ezeknek a megmérettetéseknek.
A két – alföldi és dunántúli – regionális válogatóversenybe idén 17 megyéből mintegy 80 kutyát sikerült bevonni. A jövőben a jelenlegi egyszerűsített, a lehető legtöbb vizslás megszólítását célzó mezei-vízi versenyt felválthatja a régről ismert, klasszikus, összetettebb mindenes verseny.
EREDMÉNYHIRDETÉS
DÍJAK
I. Fülöpi Fürjész Artus – Gombai Csaba
nyeremények: a VADEX Zrt. ajándékcsomagja, az OMVK által felajánlott serleg, a legjobb magyar vizslának járó vadásztarisznya és felvezető póráz, egy dámbika elejtése a KEFAG Zrt. jóvoltából
II. Erdőgyöngye Vadász Alfréd – Hári Csaba
nyeremények: a VADEX Zrt. ajándékcsomagja, az OMVK által felajánlott serleg, a legjobb magyar vizslának járó vadásztarisznya és felvezető póráz, a legjobb Fejér megyei versenyzőnek járó díjként vadászkés, egy vadkan elejtése a VADEX Zrt. jóvoltából
III. Tiszatáji Vadász Bájos – Godó Zoltán
nyeremények: a VADEX Zrt. ajándékcsomagja, az OMVK által felajánlott serleg, tarvadvadászat a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jóvoltából